Ryan && Caroline

Vendég

Nem tudom elképzelni, hogy Marlee miért volt olyan béna és hogy fenébe csukták e, így nem kell átvennem a kuncsaftjait. Nem örültem neki, nagyon nem, hisz ez nagyon sok embert jelent, amiből az következik, hogy kevesebbet lehetek majd a húgommal és ez baromira nem jó. Elmegyek a megadott címre az anyagért, de ez valami ligtos cucc, szerencsére nem egy lecsúszott drogossal fogok találkozni, hanm valamennyire értelmes emberrel, legalábbis nagyon reménykedem ebben. Elindulok a megadott találka helyre és mivel előbb odaértem, lekucorodtam az egyik padra és elkezdtem rajzolgatni, hogy pontosan mit és miért az nem lényeg, csak azt rajzoltam, amit láttam. Tracy ma sokáig lesz ent, mert sok órája an, én pedig nagyon reménykedem abban is, hogy hamar ledobom bonyolítani az ügyletet. Nem koncentrálok arra, amit csinálok, mert ezer felé vannak a gondolataim, így összegyűrtem a lapot és pad melletti kukába dobta, nem fog ma menni ez nekem. Elrakom a ceruzákat és a lapokat, majd dobok egy üzenetet a vásárlónak.
Nem sokkal később megjelenik egy srác, egy kifejezetten jóképű srác, aki nem is értém, hogy miért nyúl anyaghoz.. de ez nem az én dolgom. Kicsit várok, nem akarom, hogy félreértés miatt én is dutyiba kerüljek, óvatosnak kell lennem. Mikor már meggyőződök róla, hogy a vevő, akkor felelek a párról és elindulok felé, man megállok előtte. - Remélem Ryanhez van szerencsém. - mosolyodom el halványan, ezt tudom róla, szerencsére a nevét elárulták.. szóval nem kell azon gondolkodnom, hogy hogyann szólitsam meg<./div>

Vendég

Valamilyen szinten röhejesnek tartom - kit álltatok, az összesen -, hogy a belvárosba kell mennem egy kis fűért úgy egészen konkrétan. Eddig tökéletes működött a rendszerünk Rayjel, hogy szépen elbaktattam a Washintong Sqaure Parkig, ott megkaptam, amit akartam, esetleg még meg is ittunk egy sört, aztán mindenki ment a dolgára, mintha mi sem történt volna, hiszen mégis ki gyanakodva egy kellemes kis városi parkban? A cronaut hipszterek és az új-vegános összecsapása hamarabb kelti fel az érdeklődést, mint a mi, rendszeresnek ugyan bajosan nevezhető, de mégis meghitt (hömm) találkozónk. Sikátorba járni eléggé 1999, legalábbis ha a filmeket veszem alapul, és sokkal több okot ad gyanakvásra, mint ez.
Szóval persze, hogy amint már egy metrózás is képbe kerül, nagyjából esélytelen, hogy időben odaérjek a randevú-pontra, amitől egy jó érzésű ember eszeveszetten toporogna, mert hát milyen illetlen dolog a késés? De én fizetek, megtehetem. Mondjuk. Azért őszintén remélem, hogy nem fog csak úgy otthagyni anélkül, hogy mindenki megkapná, amit akar.
Igazából épp el vagyok foglalva a cigarettámmal oly módon, hogy ne égessem ki a fülhallgatóm zsinórját, miközben az iPhone-omon épp próbálok zenét válogatni, amikor a perifériámban látom, hogy valaki megszólal. Vagyis ezt ugyebár nekem hallanom kellene, de Lauren épp kellemesen dalol a fülemben, így erre esélyem sincs, de mégis látom. Már épp kezdek elgondolkozni, mennyi cigi van még nálam, ha esetleg le akarna tarhálni, hiába nem olyan első blikkre. Ez New York, itt mindenkinek a cigid meg a a taxid kell.
- Tessék? - emelem ki a fülest a helyéről, és kérdezek vissza, mert ugye egy szót se értettem abból, amit mondott, a szájról olvasás pedig kifejezetten nem az erősségem, különösen úgy, hogy nem is figyeltem rá.

