Summer && Herbert

Nem igazán lehet rám mondani, hogy nagy randizós lennék. Leginkább a semmilyen randizók táborát erősítem, így tehát nem csoda hogy totális őrültségnek érzem, hogy egyáltalán letöltöttem azt a hülye alkalmazást, és hogy sikeresen húztam jobbra azt a bizonyos képet. Jó hát nyilván az ember azt állít magáról amit csak akar, így én is a regisztrációnál 170 cm és 55 kg-val hódítottam a férfi szíveket. Ehhez persze csak annyi csalafintaságra volt szükség, hogy nem töltöttem fel magamról egész alakos képet, egy jól beállított arc fotónál pedig lényegében teljesen lényegtelenek a mellette feltüntetett adatok, hiszen úgyis a fotómat fogják nézni, nem pedig a számokat, melyek minden nő és férfi rémálma. Vagylegalább is nem hiszem hogy nagy örömet okozna ez bárkinek is. Még egy utolsó simítással felkentem a számra a bíbor rúzsom fényesebbik, csillogóbb kencéjét, majd a tükörben megszemlélve a végeredményt elégedetten csettintettem a nyelvemmel. Nem is rossz, ahhoz képest, hogy minden vagyok, csak épp nem átlagos. Hiszen átlagon felüli oktávokat éneklek ki és hát sajnos a kilóim száma is átlagon felüli. A gondolatra elhúztam a számat feltűnően, majd mivel pont ugyanezt tette a tükörképem is, inkább úgy döntöttem keresek valami ruhát, ami passzol az estéhez. Gyorsan összegeztem, hogy taxival szeretnék menni, nagyon szép helyre sikerült helyet foglalni, ami csodásan néz ki és mégsem túl drága, viszont elegáns. Az eleganciához pedig nem árt valami olyan ruha, ami megállja a helyét.
Vastagabb szövésű harisnyát húztam a lábamra, majd kiválasztottam az egyik smaragdzöld ruhámat, ami szerintem megy a szemem színéhez, a rúzsomhoz, és mégsem túl kurvás. Nem volt túl mélyen dekoltált, inkább sejtetett, mint mutatott, és ehhez egy csillogó arany színű cipellőt választottam. Igaz már hűvös van, viszont, mivel nem óhajtok gyalogolni, ezért talán még kibírom ebben ezt az estét. Előhalásztam a parfümömet, pár cseppet kentem a könyökhajlatomba, a fülem mögé és a dekoltázsom felé, és máris indulásra készen vártam a taxim érkezését.
Nem mondom, hogy nem voltam ideges, bár ezt inkább jóleső izgalomnak neveztem volna. Kezemben az arany táskámat szorongattam talán kissé görcsösebben is mint kellett volna, úgy érkeztem meg az étterembe, elsőként. Vetettem egy pillantást a falon függő órára, és meg kellett állapítanom, hogy tényleg jóval korábban sikerült ideérnem. Azonban tizenöt perc várakozás még nem a világ, szóval az asztalunkhoz kisértettem magam és helyet foglaltam egy pohár ásványvíz társaságában.... és csak reménykedtem, hogy nem fordul sarkon, ha meglát...

NOTE • MUSIC • WORDS

Summer && Herbert

Olyan rettentően sokat nem kell várnom arra, hogy megérkezzen, bár ez a körülbelül tíz perc is elegendő arra, hogy a nem kívánatos dolgokkal foglalkozzak. Először is azzal, hogy vajon hogy nézek ki, hogy esetleg nem-e vagyok sok neki, hogy jól áll-e a hajam, és hogy vajon az a pöcsfejű Chris mit szólna, ha látná, hogy igenis tudok én jó nő lenni, és másokkal randizni, és szarul hiszi, ha azt hiszi, hogy bármit is akarok tőle! Ez az utolsó gondolat pedig kiváltja belőlem a teljes idegrohamot és dühöt, amit ma egyáltalán nem akartam érezni. Mert hát randim van, találkozom egy méltán remek sráccal, és megérdemlem, hogy jól érezzem magam, hogy kellemesen töltsek egy estét, anélkül, hogy próbára, vagy épp előadásra kellene rohannom.
Tekintetemmel körbepillantok a gyöngyörűen berendezett, világos árnyalatban pompálló belső téren, a fehér asztalokon, és székeken, és lehet, hogy itt minden a luxusra hajaz, azonban elsősorban azért választottam ezt a helyet, mert egyrészt jó a kiszolgálás, másrészt jó a kaja, harmadrészt pedig nem drága. Ez pedig ezért a minőségért... nos abszolút megéri.
Feltérképezem a környezetünket, mellettem nem messze fiatal pár vacsorázik, a terem túlfelén zenekar játszik lágy hanggal és ahogy elkapom az ismerős dallamot, arcomra boldog mosolyt varázsolok. Szeretem a komolyzenét, és ezen soha semmi nem fog változtatni. Ehhez a fajta érzéshez semmi nem ér fel, és bár vannak nagyon jó előadók a pop szakmában is, nem vagyok kifejezetten oda ezért a vonalért. Ez az, ami megdobogtatja a szívemet.
Ehhez hasonló gondolatokkal fogom meg a mellettem lévő kést, emelem meg, majd nézek szembe a tükörképemmel annak pengéjén. Egy gyors mozdulattal megigazítom a rúzsomat, majd ahogy lerakom a fémet, pillantásom a felém tartó pincérre és a mögötte darabosan lépkedő férfira esik.
A gyomrom dió méretűre zsugorodik, és úgy érzem magam, mint mikor először álltam színpadra. Az idegen tekintete átható, és bár csak úgy 30 kg-t tagadtam le magamról, mégis megérzem kutató és elégedett pillantását, ez pedig apró vörös pírt eredményez az orcámon. Franc se gondolta volna, hogy esetleg így is lehetek számára tetszetős...
Ahogy közelebb ér, azonnal fel is állok, és mosolyogva nyújtok kezet neki.
- Summer vagyok, Summer Wilson! - szorítok rá a kezére határozottan és férfiasan. Sosem voltam híve a nőies, lagymatag kézfogásoknak. Hiszen a való életben is határozott elképzeléseim vannak, így már egy megismerkedéskor is szeretem azt sugallni, hogy milyen ember vagyok valójában. Erős, független, határozott, céltudatos... és ha már ezt mindet bele tudom egy kézfogásba sűríteni, akkor miért ne tegyem?!
- Én már voltam itt, szóval nekem nem ez az első... - mosolygom rá, majd igyekszem nem túlzottan megbámulni tökéletes arcélét, elegáns termetét és kissé talán nehézkes mozgását.
- Igazán jól nézel ki, tetszik az öltönyöd! - dicsérem meg, majd mikor a pincér mellénk lép szinte már automatikusan veszem el a kezéből az étlapot, majd ha a partnerem nem bánja, át is veszem az irányítást.
- Hozna nekünk ... mondjuk egy üveg Cabernet Franc-t? - nézek a pincérre pillázva, majd mikor elmegy a rendelésért, a fiúra mosolygok.
- Ne aggódj, én is tudok ám sok lenni.. amint láthatod... - majd nézek az étlapra, meg a poharakra, hát igen. Szegénynek esélyt sem adtam, hogy esetleg választani tudjon. Mondjuk lehet nem is szereti a borokat... anyám...
- Na és.... mit szólsz hozzám? Mármint, amint látod, nem vagyok 55 kg. - hadarom el gyorsan, majd lesütöm a szemem és az előttem lévő desszertes villát kezdem az ujjammal bökdösni, hogy ezzel is leplezzem zavaromat..

NOTE • MUSIC • WORDS