-Ne haragudj, hogy késtem, feltartottak. –álltam meg végül Remy mellett az utcán, kifújva magam. Ugyan motorral jöttem, de nem tudtam itt megállni, így idáig futottam. Nem az én cigis tüdőmnek találták ki ezt a dolgot. -Mehetünk? –néztem rá kérdőn, majd elindultam vele befelé. Hagytam, hogy ő döntse el, hova üljünk. Kikértem két üveg sört, majd azokkal együtt leültem vele szemben, az egyiket elé tolva. -Én állom az első pár kört, ha már egyszer megvárattalak. –villantottam meg egy mosolyt, majd a tekintetemet körbevezettem a helyen. Így elsőre nem tűnik annyira nagyon kiemelkedőnek, de egyébként nem rossz, sőt. Tényleg kompatibilis a stílusunkkal és a zenénkkel is. Szerintem lehet benne potenciál. Alex-től jó ötlet volt, hogy a Pete's Candy Store-t ajánlotta nekem az afteren. -Első blikkre nem rossz. Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. Mármint… ez most nagyon sznobosan fog hangzani, de Brooklyn nekem valahogy mindig kicsit olyan lepukkant hatást kelt a többi New York-i városrészhez képest. Kicsit kételkedtem a két véleményformálóban, hogy vajon tényleg ennyire jó hely-e, ahogy ők mondták. –attól, aki tequila-t iszik üvegből, nem várok kb semmit sem. -Oh, de úgy néz ki sikerült találnom egy stúdiót, ahol tárt karokkal várnak majd minket. Manhattan-ben van, de garantáltan az egyik legjobb hely. Sok hírességgel dolgoznak együtt, de még pont beférünk. –némi hátszéllel. Szívesen. -Hát nem tök jó???!!! –de. -Remélem, nem terveztél mostanában elutazni, mert a stúdióban fogunk lakni. -néztem rá egy vigyorral.
Re: One drink's what lead to the change ~Aziel&Remy
Szomb. 23 Szept. 2023 - 7:46
- Semmi gond. - ráztam meg a fejemet. De minek rohantál, haver!? Anélkül is megvártalak volna. Beleegyezőn bólintottam a kérdésére. Már nagyon kíváncsi voltam Pete cukorka boltjára. Beérve gyorsan felmértem a terepet, majd olyan asztalt választottam, ami kellően távol van a fellépő zenészektől, illetve a pulttól is. Beszélgetés szempontjából ez a legideálisabb. Alaposabban is körbejárattam a tekintetem, amíg Azi elment piát szerezni. Nem túl nagy, de hangulatos hely. Jók a színek, olyan tipikusan amerikai, és szerencsére nem az a túl modern, de nem is giccses. Tökéletesen passzol a saxomuch zenéjével. - Köszi. - a sört, és az első néhány kört. Bár továbbra is tartom, hogy szükségtelen. Ennyitől nem dől össze a világom. - Eddig nekem is bejön a hely. - mondjuk én nem számítottam semmire sem, és Brooklyn-nal sincs bajom. Queens-ben is vannak olyan részek, hogy elsírná magát. - El tudom képzelni, hogy fellépjünk itt. - a kiszolgálást, a minőséget még nem ismerjük, de az valahol a közönség gondja kell, hogy legyen, nem a miénk. Mi az aláfestésért felelünk majd. Ha szar hely lenne, nem járnának ennyien ide. Nagy szemekkel meredtem rá, amikor kijelentette, hogy talált is egy manhattan-i stúdiót, ahová nyugodtan mehetünk felvenni a dalainkat. Ráadásul nem egy no name hely, ahogy a szavaiból kivettem. - Komolyan!? Hogy sikerült? Mármint pont egy ilyen "hírességes" stúdiót. Ez valami nightclub-os dolog? - elsőre szerintem ez több, mint tök jó. - Dee! Nagyon jó! A legjobb! Köszi, király vagy! - bólogattam elismerő mosollyal. - Hááááát. Az van, hogy éppenséggel tervezek. - pislogtam ártatlanul. - Néhány napról van csak szó. Konkrét időpont még nincs, szóval ebben rugalmas vagyok. Az elutazásom nem fog se a banda, se a munkám rovására menni. - ismersz. Előbb vágnám fel az ereimet, mint hogy ez megtörténjen, de azért jobb, ha tisztázzuk. Azi eléggé rápörgött erre az egészre. - Eldöntöttem, hogy mégis New York-ba hozom a kutyámat. Ehhez viszont Evanston-ba kell kocsikázni, ami nem éppen egy köpésre van innen. Hogy egy nap alatt minél hosszabb út beleférjen, és majd legyen, aki figyeljen menet közben Indy-re, Evelyn jön el velem. Ráadásul kiderült, hogy Evanston művészeti bakancslistás nála, így maradunk pár plusz napot, hogy körülnézhessen, és ne egy erőltetett rohanás legyen az egész. - ez a minimum. - A stúdiózást intézhetjük előtte vagy utána is. Nekem végül is mindegy. Majd úgy beszélem meg Caroline-nal a dolgokat. - az ő munkaideje kötöttebb, mint a miénk Evivel.
