Már kislánykoromban kiderült, hogy remek érzékem van a férfiak fejének elcsavarásához. Bájos mosolyomra apám is rögtön megengedett szinte mindent nekem. Ha tudná, hogy most jó formán ezzel foglalkozom, biztosan nagyon kiakadna. De tudok vigyázni magamra, megtanultam kiskoromban, hisz csak magamra számíthattam. Bátor vagyok és erős, nincs szükségem védelemre. Jól mondta anyám, ebben nagyban az apámra ütöttem. Ahogyan önfejű, makacs jellememet is tőle örököltem. Képtelenség eltántorítani bármitől is amit a fejembe veszek. Véghez viszem terveimet, ha törik ha szakad. Kissé nagyszájú vagyok, de próbálom türtőztetni magamat. Vannak néha hisztis napjaim, de kinek ne lennének.  Igazi vadmacskának tartanak a kuncsaftjaim, de tudom én a szende szűz képét is hozni ha az kell.  Imádom a szexi, vagány és nőies ruhadarabokat. Szeretem ha utánam bámulnak az emberek az utcán és nagyot nyelnek a fiúk vagy azt suttogják ez igen. A lányok irigyek rám, mert valami remek érzékem van a csábításhoz, hamar minden férfi a lábam előtt hever. Alapjában véve jó szívem van és barátságos, de ha jobban megismersz majd többet megtudsz rólam.
- Desy nem félsz, hogy a szüleid megtudják, hogy honnan szerzed a pénzt az egyetemre? - kedves barátnőm jobban aggódik emiatt a dolog miatt, mint én. Igaz, ő nem tudja, hogy a szüleim nem sokat törődtek velem túl sokat kiskoromban se. Apám úgy el van foglalva a politikai ügyekkel, hogy szerintem már azt se tudja, hogy van egy lánya. Anyám pedig ügyvédi kötelességeivel van el. Ő talán legalább azt tudja, hogy van egy gyereke.
- Nem. Ha valaki rákérdez, mindenkinek azt mondom, hogy csupán a nevünk egyezik a politikussal.- Nem értem, miért aggódik jobban mint én. Furcsa. De nem is fontos. Magamnak kell megkeresnem a pénzt az egyetemre, a szüleim elfelejtenék, hogy fizetni kell azt is. Meg különben is, én magam is tudom fizetni az egyetemet, meg minden mást amire szükségem van.
- Oké. Hát te tudod. De ha apád egyszer megtudja, abból nagy baj lesz. - felhúzza a szemöldökét, mintha félne ettől a dologtól.
- Ne aggódj. Sosem tudja meg. - jegyzem meg és azzal ott is hagyom őt. Nincs kedvem végig hallgatni az aggodalmas szavait. Ez az én életem, és az én sorsom. Tudom mit csinálok és azt is, hogy hogyan tudom véghez vinni. Csak addig csinálom amíg elvégzem az iskolát, utána abbahagyom és keresek a szakmámban munkát. Biztosan találnék, hisz jó vagyok benne, az egyetemen én vagyok az egyik legjobb tanuló, elég sok cég felfigyelt rám, szóval nem félek az újrakezdéstől.
16+
Felveszem legbájosabb mosolyomat és csábos tekintetemet, így közelítek a férfi felé aki kissé megdobogtatta a szívemet. Tudom, hogy nem szabadna, hisz ő csak a munkám része. De nem tehetek ellene, az érzéseimet nem tudom irányítani.
Épp egy másik jól öltözött úriemberrel beszélget én pedig mosolyogva közel megyek hozzá, legdögösebb énemet bevetve közelítem meg. Mikor odaérek a fülébe súgom halkan.
- Ennyire elnyertem a tetszését, hogy ismét engem szeretne partnerének a következő összejövetelre. - számmal lassan megérintem fülét és úgy távolítom el arcomat, hogy ajkam finoman arcbőrét érintse. Hallom ahogyan egy nagyot nyel.
