Benton kifejezetten egy financiális családba született bele. Generációk óta a család férfitagjai a pénzügy világában érvényesültek és szereztek hatalmat, innen az óriási vagyon is, mellyel a szülei rendelkeznek. Gabriel Hendrix az egyik legnagyobb befektetési cégnek a tulajdonosa, fiatalabb fia Rafael pedig az egyik legnevesebb bank vezérigazgatói posztjának a várományosa. Mondhatni a család nem fogadta valami jól azt, hogy Benton egy másik területet szemelt ki magának. Az elit gimnázium után a kriminológiai pálya egészen újszerűen hatott mindenkire, de ő kitartott az álma mellett. A számokban verhetetlen volt, a matematikai és stratégiai képességei jobb eredményeket szolgáltattak volna a pénzügyi szektorban, de nem igazán érzett vágyat, hogy ebben az irányban folytassa a tanulmányait. A rengeteg horror és bűncselekményen alapuló dokumentumfilm után nem volt kérdés, hogy megjelöli a számára érdekelt szakot. Az egyetemet kitűnőre végezte el és az sem jelentett számára gondot, hogy ezután beiratkozzon a rendőrségi akadémiára és a ranglétrát a legalsó lépcsőfokon kezdje meg, mint járőr. Még az elején ő maga sem tudta, hogy milyen irányba szeretne elindulni túlságosan széleskörűen érdeklődött a bűnüldözési szektoron belül. Végül a családi erőszak és gyermekvédelem miatt döntött úgy, hogy ezen a területen vállal el egy megüresedett gyilkossági nyomozói posztot, miután a kinevezése a zsebében landolt.

Benton nem éppen az érzelmeinek kimutatásáról híres, inkább az a fajta, aki belül éli meg a fájdalmat és a boldogságot is. A környezete olykor távolságtartónak vagy éppen közömbösnek vélheti őt, de ez kapóra jött a munkája során. Objektívan szemléli az eseményeket, nem különösebben szenzitív a munkájából fakadó körülményekre és gyilkossági helyszínekre, melyekre egy civil aggasztóan reagálna. Egyedüli kivételt a kislánya közelsége jelenti, akinek szívesen jár a kedvében. Vele próbál másképpen viselkedni és a társaságában megélni a jelen pillanatot. Apaként felelősséggel tartozik a lánya mentális és fizikai egészségéért, így fontosnak tartja a gyermekkor naivitásának megőrzését.

Hihetetlenül ösztönös jellem, általában megérzi, ha valami nincs rendben. Brutálisan lojális fajta, ezért, ha valaki elárulja és eljátssza a bizalmát, annak már nem ad második esélyt. Tökéletes példa erre az ex felesége, akit rajtakapott a legjobb barátjával az ágyban. Nem is volt kérdés számára, hogy beadja a válókeresetet és csakis a gyermekelhelyezésről hajlandó tárgyalni. Amennyire nem látja kívülről a környezete Benton igényli a gondoskodást és a szerelmet is. Válogatós ezen a téren, mert összesen három nő volt eddig az életében, de ő értük a csillagokat is lehozta volna az égről. Odaadó és gyengéd szerető, amíg érzi a partnere teljes erőbedobását. A támadást nem tolerálja, arrogánsan lép fel a másik ellen, még az is előfordulhat, hogy bosszút áll. Nem jó vele ujjat húzni ezen a részen, mert mindig számon tartja a neki szánt rosszat és vissza is fizeti azt kamatostul. Féltékenysége nem éppen a legjobb alap, de szereti a magáénak érezni azt a nőt, akit már megszerzett.

Kritikai gondolkodása nemcsak a munkahelyén előny, hanem a magánéletben is, ahol saját befektetési alapot kezel és mindig törekszik arra, hogy a pénzügyi helyzete stabil legyen. Nem szenvedélyszerűen űzi ezt, de nem tudta azért teljesen kiirtani a családi hagyományokat sem. Sportok közül a futást érzi a magáénak, ahol rendezheti a gondolatait és friss fuvallatot adhat a tisztánlátásnak. A kajakozást egyik munkatársával szokta űzni heti két alkalommal.

Hudson Meyer esete örökre az agyamba fog vésődni és annak a rövidke telefonhívásnak a mozzanata, ahol bevallotta a gyilkosságot.




- 911 miben segíthetek?
- Meghaltak.
- Kik haltak meg? Mi a neved?
- Az anyám és a húgom. Hudson.
- Hudson honnan veszed, hogy meghaltak? Ellenőrizted az életjeleiket?
- Megöltem őket.
- Azt mondtad megölted őket?
- Igen. Lelőttem őket az apám fegyverével.
- Rendben, most hol van a fegyver?
- Letettem az asztalra, miután végeztem velük. Minden véres.
- Hogy érzed magad, fogyasztottál valamit?
- Nem. Én csak dühös lettem.
- Értem. Miért lettél dühös?
- Nyaggattak egész álló nap az iskolában és utána otthon is. Én csak elvesztettem a kontrollt.
- Hudson kiküldök egy járőrt, addig maradj vonalban, oké? Engem Ellie-nek hívnak.

