5 olyan dolog, amit szeret
- tanulni - lehetőséget lát benne és nem kötelességet, hisz benne, hogy minél többet tanul, annál sikeresebb lehet
- a kutyákat, habár neki soha nem volt sajátja
- a barátaival töltött időt, gyakorlatilag bármilyen formában
- a hajcsatokat és a virágmintát
- frissen vetett ágyban aludni

5 dolog, amit ki nem állhat
- a nagymamája után kapott középső nevét, a Matildát
- ha valaki magyarázat nélkül ítélkezik fölötte
- esőben vezetni
- tudni, hogy egy-egy adott helyzetben nincs második lehetősége
- a csoportmunkát - mindig ő az, aki a legtöbbet dolgozik a jó jegyért

5 dolog amit soha nem adna fel
- minden, ami sós karamellás
- a másokról való gondoskodás (még ha sokszor kifejezetten morcosnak is tűnik)
- a célját, hogy saját erejéhez képest változtatni tudjon a világon
- az öccsével közös fagyizásokat
- a jogot, hogy minden évben ő rakja fel a karácsonyfára a csúcsdíszt, hiába rettentő nagy küzdelem ez a magassága miatt

5 dolog, amin változtatnia kellene
- a pesszimista hozzáállásán
- a hamis ígérgetésen, hogy "soha többet nem iszik"
- azon, hogy nehezen bocsát meg és van, hogy a borítója alapján ítéli meg a könyvet
- megtanulni átengedni az irányítást másoknak is és jobban élvezni a változást
- nem belenyomni a sült krumplit a fagyiba a gyorsétteremben