Azt hiszem, hogy ő is vonzódik hozzám, ezért, választ folyamatosan engem mikor partnerre van szüksége valahová. Barátnőim azt mondják inkább, mintha birtokolni akarna. Olyan mintha azt szeretné, hogy csak az övé legyek, hogy csak ővele legyek és senki mással. Ha valaki elvinne valahova, gyorsan rávágja, hogy ő hamarabb lefoglalt. Uralkodni akar felettem. Lassan én is kezdem elhinni, amit a barátnőim hisznek. De remélem nem így van. Bár néha kissé ijesztő ez a viselkedése. Gondolataimból, kizökkent, amint megragadja  a karom. Magához húz és a nyakamba csókol, keze meg lassan fenekemre téved és belemarkol.
- Senki mást nem vinnék magammal, csak téged. - jegyzi meg határozott hangnemben. Kifordulok karjából és elindulok a kijárat felé, a parkba.
Hatalmas ez a birtok, még sosem jártam ehhez hasonló helyen. Na meg ilyen társaságban sem. Apa sose vitt magával összejövetelekre, ahova csak a maga fajta felsőbb rendű emberek járnak. Furcsa mindenük megvan, pénz, hatalmas birtok, és minden más, de mégsem boldogok. Nincs idejük a feleségükre, a gyerekeikre és lassan kihűl a kapcsolatuk. Emiatt escort lányokkal randizgatnak, szórakoznak. Hogy mire jó ez? Sosem tudtam megérteni az ilyeneket. Én boldog családra vágynék és igazira, nem pedig látszatra.
- Hová szaladtál el édesem? - érzem érintését a vállamon. Feléje fordulok egy bájos mosoly kíséretében. Pár lépést hátrébb lépek megtámaszkodva hátammal az erkély egyik tartó gerendájának.
- Csak kijöttem levegőzni. - jegyzem meg halkan kezemet vállára helyezve. Körbenéz majd hirtelen közelebb jön. Megérzem testét mellkasomon és máshol is. Arca pár centire van az enyémtől. Egyik kezével ruhám alá nyúl megsimítva combomat, a másikkal pedig elhúzza arcomból hajamat.
- Ne távolodj el tőlem. - suttogja fülembe. Azt hiszem tudom mit akar, de azt nem szabad, az nincs benne a munkakörömben.
- Ezt nem szabad. - mondom. De ő mintha nem hallgatna erre, ajkaimat az övében találom. Forrón és hevesen megcsókol, miközben combomat markolja. Egy erős és határozott mozdulattal eltolom magamtól, otthagyva őt. Fogalmam sincs mit akart, vagy mit akar tőlem...
Desy!- Ne már te lefeküdtél vele? - néz rám hatalmas szemekkel Ruby. Én meg majdnem elsüllyedek. Nem azért, mert szégyellem.
- Csak úgy megtörtént. Fogalmam sincs hogyan. - elmosolyodom. Csak annyit tudok, hogy én is akartam. Nem bántam meg egyetlen percét sem.
- Desy de megbeszéltünk, hogy mi nem leszünk azok a fajták. - hüledezik Ruby.
- Mi?? - képedek el. Hihetetlen, hogy azt képzeli rólam. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ő fogja ezt mondani. Azt hittem ennél jobban ismer. - Ne már, Ruby. Nem dehogy. Nem pénzért feküdtem le vele. Nem vagyok kurva! - magyarázom a bizonyítványomat. - Eskü. Akkor nem is kellett volna vele mennem. Csak úgy találkoztunk és egymásba gabalyodtunk, aztán meg megtörtént. - mesélem el neki az eseményeket röviden. Látom rajta kissé még mindig kételkedik. - Tudod, hogy a legutóbbi estén is megtörténhetett volna az erkélyen vagy máshol de eltoltam. Hisz meséltem neked. - utalok az legutóbbi találkozásainkra is, amikor escort lánykánt voltam vele.
- Oké. Oké. Elhiszem. - végre. - Tudom, hogy számodra nem csak egy kuncsaft hanem több. De szerintem csak játszadozik veled. Sőt mostanában tök fura, úgy viselkedik mintha az öve lennél, az ő tulajdona. Azt akarja, hogy ő mondja meg kivel lehetsz, vagy inkább, hogy csak vele.- már megint ez. Én nem így gondolom. Vagy talán túl naiv vagyok és nem látom a valóságot?