“Generally the best things in life are also the worst things in life. It’s just like how people’s best qualities are always their worst qualities. It’s also a little hard, too, but I’ll take it. In terms of hard things, the opportunities are worth it.” - J.K.
-Háááát nem. Ez ilyen hírességes dolog. –ráztam meg a fejemet egy vigyorral. -Évek óta ismerem Daisy Winters-t, az énekesnőt. Van egy közös barátunk, akinek nemrég volt a legénybúcsúja, mert férjhez megy majd. Aztán ott találkoztunk megint, és megkértem, hogy adja meg a stúdió elérhetőségét, ahol ő is csinálja a számait. Elvileg nem dolgoznak új emberekkel, de Dee megejtett pár hívást és így mehetünk oda felvételeket csinálni. Sőőőőt. Felajánlotta, ha forgatunk videóklippet a stúdiózás közben valamelyik számunkhoz, vagy csak úgy, akkor azt megosztja és garantáltan hoz nekünk pár kattintást. Mit gondolsz, bevállaljuk? –néztem rá egy széles mosollyal. Daisy egy nagyon cuki, kedves csaj, és hiába dögös, ő azon kevesek közé tartozik, akik nem csak egy-egy strigula a sokból. Kicsit olyan, mintha a sohasem volt húgom lenne. Egy pillanatra felvont szemöldökkel néztem Remy-re, amikor közölte, hogy éppenséggel tervezett elutazni, méghozza haza. Mármint Evanston-ba, és nem is egyedül, ráadásul nem is egy napra. Lassan tényleg fogadást kelt kötnünk arra, hogy meddig tudják tartani ezt a jófejkedős „barátkozást” Evelyn-nel, de egy shippelőjük már biztos van Winterberg személyében. Kész a csaj. Belül megejtettem hat kurvaanyázást, és egy üvöltést is emiatt, de végül csak bólintottam. -Hát nem tudom, hogy most utáljam-e a csajt, amiért napokra képes volt kirángatni a munkád és a zenekar mellől, miközben mi nem, vagy imádjam, amiért megtette ezt. Elég... nagy hatással van rád, nem? –néztem rá egy tenyérbe mászó vigyor kíséretében. -És ne gyere azzal, hogy nélküle pedig a családodhoz mentél volna napokra. Mikor is voltál utoljára szabin? Egy éve, nem? Most meg sátrazás, vezetés órák, Evanston… –hihetetlen ez a semmiből jött, szőke törpetornádó. -Amúgy mi van ott, amitől ennyire lázba jött? –hogy bakancslistás hely nála. -Viszont akkor legyen az, hogy még a lelépésetek előtt stúdióba vonulunk. Akkor nem kell azonnal lepasszolnod Indy-t, amint meghoztad, mert nem engedik be. Gondolom Ev lesz a kutyaszittered, ha kell, viszont így neki sem kell azonnal átvariálnia a munkáját miatta, főleg, hogy Peter neki dolgozik, de őt is elrabolja a zene világa mellőle. Mindenkinek egyszerűbb, ha még nincs kutyi. –ráztam meg a fejemet egy mosollyal.