Vendég

Sokat gondolkodtam azon, hogy ha már tényleg elegendő pénzem lesz, akkor leállok ezzel az egésszel és kezdek valamit az életemmel, csak az ilyen dolgokból nehéz kiszállni, mert nem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogyan mi elterveztünk. Mindig is azt szerettem volna, ha a húgom normális körülmények közt tud felnőni és hát ehhez azt kellett hogy droggal szaladgálnak, megtettem. Ő neki csak én vagyok, nm számíthat másra, nincs senkinek a nővérén kívül... persze ott van a nagybátyám, aki az utcára dobott minket, még nm találtam ki, hogy mi legyen vele.. de egy biztos, sosem bocsátok még neki, mert nem érdemli meg. Számára pénz sokkal fontosabb volt, minthogy felnevelje a testvére két gyermekét, akik elárulták.. Ezen sem kéne annyit agyalnom, mert rohadtul felfedeztem az agyamat rajta, mert tényleg.. hogy lehet valaki ekkora seggarc?
Hát hiába vártam annyit, ez a srác még csak rám se bagózott.. be volt dugva a füle és rohadtul em hallott semmit sem abból, amit mondtam. Ezt abból szűrtem e, hogy kihúzza a fülest és vissza kérdezett.. Hát barátom kicsit magasabb árat számlázó need ezért, bár neked ez nem kell tudnod, jó hogy nem vagy gondolastolvasó. Érdekelne, hogy minek nekem fű, de én nem kérdezhettek, csak sóhajtok egyet. - Ha te vagy Ryan, akkor csomagom van a számodra. - mondom neki, majd szemébe nézek. Nem tűnik kedves alaknak, így a szükségesnél többet nem tervezek kommunikálni vele, de hogy ennyire elcseszte volna azzal, hogy nem figyelt rám? A válasz igen.. mégis csak fűért jött, legalább figyelembe bassza meg.
- Ha nincs pénzed, akkor már most tárgy talán a dolog.. nincs pénz, nincs fű. -mondom neki tárgyilagosan, majd megvonom a vállam és várok a válaszára. Remélem van nála pénz és tud majd fizetni.

Vendég

Oldalra döntöm a fejem, már amennyire ez kivitelezhető úgy, hogy így is valamelyest féloldalasan hajolok be. Borzasztó gyorsan kattognak az egyébként tehetetlen kis kerekek a fejemben, és próbálok rájönni, hogy ez most mégis miféle átverés akar lenni, míg végül rá kell jönnöm, hogy biztos csak Ray baszakodik velem, és valamiért azt hiszi, hogy ez vicces. Ezért nem jó, ha egy volt csoporttársaddal szerezteted magadnak a füvet, mert akkor... hát, nem tudsz csak szimplán biznisznél maradni. - Oké, ez csak valami vicc, ugye? - fejezem be egy köhintéssel, hogy leplezzem a zavart vihogásomat, amit kicsusszan a szavakat követve. Végignézek a lányon - nem nőn, lányon -, és nem tudom többre saccolni tizenkilencnél. Gondolkodón a szám elé emelem a fülest tartó kezemet, majd visszaeresztem, kinyitom a számat, de nem tudok mit mondani.
Kikerekednek a szemeim, és egy pillanatra berezelek, ugyanis elég szar vagyok díler keresésben - ezért is intéztetek ugye mindent Rayjel. Szóval ha valamiért tényleg tőle kapnék anyagot, akkor lehet, moderálnom kellene magamat. Legfőbb erősségem, miért is ne. - Ugye nem vagy zsaru? - Mert ha az, akkor majd nyilván elárulja, hogy az.

Vendég

Nem tudom eldönteni jelenleg, hogy most mi folyik itt, mert baromira erí róla, hogy nem ngem várt, bár.. ez az esetek nyolcvan százalékában így van. Meglepő, hogy egy ilyen fiatal lány mire nm képes, csakhogy pénzess jusson, pedig én meghúzták határt, mert nem fogok másokkal szexelni pénzért, kurva nem leszek. Ezt már a kezdetek kezdetén elhatároztam és mai napig tartom magam hozzá, de most térjünk vissza erre a srácra, szóval csak sugárzik belőle az értetlenség, amikor már azt hittem, hogy megfog szólalni, csendben maradt. Nem tudom, hogy mivel tudnék bármit is kihúzni belőle, de még egy fontos kérdésekre nem kaptam választ, arra pedig választ szeretnék kapni. Ha nincs cash, akkor nincs fű..
Kérdésére homlokom közepéig felszaladt a szemöldök ön, ő ezt most komolyan kérdeztem? Valószínűleg igen, mert semmi mást nem mondott utána.. úgy néznék ki mint egy zsaru?! - Ugye ezt most nem komolyan kérdezed.. - félelem halkan. Nem nézek ki zsarunak és el sem tudom képzelni, hogy mi alapján nézett annak ngem, de van egy olyan érzésem, hogy nem is akarom megtudni. Néha sokkal jobb a boldog tudatlanság, nagyon is jobb..
- Kell a fű ágy sem, mert ha nem, akkor egyek tovább.. - térek a lényegre, mert nincs miért szarozni, h nem kell eki, akkor e rabolja az időmet, még el kell mennem pár elyre, ha pedig kell neki a cucc, akkor szedje össze magát. Volt pár hasonló gáz ékszer, de azért még sosem néztem zsarunak, max kiröhögtek, hogy csak szórakozik, pedg kurvár nem. A táskájában lévő fegyver bizonyíték, de erről senkinek sem kell tudnia.