Saffron mindig azok közé az emberek közé tartozott, akik szeretnek odafigyelni másokra és törődnek a kisebbekkel, elesettekkel. Tipikusan az a gyerek volt, aki próbált zsebkendőt adni a síró mesefigurának a tévében. Ezt a tulajdonságát igyekszik kamatoztatni a  jövőben is, karitatív, a társadalom javát szolgáló munkára vágyik. Talán kissé naivan és idealistán, de céljának tekinti, hogy mások segítésével valami nagyot érhessen el. Szeret segíteni és hasznos lenni. Néha elfelejti hogy minden ember más háttérrel és ebből adódóan más perspektívával is rendelkezik, így amit ő maga helyesnek gondol, lehet hogy másnak eszébe sem jut - ezen igyekszik változtatni, habár húsz éves fejjel ez nem kifejezetten megy még neki. Társaságkedvelő, jellemzően jobban érzi magát, ha nem egyedül van. Ha valami nem úgy alakul, ahogyan ő szeretné, vagy úgy érzi keresztbe tesznek neki, hajlamos nagyon megharagudni és ilyenkor jellemzően könnyen ki is jön a sodrából, vitázik és kritizál, csak később jut eszébe, hogy olyasmit mondhatott, ami a másiknak fájhatott, vagy rosszul eshetett. Utólag viszont nem esik nehezére bocsánatot kérni és kiengesztelésként kitalálni valami kedvességet.
- Lássuk csak... Oké, itt vannak a kérdések, de van annak értelme, hogy csak megnézed őket és válaszolsz? Még nem is jelentkeztél hozzájuk bármilyen állásra...
- Attól még eldönthetem magamnak, hogy fel vagyok-e készülve arra, hogy nekik dolgozzak, nem?
- Jó, első kérdés: "Miért szeretne nonprofit szektorban dolgozni, ha több pénzt kereshet profit orientált, vállalati környezetben?"
- Mindig is úgy gondoltam, hogy nonprofit szervezetben dolgozni egy bizonyos célért sokkal fontosabb kérdés, mint maga a kompenzáció. Természetesen a megélhetés is fontos tényező és jó, ha nem kell gondolkodni a bevétel miatt, de én a munkámban azt szeretném elérni, hogy a nap végén elégedett legyek azzal, amit csináltam és változást tudjak hozni vele.
- Olyan egy idealista vagy. Kövi: "A UNICEF-nél olyan egyénekkel szeretnénk együtt dolgozni, akik értékelik az önkéntességet. Van esetleg ebben tapasztalata?"
- Édesanyám ápolónő volt, amíg ki nem derült, hogy az öcsém Asperger-szindrómás, azóta az ő nevelésére és tanítására fordítja minden energiáját. Ők ketten fiatal korom óta nagyon meghatározóak számomra, ugyanis édesanyám megtanította számomra, hogy milyen fontos az, hogy önzetlenül segítsek másokon, az öcsém pedig tulajdonképpen a példája annak, hogy miért éri meg odaadónak lenni. Tizenhat éves korom óta segítek önkéntesen a Nemzeti Autizmus Szövetségnek és két éve a Vöröskeresztnek is.
- Szerintem ha ezt elmondod nekik is, nem is tesznek fel több kérdést és fel leszel véve.
- De az is lehet, hogy nem ezeket a kérdéseket teszik fel, mert van huszonhat másik is. Folytasd!
- Jól van már, te hajcsár! Akkor ezt válaszold meg: "Hogyan ösztönöz másokat nagylelkűségre; függetlenül attól, hogy pénzügyi, vagy időbeli hozzájárulással tudnak segíteni?"
- Szerintem a nagylelkűség nagylelkűség marad, függetlenül attól, hogy milyen formában érkezik - legyen szó pénzügyi vagy időbeli segítségről. Mivel legtöbbször gyerekekkel dolgozom együtt az önkéntességek alkalmával, én azzal motiválom a környezetemet, hogy meghívom őket egy-egy foglalkozásra, hogy lássák mennyit jelent ezeknek a gyerekeknek a velük töltött idő és odafigyelés.
- Na erre kíváncsi vagyok, figyelj! "Szeretnénk tudni, hogy mi iránt érez szenvedélyesen, ha bármilyen célért dolgozhatna, mi lenne az pontosan?"
- Szerencsésnek érzem magam, amiért olyan helyzetben és társadalomban nőhettem fel, amilyenben, de tudom, hogy ez nem adatik meg mindenkinek. Legfőképpen azért szeretnék dolgozni, hogy más fiataloknak is megadassanak azok a lehetőségek, amelyek nekem is, akárhol is élnek a Földön.
- Ez könnyű lesz: "Véleménye szerint hogyan illeszkedik a social media marketing a nonprofit adománygyűjtéshez?"
- A mai világban a social mediában való részvétel valamilyen szinten szükséglet is, illetve nagyon könnyen elérhető ezeken a forrásokon keresztül az emberek széles rétege. Sokan a híreket is a social medián keresztül olvassák és szerzik be a megfelelő információkat, így azok, akiket adománygyűjtés céljából el kell érni, már használják a megfelelő platformokat. Szerintem a szociális média platformok remek eszközök a megfelelő rétegek elérésére és arra, hogy leegyszerűsítsük a folyamatot.
- Haha, ez jó lesz, ezt utálnád! Figyelj: "Meséljen a legutóbbi csapatmunkájáról! Milyen szerepet tölt be, ha csapatban kell dolgoznia?"
- Azért ezt könnyen ki lehet cselezni... Nem szeretek minden csapatmunka alkalmával egy adott szerepet magamhoz ragadni, hiszen minden csoport más, minden egyén más-más feladatot tud betölteni. Én jellemzően arra a pozícióra pályázom, amelyikből hiány van. Ha vezető kell, akkor arra koncentrálok, hogy betartsuk a határidőket és elkészüljön a projekt, ha csapatjátékos és szimpla munkaerő kell, vagy mondjuk valaki, aki ellenőrzi a munkát, akkor az leszek.
- Komolyan, neked mindenre van válaszod... Utolsó előtti, mert én már rég felvettelek volna. "Előfordult már Önnel, hogy egy munkatárs vagy felettes azt javasolta, hogy hazudjon egy helyzettel kapcsolatban? Hogyan kezelte ezt az etikai dilemmát?"
- Huh... Nem jut eszembe olyan alkalom, amikor felettes, vagy munkatársak kértek volna tőlem hasonlót. De azt hiszem nem örültem volna, ha ilyesmit kérnek tőlem. Mindenkinek joga van tudni az igazságot függetlenül attól, hogy hogyan érintett a dologban. Egy bizonyos pozícióban pedig az embereknek kötelessége, hogy ne állítsanak valótlan dolgokat, ne hallgassák el az igazat és ne hazudjanak.
- Mégis sokan megteszik... Na de mindegy. Ez az utolsó tök könnyű, figyi: "Egyéb állásokra is jelentkezett?"
- A válaszom is egyszerű: nem.