Re: One drink's what lead to the change ~Aziel&Remy
Vas. 24 Szept. 2023 - 15:25
Most már kíváncsi voltam erre a hírességes dologra, amivel össze tudta hozni, hogy egy ennyire komoly stúdióba vonulhassunk, ne mondjuk valami kis bronx-i lyukba vagy ilyesmi. Úgy néztem rá, mint mikor a jégkrémtől agyfagyást kapsz, ahogy bedobta Daisy Winterberg nevét, akivel egyébként csak úgy mellékesen már évek óta ismerik egymást. Egy tök híres énekesnővel!? Mégis mióta!? - Hogy mi van!? - pislogtam hitetlen vigyorral, mint egy betépett hal a szatyorban. Aztán mindezt a szürreális sztorit tovább tudta még überelni azzal, hogy Daisy, elnézést... DAISY szerint forgathatnánk egy klipet stúdiózás közben, ő pedig szívesen megosztja, hogy minél több emberhez érhessen el. Számunkra felfoghatatlanul sok emberhez. Mi a franc!? Még ide se értünk, de te már belekevertél valamit a piámba, vagy mi folyik itt!? - Persze, hogy bevállaljuk! Ez nem is kérdés! Ez egy óriási, soha vissza nem térő, kihagyhatatlan lehetőség, amit balfaszok lennénk, ha nem vállalnánk be! - azért még erősen rebootolt az agyam, hogy szokjam az infókat. - Daisy nem csak a hangjában egy angyal. - húztam lelkes mosolyra a szám. Rohadt rendes dolog ez tőle. El sem tudja képzelni, mit jelenthet ez a bandánknak. Mármint... de. Nyilván pontosan tisztában van vele, főként a számok tekintetében, de ez lelkileg is egy hatalmas löket. Az ő bizalma és támogatása egy olyasmi, amire kb. mínusz végtelen esély volt. Még mindig nehéz felfogni, hogy ez tényleg a saxomuch -csal történik. - Nagy vagy, Azi. Király, hogy ezt elintézted a bandának! Ez a legjobb, ami velünk történhet. - de komolyan. - A videóklipben legalább bedobhatjuk Peter 'csodafegyver' Panborne-t. Jó lesz, ha gyúr még egy kicsit gyorsan. - nyilván csak hülyéskedek. A mi bandánknak nem ez a celebkedős, felszínes baromság a lényege. Nem szeretném, ha ez valaha is megváltozna. Hírnév és elvárások ide vagy oda, mi soha nem fogunk elkurvulni, mint más bandák. Soha! Csak a holttestemen keresztül. - Semmiképp se utáld, nem adott rá okot. És... igen. Ez egyértelmű. Evelyn annyira nagyon más, mint én, és ezért bizonyos dolgaimat is jobban látja nálam. Ő más megoldásokat gondol ki, mint én. Számításba veszem őket, mert tudom, hogy nem akarna rosszat nekem, sőt. - és eddig egészen jól működik. - Szeretek vele lenni. Ritka az az ember, akivel jókat lehet beszélgetni. Őszintén, és nem csak ilyen felszínes érdeklődéssel. - bár nem tudom, hogy érti-e ezt. Nem is várom el. - Lehet legálisan falakra festeni. Ez egy ilyen művészi értékkel bíró kezdeményezés. - a részletekkel nem untatnálak. Őt ez lelkesíti, minket a zene. Ugyanaz a végeredmény. - Nekem mindegy, hogy mikor csináljuk. Indy jelenléte senki életében sem befolyásol semmit az enyémen kívül. Nem tervezem lepasszolni, az én kutyám, az én felelősségem. Magam miatt hozom ide. Egyébként vannak más ismerőseim is, akik tudnak rá vigyázni. - nem csak Evelyn és a saxomuch létezik az életemben, bármilyen hihetetlen is. - Na de nekem is vannak híreim a zenekar fronton is. Csak hogy a mérleged Evelyn imádata felé billenhessen. - húztam meg a sörömet. - Sokat beszélgettem vele a zenéről is meg ilyenekről. - illetve a Pierre-rel való találkozás is hatalmas lökést adott. - És végül arra jutottam, hogy keresek valakit, akit betaníthatok magam mellett, hogy segítsen vinni az Aunt Marie's ügyeit. Ha beválik, akkor idővel átveheti a helyemet, én pedig el tudok jönni onnan, és akkor csak a bandára koncentrálhatok. Ja és végül dobtam az egész menedzser témát. Semmi értelme sem lenne valami nagykutyának puncsolni, beérni valami olcsó kontárral, vagy a nagy felfedezésre várni. Van marketinges, céges tapasztalatom, szóval majd megoldom én a kezdeti felfuttatást. Ahogy egyre több szabadidőm lesz, ki tudok alakítani értékesebb kapcsolatokat is a banda szemszögéből, és majd én tolom a saját szekerünket. Persze tudom, hogy ez ennyire nem lesz majd egyszerű a gyakorlatban, de így egy csomó pénzt spórolhatunk, amit más dolgokba fektethetünk bele. Te mit gondolsz?