Vendég

Valahol igazat kell adnom a meglepődésének, de neki is az én gyanakvásomnak. Ez tök egyértelmű. Hiszen megjelent egy maximum középiskolából frissen kiszabadult csaj, hogy ő akkor most füvet fog nekem eladni, és egyébként nem is Raynek hívják, akit az egyetemről ismerek. Csak szerintem kezd ez valami fura vicc lenni. Fújtatok, mielőtt elszívnám az utolsó slukkot az utolsó cigimből. A földre dobom, rátaposok, kikapcsolom a zenét, a fülhallgatót átdobom a nyakamon, és leülök mellé a padra. - Igazad van, tényleg nem lehetsz zsaru - jelentem ki szórakozottan, és épp időben harapok rá a nyelvemre, mielőtt kimondanám, hogy nincs elég jó fizikuma hozzá, na meg ilyen teljesítménnyel hamar kihajítanák az őrsről.
- Jól van, jól van már, nyugodj meg szépen. - A memoáromban biztos meg fogom említeni, hogy huszonhat évesen én nyugtattam le egy drogdílert és nem fordítva. - Kell hát, de ha ilyen hangosan fogod üvöltözni, akkor mindjárt Bronxból is lesznek vevőid - jegyzem meg kitágult szemekkel, és azon gondolkozom, vajon ez tényleg normális-e. Mármint, neki jobban kellene tudnia, hiszen gyanítom, míg engem maximum egy terápiás beszélgetőcsoportba küldenének, mint első alkalommal elkapott, addig őt a sittre. - Egyébként hogy lehet, hogy... te... mármint... te vagy itt? - És ez most tényleg a legszebb modorom volt, hiszen egyik megakadásomat se követte trágár kifejezés.

Vendég

Nem tudom elhinni, hogy ennyire lassú és nem fogja fel, hogy nem vagyok saru, hanem ma én fogom neki eladni a drogot, de nem is fogom elmagyarázni neki, sokkal inkább legközelebb átpasszolom másnak ezt a munkát. Emellett elég béna ember lehet, mert sosem szoktunk fűvel foglalkozni, szinte bárhonnan be lehet szerezni, elég csak egy pszichológus haverjának lenni, ő felírhat orvosi füvet. Nézem ahogyan elszívja a cigit és eltapossa a csikket, majd átrakja a nyakán a fülhallgatót és leül mellé. Ösztönösen arrébb húzódok, nem szeretem, ha valaki közel van hozzám.. van egy távolság melyet szeretek megtartani. Talán nem annyira buta, mint hittem, hisz felfogta, hogy nem vagyok zsaru, haladás és már csak azt kéne megtudnom, hogy van e pénze..
- Nincs miért feszültnek lennem, teljes mértékben nyugodt vagyok. - mondom neki semleges hangon, még hogy le kéne nyugodnom.. már kezdem unni, hogy ugyanazt a kérdést teszem fel újra és újra, mintha megakadt volna nálam a lemez. Majd szavain megforgatom a szemeimet, hisz senki sincs itt, magunk vagyunk, nem értem mit parázik, ezenkívül meg New York kilencven százaléka használ füvet, annyira felesleges ezen aggódni. - Örülök, hogy kell. Legalább nem feleslegesen pazarlom az időmet itt. - mondom neki sóhajtva, majd aztán nem is tudom, olyan rossz előérzetem van, de hogy miért? Lehet, hogy nem kellett volna annyit olvasnom, hogy hány embert kapcsoltak le az utóbbi időben.
Kérdésén elmosolyodom, aranyos, hogy megkérdezte, de nem is tudom, hogy mit mondjak neki vagy hogy hogyan tálaljam neki a igazat. - Ray haverod ügyetlen volt és béna, lekapcsolták, szóval mától én vettem át az ügyeit.. - felelem neki röviden, bár nem tudom, hogy ez kielégítő válasz lesz e számára.