A kinevezésem elején jártam, mint nyomozó és egyáltalán nem számítottam arra, hogy ennyire könnyű ügyhöz fogok kapcsolódni. A gyilkossági nyomozások kétharmada lezáratlan marad tettes nélkül, de itt még azt sem kellett keresnünk. A hívás után az elsők között értem ki a helyszínre és hallgattam ki a srácot. Elmondása alapján gyakran fantáziált arról, hogyan ölje meg az édesanyját és a húgát. Folyton kritizálták és kirekesztették őt. Előfordult, hogy a saját anyja emelt rá kezet és egyszerűen elege lett a fiának az ellene elkövetett erőszakból. Természetesen átadtuk őt az igazságügyi orvosszakértőnek, de ettől még sokkolt az eset. A tinédzsert verbálisan és fizikailag is bántalmazták a családtagjai és fellázadt ellenük. Sokan nem is gondolnák, hogy az abúzust átéltek majdnem a fele fejben már elképzeli a bűncselekményt és majdnem a negyede meg is próbálja. Hudson esete azért volt számomra különleges, mert itt szembesültem először azzal, hogy milyen ereje van a fegyvernek, ha rossz kezekbe kerül. Országszerte hallhatunk iskolai lövöldözésekről, birtokháborításért elkövetett lövöldözésekről, de a családon belüli erőszak egyik kiemelkedő statisztikai vezetőeszköze is. A nyomozás alatt kerültem kapcsolatba Ellie-vel, aki a telefonhívást bonyolította le a fiúval. Professzionális keretek között találkoztunk és eszem ágában se lett volna ráhajtani a nőre, de felkeltette az érdeklődésemet. Csendesen ismételte el ugyanazt, amit a felvételen is meghallgattunk előtte, de engem mégis vonzott a jelenléte. Nem tudnám megmondani, hogy mikor fordult elő velem utoljára ugyanez, talán még a feleségem megismerése előtt. Heather határozott jellem volt és roppant vidám alkat. Eloise magatartása azonban elütött a megszokottól. Fel kellett volna, hogy zaklassa az ügy, de méltóságteljesen viselte a kihallgatást is. A rendőrségi szobából kikísérve csak a barna íriszek mélysége maradt meg. Napokon át vele álmodtam és nem tudtam kiverni a fejemből. Életemben először szegtem törvényt (nem teljesen igaz, de a fiatalkori baklövéseket ne vegyük ide), és rákerestem a nőre. Sok adatot nem találtam róla, de kezdetnek megtette az is, hogy kiderítsem a munkaidejét és egyeztessem az óráinkat a tudta nélkül. A véletlennek lett volna köszönhető, hogy összefutottunk másnap a parkban a reggeli futása közben és éppen kapóra jött egy kávés randi meghívás? Számára a sors voltam, én meg úgy könyveltem el, hogy ezt az alkalmat nem akarom a véletlenre bízni. Mindig is olyan voltam, aki, amit akart, azt megszerzett. Őt akartam. Mindenáron.

Eloise-szal minden a tervek szerint alakult, ahogyan a csillagokban meg volt írva. A megérzéseim nem csaltak meg és örültem, hogy egyenesbe jött a magánéletem. Az előző házasságom mély sebeket hagyott bennem, de újra érezni szerettem volna, hogy milyen tartozni valakihez. Igyekeztem nem beleélni magam a kapcsolatunkba, de rengeteg ötletem volt arra, hova menjünk majd nyaralni és miképp mutassam be a lányomnak. Tilly volt az utolsó falam, ahova nagyon kevés embert engedtem csak be. Apává válni életem egyik legszebb ajándéka volt. Heather sokáig nem akart gyereket és állandó vitatéma volt közöttünk, hogy mégis mikor lenne ideális a családalapítás számára. A munkám mellett keveset voltam otthon, ezt is nehezményezte, aztán éppen az volt a gondja, hogy előbb teremtsük meg az otthonunkat és csak utána jöjjön a gyerek, ha már minden adott mellé. Egészen más véleményen voltam, de nem óhajtottam veszekedésbe bonyolódni vele. A cél az volt, hogy megfoganjon a pici. Hónapokon át jártunk orvoshoz, de sikertelen próbálkozások váltották egymást. Ragaszkodtam ahhoz, hogy menjünk el egy specialitáshoz is, de csoda módjára pár héten belül meglengette előttem a pozitív tesztet. Földöntúli boldogság járta át a lelkemet és vakon bíztam benne. Innen már úgy gondoltam, hogy csakis felfelé mehetünk, de óriásit tévedtem. Tilly születése után rosszabbodott meg a viszonyunk. Megértettem, hogy nem kívánja a közelségemet és nem is erőltettem a dolgot, hiszen nemrég adott életet a szerelmünk gyümölcsének. A kislányom iránti szerelem lett a világom közepe. Ahogyan Heather-től távolodtam úgy teljesedett ki az apaságom is. Nem féltem egyedül maradni vele és a gondját viselni, mindig azt tartottam szem előtt, ami neki jó. Sokáig tűrtem a feleségem hidegségét, de aztán betelt a pohár. Túlságosan türelmes voltam vele, de egy este felfedeztem, hogy a telefonját is jelszóval védte le. Nem értettem, hogy mi szükség van arra, hogy titkolózzon előttem, de végül meglett ennek is az oka. Paul-t még az egyetemről ismertem és elég jó barátok voltunk. Összejártunk négyesben a feleségével meg Heather-rel, gyakran mentünk közösen programokra is. Paul és Heather szinte az elejétől kezdve összejártak és erről se én, se pedig Monica nem tudott. Mondani se kell, hogy mennyire összetörtem és olyan szinten tomboltam, hogy arra nem voltak szavak. A kislányom volt az egyedüli visszatartó erő, hogy ne tomboljak. Egészen gyorsan költöztünk szét és mondták ki a válásunkat is. Éveken át rá se bírtam nézni egyetlen nőre sem, de Eloise megbabonázott. A kislányommal eltöltött hétvége után már azt terveztem, hogy talán megveszem azt a bizonyos gyűrűt is, de ekkor jött a fordulat. Eloise magatartása távolságtartó lett és az érintésemet sem bírta elviselni. Úgy éreztem, hogy újraélem a múltat. A vallomása pedig egyenesen arcul baszott. Férjnél vagyok. Ó, drága tündérem és mikor akartál erről szólni…amikor megkérem a kezedet? Abban a pillanatban gyűlöltem őt és látni sem bírtam.