“Generally the best things in life are also the worst things in life. It’s just like how people’s best qualities are always their worst qualities. It’s also a little hard, too, but I’ll take it. In terms of hard things, the opportunities are worth it.” - J.K.
Egy elégedett mosollyal figyeltem az ő hitetlen verzióját, amivel az infót fogadta, hogy már évek óta ismerjük egymást Daisy-vel. Sosem kérdez tőlem senki semmit, így persze, hogy nem tudnak ilyeneket. Pedig nem titok. Jó, meg az is igaz, hogy eddig nem kellettek ezek a kapcsolatok. -Oh, de még milyen angyal. Mindjárt leteszed a hajadat, ha ezt meghallod. -húztam egy újabb elégedett, de rohadtul izgatott mosolyra a szám. -Dee szeretne zenei prdoducer lenni és arra gondolt, hogy lehetnénk mi az első munkája, már persze ha nekünk is megfelel a dolog és szeretnénk a támogatását ilyen szinten is. Engedelmeddel én lelkesen igent mondtam, bár azt azért hozzátettem, hogy erről még veletek is beszélnem kell, meg ugye a részleteket nektek kell tisztázni, mivel te vagy a frontember. -így valahol olyan, mintha "ő vezetné a csapatot". -Szerintem a videóklip egy nagyon klassz ötlet, nem csak a csini fiú miatt. Ha meglátják, pontosan hogy is készül egy szám nálunk, akkor szerintem emberközelibbnek fogunk tűnni, és sokkal, de sokkal jobban fognak kötődni hozzánk. Tudom, hogy nem akarsz picsás, kirakat irányba vonulni, de részben ez az ipar erről szól. Csak olyan mértékben kell etetni a közönséget, ami még nekünk is kényelmes. -ez egy tény, hogy sosem csinálnék olyat, ami nekik kellemetlen. A banda többi tagja annyira nagyon azért nem magamutogató és középpontban lévő, mint én. -Akkor végül is egy elég jó végkimenetele volt annak, hogy aznap nem a lépcsőt, hanem a liftet választottad szemétlecipelés gyanánt. Csak ismételni tudom, amit a sátrazásnál mondtam. Örülök, hogy találkoztatok. Nem tudom, hogy ilyen rövid időn belül elkeztünk volna a zenével foglalkozni akkor is, ha nincs ő. -mert szerintem nem. Vagy hát a fene tudja, de elég sok dolgot magyarázott már Remy-nek. Aki hallgat rá. Fura. -Na jó, ez tényleg menőn hangzik. -elhiszem, ha ez lelkesíti a csajt. -Persze, hogy vannak. Olyan ismerőseid, akiket évek óta ismersz, így vigyázhatnak a kutyádra. Vagy akár el is mehettek volna veled érte, de te mégis azt a csajt hívtad, akit mióta is... egy hónapja ismersz? És mégis hol fogod altatni, amíg Evanston-ban lesztek? A régi szobádban, az ágyadban? -nyilván nem, de ki nem hagytam volna a lehetőségét. Amennyire kis távolságtartók egymással, ez egy nagyon vicces út lesz. Napokig együtt lakni, összezárva egy kocsiban. Sok sikert, haver. Érdeklődve pillantottam rá, a söröm címkéjét kapargatva, amíg hallgattam a beszámolóját. Az elején még az üvegemet figyeltem, aztán egyre nagyobb szemekkel meredtem Remy-re, amikor jobban belement a dolgok kifejtésébe. Érdekes volt az ő szájából hallani, hogy a zenét választja a munkája helyett, és idővel át akarja adni egy arra méltónak ezt az egészet. Ez érdekesen hangzott, de... -Azt, hogy ha ennyi mindent fogsz, egy ideig egyszerre csinálni, akkor tényleg nekem kell imádnom a csajt... helyetted