- Foglaljon helyett Miss St.James, Miss Donovan hamarosan fogadja.
Helyet foglaltam az iroda előterében. Alig végeztem el az iskolát, és már is behívtak állásinterjúra egy neves céghez. El se hittem, és nem is igazán értettem, hogy lehetséges ez. A barátaim azt mondták, hogy nincs ezen mit csodálkozni mindig jó a portfólióm és kész. Meg,hogy az iskola alatt versenyeket nyertem, és ezzel nevet szereztem magamnak. Mikor elkezdtem nem igazán hittem, hogy tényleg igaz az, hogy segítenek elhelyezkedni, de most beigazolódni látszik.
- Üdvözlöm Miss St.James – lépet elém kezét nyújtja egy igen kellemes megjelenésű, ugyan akkor egy maga biztos nő. Én nem is tudom mikor voltam ennyire magabiztos, vagy volt e valaha ilyen a kisugárzásom. Mindig is úgy gondoltam magamra, mint egy szürke kis egérre. Soha nem voltam az a magamutogató típus vagy hasonló.
Miután befáradtunk az irodába, helyet foglaltam, és vártam. Miss Donovan a papírjaimat nézte.
- Meséljen kicsit magáról – mondta mosolyogva, és elkezdte fellapozni a portfóliómat.
- Itt születtem New Yorkban. Eleinte tanulmányaim a képzőművészet felé irányítottam, de egy idő után rájöttem, hogy szeretek emberekkel foglalkozni, segíteni nekik, ugyan akkor szerettem a szépséget, megláttam az életet ott, ahol más nem
- Ezek szerint ért a festészethez, és a műtárgyakhoz is? – nézett rám kíváncsian a hölgy. Valahogy úgy éreztem, hogy keresztüllát rajtam, pedig a barátaim mindig azt mondják, hogy kiismerhetetlen vagyok. Egyik pillanatba repkedek, és álmodozok, mint egy pillangó. A másikban teljesen komoly vagyok, mint valami matróna, és van a köztes állapot, amit ők szeretnek leginkább. Sose értettem ezt a dolgot tőlük, mert magamon nem tapasztaltam. Jó a stréberséget vállalom, és azt is, hogy nem vagyok kétbalkezes.
Nem rég költöztem be a kertvárosból kissé, de így könnyebben lesz nekem, mintha napi szinten ingáznék a város széléről, és órákat utaznék. Imádom a lakásomat, és azt hogy teljesen üres, de főleg azt, hogy végre egyedül vagyok, és megpróbálhatok a saját lábamra állni, igaz, ehhez erre a munkára nagyon is szükségem van.
- Érdekes a portfóliója. Gyakorlatba mennyit próbált ki a tervei közül, és mennyit sikerült megvalósítani?
- A barátoknak, rokonoknak már egyértelműen én rendezem a születésnapokat, partikat, és volt már nem egy esküvői tervem is, ami ha nem is teljesen, de megvalósult az arák örömére – oda hajoltam, és a végére lapoztam a dossziénak, ahol meg találhatta, amit keresett.
- Édesanyámtól örököltem a precizitásomat, az emberekkel való bánásmódot, míg a rábeszélőkém az édesapámtól származik , ha kifejezhetem így magamat.
- Mit mondana a stílusára?
- Azt, hogy kiforratlan még a saját stílusom, hiszen még fiatal vagyok. Van még mit tanulnom, de igyekszem mindig mindenből a legjobbat kihozni.
- Hogy áll az emberekhez?
- Én magamat barátságosnak tartom, és alkalmazkodónak, rugalmasnak, pontosnak. És még egyszer sem akadt gondom egy kívánság teljesítésével. Igaz eddig csak barátok, rokonok, közeli ismerősök voltak az ügyfeleim, de úgy érzem, hogy jól boldogulok az idegenekkel is.
- Azt kell mondjam, hogy tetszik portfóliója, és amit hallottam Önről. Remek ajánló levei vannak fiatal kora, és tapasztalatlansága ellenére is. Megumi kint mindent el fog mondani. Egyelőre próbaidőt kap, és gyakornokként fog kezdeni. Aztán meglátjuk, ha kimagaslik a többiek közül, akkor újra tárgyaljuk a szerződését. Holnap reggel 8 –ra várja a csapat, ne késsen, azt nem szeretem, és Jack sem. Ő lesz a felettese. Megumi kérem intézze el a papírokat Miss St.Jamessel. Akkor holnap találkozunk kedvesem.
- Köszönöm, hogy lehetőséget ad nekem Miss Donovan, ígérem nem fog csalódni – azzal a titkárnő kikísért, velem pedig madarat lehetett fogatni. Végre van munkám, és a kinézett lakást most már tényleg ki is vehetem.

Ezóta a nap óta eltelt már 6 év. Az első évem nagyon nehéz volt gyakornokként. A munka szinte mindig púpozva állt az asztalomon, és én voltam mindenki kifutófiúja. Miss Donovan egy év eltelte után kezdett el rám bízni apró dolgokat, amiket önállóan kellett levezetnem elejéről a végéig, míg végül egy jótékonysági parti megszervezése volt az úgy nevezett vizsga munkám. Akkor még nem tudtam, most már teljesen tisztába vagyok vele. És, hogy hol tartok most?

- Foglaljon helyett Miss Marks, Miss St.James hamarosan fogadja.