A sors iróniája, hogy összehozott bennünket a sürgősségin. Úgy voltam vele, hogy egyszerűbb lenne, ha levegőként tekintenék rá, de mégsem kerülhettem ki a folyosón. Az egyik kollégámat kísértem be, mert meglőtték szolgálat közben. A pillantásom azonnal felismerte a testtartásából. Nem volt sok idő, hogy szembenézzünk egymással, de ezen rövid időtartam alatt is feltűnt a kezét borító zúzódások tömkelege. Vajon mi történt vele? Túlságosan lángolt a düh bennem és nem szólítottam meg, csak figyeltem a menekülési próbálkozását. Egérként viselkedett…mint az áldozatok többsége. Zakatolt az agyam és újabb kérdéseket tett fel. Tudtam, hogy nem kellene, hogy érdekeljen, de bassza meg, nem abból a fából faragtak!

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Már a jellemed is tökéletesen megindokolja, miért a rendőrségi pálya a megfelelő számodra, hiába más irány lett volna a logikus, ha a családodat és a családotok múltját vesszük alapul. Ha nem is hivatásszerűen, de valamilyen módon mégis “becsatlakoztál” te is a pénzügyi világba a saját pénzügyi biztonságod érdekében.
Egy nagyon határozott, céltudatos, objektivitásra nem csak hajlamos, de képes férfi vagy. Logikusan gondolkozol, az érzelmeket el tudod zárni, ha szükség van rá. Ez elengedhetetlen a munkád során, hiszen mégis hogy nézne ki, ha minden tetthelyen sírnál. Erős jellem vagy, erős lélek, ami a szakmádban elengedhetetlen. A tárgyilagos szemléletedhez az ösztönösség tökéletes párosítás.
Már ahogy a jellemed elejét olvastam, akkor is sejtettem, de csak megerősítetted később, hogy egy nagyon lojális férfi vagy, akinek a bizalmára kincsként kell vigyázni, mert ha az egyszer elveszik, akkor nincs visszaút. Érthető, hogy ilyen kemény határokat húzol meg, hiszen vannak dolgok, amiknek megálljt kell parancsolni és jobb csírájában elfojtani.
És mindennek ellenére mégis van egy személy, aki mellett tudsz váltani, akinek szüksége van rá, hogy ne csak egy hús-vér embert lásson, hanem egy érzelmes apukát, akinek szüksége van arra, hogy lássa a gondolataidat, az érzelmeidet az arcodon. Nagyon felelősségteljes apa vagy, a kislányod pedig roppant szerencsés.
A munkád során te már biztosan hozzászoktál a hasonló vallomásokhoz, de számomra mindig is hihetetlen lesz, amikor valaki ilyen egyszerűen bevall egy gyilkosságot. Elég groteszk, hogy pont egy ilyen eset sodort egy olyan ember felé, aki felkeltette az érdeklődésedet. Amikor az előtörténeted elejét olvastam, az fogalmazódott meg bennem, hogy mennyire beteg ez a srác… Aztán ahogy tovább olvastalak… Hát, te sem vagy egyszerű eset. Azt hiszem, erre már mondhatom, hogy obszesszív. De nem csoda, hogy ismét át akartad élni a régi elvesztett szerelmet, azt az eufóriát, amit egy társ adhat. Képzelem, milyen sokkoló lehetett szembesülni a valósággal, és mennyire fájt, amikor bevallotta neked az igazat. Remélem, második nekifutásra már őszintébb alapokra tudjátok helyezni a kapcsolatotokat, és megtaláljátok egymásban, amire szükségetek van.  

Színt és rangot hamarosan admintól fogsz kapni, de én addig is utadra engedlek.

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!