is... -húztam egy pofátlan vigyorra a szám, majd megráztam a fejemet. -Én abszolút támogatom, komolyan. Szerintem nálad senki sem lenne erre alkalmasabb. Az Aunt Marie's marketingjét is lelkiismeretesen toltad, nekem is segítettél egy csomót, és egyébként precíz vagy, és fura mód amúgy nagyon jó a karizmád is. Ráadásul te nem adnál el minket valami idiótának, hogy az ördög vegye meg a lelkünket. Nem várnád el, hogy nyálas fiúbanda legyünk és majd illegessük magunkat a színpadon és akkor is fotózkodjunk és adjunk autogrammot, ha nem akarunk. Daisy pedig, mint producer szintén egy elég jó kapcsolat lehet. Ha ketten összedolgoztok, szerintem hamarabb befutunk, mint hinnénk. -húztam egy lelkes vigyorra a szám, az üvegemet az övének ütve. -A francba... máris egy fokkal jobban imádom Evelyn-t. Hihetetlen a csaj. -ráztam meg a fejemet egy jót mosolyogva ezen az egészen. -Már csak Rafe van, akit meg kell verni, hogy vegye komolyan a dolgokat. Ha elbassza a nagy lehetőséget, akkor kicsipkézem a seggét. -fura az a gyerek.
Re: One drink's what lead to the change ~Aziel&Remy
Hétf. 25 Szept. 2023 - 18:43
- Még szép, hogy megfelel. Ez a minimum. Igazából megtisztelő lenne, ha velünk dolgozna, és mi lehetnénk az első projektje. Részemről is lelkesen igen. Címeres barmok lennénk, ha kihagynánk. Úgy beindulhat a szekerünk, amit nem gondoltam volna. - ennyit a lelkes Remy-ről. Minden éremnek két oldala van. - Viszont. Ezt alaposan át kell beszélnünk vele, mert ez nem ugyanaz, mint hogy benyom minket valami menő stúdióba. Felügyeli a dolgainkat, hogy kikkel dolgozunk együtt, milyen albumokat adunk ki. Ez oké, jó, ha valaki fogja a kezünket és megmondja, ha valami szar. Sokkal-sokkal több tapasztalata van, mint nekünk, és szuper tehetséges. Viszont a legtöbb zenei producer szeret belefolyni az alkotói munkába is. - kétlem, hogy pont ő ne tenné. - Nem fogunk olyan zenei alappal dolgozni, ami nem a mi hangzásvilágunk, és... bocsánat, hogy ezt mondom, de elsőre elég nehéz elképzelni Daisy-t az indie, pszichedelikus, retro rock világban. Ráadásul mi egy "haknizós", élő zenés banda vagyunk, nekünk hangszerelni kell a dalainkat. A gépi dolgok minimálisak és leginkább kimerülnek a szintetizátor adta lehetőségekben. - és had értsenek a srácok a saját hangszerükhöz. Ebben a bandában mindenki fontos. - Én írom a szövegeket, és a legtöbbször a dallamot is elképzelem hozzájuk, amit aztán együtt összerakunk. Daisy nem kaphat teljesen szabad kezet, mert azzal elveszne a saxomuch lényege. Szóval szorosan együtt kell működnie velem, aztán veletek is. - anélkül nem menne. - Az elsődleges célunk az, hogy a zene lehessen az életünk, és azt csináljuk, amit szeretünk. Nem az, hogy híresek és gazdagok legyünk belőle. Szóval nem fogunk arra rámenni, hogy a banda bármi áron pénzgyár legyen. Parasztul hangzik, de gondolom érted, hogy mire gondolok. Meg kell őriznünk a mostani jellegünket, stílusunkat. Ha nem fogad el úgy a közönség minket, ahogy vagyunk, akkor bocs, de maradunk a garázsbanda státusznál. Vagy kiszállok a bandából, és csináltok, amit akartok. Ezek a feltételeim. - én nem engedek belőlük. Ha a srácoknak ez nem