Vendég

Szerintem ennél még azt is hamarabb elhinném Ellen bejelentené, hogy egyébként heteroszexuális, és az egész nadrágos téma csak egy vicc. Ó, mennyire szeretem azt a nőt! Már csak azért is megérné híresnek lenni, hogy egyszer bekerüljek a műsorába. - Biztos? - kérdőjelezem meg a mondandóját, amibe nagyjából annyira elfogadható érzelem szorult, mint egy hamburgerpogácsa-dobáló lapátba. Kurvára Kaliforniába kellene mennem, bekamuzni valami fél-autizmust, és csak betotyogni egy gyógyszertárba orvosi fűért. Leszámítva, hogy utálom Kaliforniát. Meg a napsütést. Meg a pálmafákat. Meg azokat az undorító turmixolt zöldség-italokat. Fúj. Egyszer ittam olyat véletlenül. Perelni akartam.
- Már hogy lenne felesleges? - Épp, csak nem háborodok fel teljesen. Legutóbb, amikor csekkoltam, még én voltam a fizető kliens, vagyis neki kell az én pénzem, hogy lepasszolja az anyagot, és ne maradjon a nyakán, különben nem fogja tudni kifizetni a saját dílerét. Amatőr.
- Ó. Hát ez kínos - jegyzem meg mindenhogy, csak nem együtt érzően. Mondjuk, ez sok mindent megmagyarázhatna, ha csupán egy hangyafasznyival jobban érdekelne, de legalább egészen kezdem elhinni, hogy tényleg van nála fű. Közben jegyzet magamnak: keresni egy új dílert. - Rendben. Mennyi? A szokásos?

Vendég

Nem hiszem el, hogy e ennyire lassan megy le, sosem szokott eddig tartani, bár ennek ahhoz is köze lehet, hogy ő nem igazán függő. Vagyis nem néz ki egy olcsó lecsúszott drogosnak, aki mindent megtenne, hogy egy kis anyaghoz jusson, bár akkor az orránál fogva lehetne vezetni és eszébe nem jutott volna a kérdés, hogy szaru vagyok-e, annyira vicces, bár most kicsit sincs kedvem nevetni, már szabadulni akarok innen. Nem tudom felfogni, miért volt olyan szerencsétlen ez a Ray nevű csóka, hogy lebukjon, valószínűleg valaki felkúrta, mert nem kapott ingyen anyagot, ami pedig gyakran előfordul, mondjuk én teljesen más néven szoktam bemutatkozni, nem a sajátomon, ennyi eszem nekem is van, neki talán nem volt.
Néha megtanulhatnám befogni a pofámat, mert mikor visszakérdez, akkor jövök rá, hogy egy olyan dolgot mondtam neki, amit nem kellett volna. Nem fogok magyarázkodni, talán valami béna indok megfelel, szerintem úgyis csak megvonja rajta a vállát, tök mindegy mit mondok neki. - Ha nincs nálad pénz, nem tudsz füvet venni, ha nem tudsz venni, akkor ez egy értelmetlen kör lett volna. De szerencsére nem lett az. - mosolyodom el, műmosoly, mert egy faszfej vagy, aki már ellapátolhatná a ronda képét innen, de ezt nem mondhatom ki neked hangosan, szóval kapd be a faszt, te gyökér. Annyira pofán tolnálak most, de tényleg annyira, hogy többet nem kelnél fel, szóval mutasd a pénzed és cseréljünk, aztán menj a dolgodra selyemfiú, mert tuti az vagy, azok vesznek ilyen füvet.. Drogosok közt buzinak titulálnak, csak te ezt nem tudod.. buzi füves. - Neki igen, nekem nem. - vonom meg a vállamat és várom már, hogy rátérjünk a lényegre, végezni akarok itt, lassan végezni fog Tracy is.
Most mondhatnám, hogy a duplája, de nem fogom, mert akkor még több időt kéne vele eltöltenem, így inkább a szemébe nézek. - Igen, szokásos áron van. - mondom és várom, hogy meglássam a pénzt, jó lenne haladni, szóval szuggerálom, hogy siessen. SIESS! SIESS! SIESS! SIESS!

Ajánlott tartalom

» Caroline ∆ Benjamin
» Caroline の Osborne
» Caroline & Dylen
» Emily & Caroline - Just a lazy night
» Saturday night after party - CAROLINE & LANDON