tetszik, elfogadom és kilépek, mint hogy hátráltassam és visszafogjam őket. - Szívesen elmondom ezeket neki is. Mivel így látatlanban nem igazán tudom, ő hogyan és milyen mértékben szeretné a producerkedést. Simán lehet az is, hogy csak néhány ötlettel akar segíteni a zenei alapokban, és a technikai kérdésekre menne rá jobban. Szóval mindenképp találkoznom kell vele, hogy ezeket letisztázzuk. Aztán ha meg tudok egyezni vele, akkor kikérhetjük a srácok véleményét is. - persze nyilván előtte is. Fontos, ők miként látják ezt a produceres kérdést. Ha alapból nem vagyunk közös nevezőn, nem árt tudni. - Etethetjük a közönséget, kihasználhatjuk azt, amink van. Fejlődhetünk, dolgozhatunk a látványon, rámehetünk külsőségekre, a közösségi médiás hülyeségekre, ez a része nem zavar, tudom, hogy ilyen a show biznisz. Valahol szerepet kell játszanod, el kell adnod magadat, nem csak a zenédet. De azt nem szeretném, ha megváltozna a személyiségünk, a hozzáállásunk. A többi rugalmasság kérdése. - nem fogok egy átlagos, tucat, megcsinált bandában énekelni, ahol a tagoktól feláll a szőr a hátamon. - És pont ezt a hétköznapiságot adhatja vissza a klip is, ahogy te is mondtad. Mi azok vagyunk, akik nem tudnak huzamosabb ideig komolyak lenni. És ez az őszinte, felszabadult viselkedés hiánypótló lehet. - mi nem leszünk elérhetetlen celeb kategóriások, akik nem bírnak leszállni a magas lóról, és minden nap születik valami botrányos cikk róluk. - Olyan ismerőseim vannak, akik bármikor vigyázhatnak a kutyámra, amikor már itt lesz New York-ban. De csak Evelyn az, akivel szívesen elmegyek érte Evanston-ba. Sosem állítottam az ellenkezőjét. Hogy jön ez most ide? - nagyon szépen kérlek, ne célozgass semmire. Ez csak egy autóút. Semmi több. - Aha. Ja. Például. Magamon. Úgy is ezt beszéltük meg. Spórolunk és praktikusak leszünk. - vontam vállat. - Amúgy képzeld! Feltalálták már a panziókat is! - vágtam döbbent képet. - Én sem szeretnék a szüleimnél csövezni. Nem családlátogatásra viszem, hanem Indy-ért és várost nézni. - és még én bonyolítok túl mindent. Ők nem tudnak leakadni erről az Evelyn témáról. - Jobb, ha mind csak messziről imádjuk a csajt, jó? - jesszus. - De amúgy szerintem is ütőképes, hatékony együttműködés lehet a miénk. Ha egy hullámhosszon leszünk. - addig mindent feltételes módban kezelek, az a biztos. Daisy ténye túl szép, hogy igaz legyen. - Nem tudom, Rafe-nak mik a tervei, de szerintem ha engem meggyőztetek, vele sem lesz gond. Sodródik az árral. A hobbinkkal kereshetnénk pénzt, nem hiszem, hogy nagy gondja lenne vele. Azt és annyit vállalunk be, ami mindenkinek belefér. Senkivel se fogunk kibaszni. De úgyis megtudjuk az álláspontját, ha majd átbeszéljük ezt a stúdiós, produceres témát velük. - dobálózhatunk azzal, hogy mi alapítótagok vagyunk, de ez szart se érdekel senkit se. Mind egyformán részei vagyunk a bandának és kész.
“Generally the best things in life are also the worst things in life. It’s just like how people’s best qualities are always their worst qualities. It’s also a little hard, too, but I’ll take it. In terms of hard things, the opportunities are worth it.” - J.K.
Csak csendben hallgattam őt, ahogy beszélt, ahogy kifejtette azokat, amiket én is mondtam Daisy-nek, körülbelül két mondatban. Érdekes volt ezeket ennyire bőbeszédűen kifejtve hallani, de végül is megértettem, hogy miért csinálta. Ő nem tud nem túlgondolni dolgokat, ráadásul ennél most oka is volt rá, méghozzá bőven. -Értem. Jó, ezek jó feltételek... -néztem rá teljesen komolyan. -Mert ezek az enyémek is, amiket elmondtam Daisy-nek is. Imádom a figyelmet, szeretek a középpontban lenni, mindig is ilyen voltam, és ez nem változott. De a zene... ha ezt akartam volna, akkor frontember leszek, nem pedig billentyűs. Én azért zenélek, mert ez a stílus áll hozzám a legközelebb, ezt szeretem, és a bandát. Ez a közös gyerekünk valahol, és aki elbassza, azt kidobom egy ablakon. Az ötödikről. Én nem játszom olyan zenét, ami nem áll hozzám közel. Nem szeretném, ha Daisy írná a szöveget, vagy ő szerezné a zenét. A színpadképünkben, technikánkban, tudatos éneklésben, vagy játékban tudna segíteni, de ennyi. Én nem adom el a lelkem, akkor sem, ha Lucifer a klubom neve és pont nem így nézek ki. -fejtettem ki a saját véleményemet is erről. Ami végül is lefedte az övét és körülbelül ugyanazt mondtuk el, csak a saját szemszögünkből. -Azt én sem szeretném. Annyit adunk, ami mindenkinek komfortos és jó, nem pedig annyit, ami már kényelmetlen és kötelező. Ráadásul én azt akarom, hogy Evelyn vegye fel ezt a videót, ne valami stáb. Őt ismerjük, kedveljük is, jó a viszonyunk vele. Előtte nem kell befeszülnünk, hogy nehogy gázul viselkedjünk, mikor az életünk az, hogy gázak vagyunk. -ha valaki megnéz minket felszabadultan dumálni, az érti ezt a kijelentést és azt, hogy semmiféle negatív értelme nincs. -Oh, sehogy. Nem mondtam semmit. Kicsit se fura, hogy csak vele vagy hajlandó egy autóban lenni, egy szobában aludni, pedig alig ismered. Sok szerencsét az úthoz. Majd vigyél vérnyomáslehúzót, és ha meghalsz, majd elkaparlak valahol. -emeltem meg a kezeimet egy pofátlan vigyorral. Ez egy öngyilkos küldetés. Átgondoltátok ti ezt? Közös fürdő, közös szoba, együtt lakás... gyökerek. Felvont szemöldökkel néztem végig rajta erre az egymáson alvós kijelentésére, majd megforgattam a szemeimet. -Na arra fogadásokat kötnék, hogy tényleg megejtsetek egy ilyet. -belehalnának. -Aztakurva, na ne szopass már. Mikor?! -én is tudom, hogy vannak panziók. Attól még nem lesz kisebb hülyeség. Kedves "legjobb ellenkező nemű barátok." -Hát nem tudom. Ha mi nem, majd más fogja. -vontam meg a vállamat. -De... jó. Én majd csak távolról fogom. Mármint imádni, nem távolról fogom Evelyn-t. -vagy mi. Mindegy. -Igen, szerintem is. Dee magában elég lenne, de veled együtt gyilkos egy duó lesz. -a világot megváltják. -Ha baszik a próbákra és a felvételre, vagy a zenekarra, pofán rúgom egy bakanccsal, és az elég meggyőző lesz. Az utóbbi időben nagyon fura lett, mint aki totál lecsúszott, szóval a faszom se tudja. Viszont arra gondoltam, hogy a megbeszélés lehetne az Evelyn-féle karaoke est. Annak az elején mindenki ott lesz, és mind józanok leszünk... még egy darabig. -mert hogy én nem tervezek szomjas maradni, az kurva isten.
Re: One drink's what lead to the change ~Aziel&Remy
Kedd 26 Szept. 2023 - 13:44
- Ez... jól hangzik... - néztem rá meglepve. Persze tudtam, hogy neki is fontos a banda, mindig is az volt, de most ezt így ennyire konkrétan kimondva elég fura volt hallani a szájából. Majd elraktározom az emlékét azokra az időkre, amikor megint született seggfej lesz. - Nekem sincs kifogásom Evelyn ellen. - bár szerintem ez elég egyértelmű volt. - Nem értem, hogy nem tudja bevenni az agyatok ezt az egészet. Szerinted nem kedvelhetem úgy őt és a társaságát, hogy ne akarjam rávetni magam? - nem mondom, hogy nem tök jól működik köztünk a kémia, de ez az újdonság varázsa miatt van. Majd elmúlik. - Nekem léteznek ennél fontosabb, megbecsülendőbb dolgok is. - mondtam már. Egy nagyon jó, valódi barátot nehezebb elveszíteni, mint egy törékeny kapcsolatot. És ez csak egy a sokból, hogy miért lenne rémes ötlet. - De oké. Ha tévedek és mégis meghalok, majd téged hívlak temetkezési vállalkozónak. És rád hagyom a fele királyságomat. - forgattam a szemeim. - Ha az a más jól bánik vele, akkor nem tök mindegy? Nem a mi dolgunk. - és hagyjuk már ezt az Evelyn témát. - Már várom, hogy személyesen is megismerhessem. - nem igazán követtem Daisy munkásságát, csak tudtam, hogy híres és tehetséges énekesnő. A rádióban akaratlanul is belefutsz olyan előadókba, akikbe egyébként magadtól nem tennéd. Ő is ilyen nálam. Élt a fejemben róla egy kép, és tökre nem úgy képzeltem, hogy majd valaha ő akar felkarolni minket, ráadásul teljesen magától. Ő is jó példa arra, hogy a látszat mennyire csal. - Én is észrevettem. Nem tudom, mi van vele. Azt sem tudom, hogy kellene rákérdezni nála. Rafe nem a legközlékenyebb típus. Még nálam is rosszabb, ami azért elég durva. - ezt még én is elismerem. - Mostanában mindannyian elég mélyre kerültünk magánélet fronton. Jó lenne magunkat kicsit ráncba szedni. Senkinek se jó, ha leülünk mint az iszap. Ráadásul pont most. - bár az is lehet, hogy pont az újragondolt banda fog kirángatni minket a gödörből. Mert így olyanok vagyunk, mint valami depressziós szerencsétlenségek freak show-ja. - Ez jó ötlet. - mind ott leszünk és mindenki egyszerre hallja. A reakciók is azonnaliak. Ráadásul lesz külsős vélemény is, ami megint nem utolsó.
“Generally the best things in life are also the worst things in life. It’s just like how people’s best qualities are always their worst qualities. It’s also a little hard, too, but I’ll take it. In terms of hard things, the opportunities are worth it.” - J.K.
-Deee, persze, kedvelhetnéd úgy is. Vagyis... kedvelheted. Bocsi, nyelvbotlás volt. -pislogtam rá ártatlanul. Vajon tényleg ekkora hülye vagy, vagy csak megjátszod? Mert akkor színésznek, nem zenésznek kellett volna menned. -Persze-persze, tudom. Törékeny kapcsolatok, egymás megutálása, önkéntes vakság, öhm... mi volt még? -forgattam meg a szemeimet egy sóhajjal. -Örömmel. Majd Peter énekel és Rafe mondja a gyászmisét. Remélem, van életbiztosításod... -persze továbbra is ott a lehetőség, hogy én tévedek, és valójában tényleg nem akarnának egymástól semmit, és nem jól érzem azt a bizonyos elfojtott vágyakozást. De akkor egy pici, őzikeszemű csaj nagyon szomorú lesz. -Oké-oké, felejtsd el. -emeltem meg a kezeimet megadóan. Nincs több Evelyn. Mármint nem olyan Skarlát Boszorkány mód, hanem csak most, ebben a beszélgetésben. -Szerintem imádni fogod. Daisy nagyon hasonlít Evelyn-re személyiség terén. Nagyon kedves, önzetlen, normális csaj. Tényleg. Ráadásul volt nem egy meredek, mély megzuhanása a showbiznisz miatt, szóval tudja, miről beszél, ha tanácsot ad. -néztem rá egy lelkes mosollyal. Én nagyon kedvelem őt, remélem a többiek is fogják. -A magatok nevében beszélj, én tök jól vagyok. De... ettől még tény marad, hogy nem lenne rossz, ha kicsit mindenki kimászna a gödörből. Új lehetőség, új élet. Mindenkinek kell az az újraindítás gomb, és talán neki a leginkább, mert azt sem tudjuk, mi baja van. Talán semmi illegális. Mármint... egy kis fűnél meg mondjuk... nem tudom... gyors kocsiknál jobban. -mondom ezt én. De én nem vagyok olyan, mint aki kifordult önmagából. -Oksa, akkor ez eldőlt.
Kezdőlap
- Semmi gond. - ráztam meg a fejemet. De minek rohantál, haver!? Anélkül is megvártalak volna.
