New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something that would unknowingly change their whole life

★ üdvözlünk new yorkban
• városhatár átlépése •
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
★ csicseregj csak kedvedre
• szavak sokasága •

★ éppen jelenlévõ lakosaink
• Ismerõs idegenek •
Jelenleg 27 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 25 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (159 fő) Pént. 26 Ápr. - 20:14-kor volt itt.
★ frissen íródott történetek
• legújabb bejegyzések •
Eilis V. Blanchet
tollából
Tegnap 23:39-kor
Jennifer Adler
tollából
Tegnap 23:21-kor
Alden Lindvall
tollából
Tegnap 23:10-kor
Caspian E. Lincoln
tollából
Tegnap 23:08-kor
Dok Min-Joon
tollából
Tegnap 23:01-kor
Georgia Westfield
tollából
Tegnap 23:00-kor
Loretta Maëlys Giroud
tollából
Tegnap 22:51-kor
Kimberly A. Thibodeaux
tollából
Tegnap 22:32-kor
Loretta Maëlys Giroud
tollából
Tegnap 22:20-kor
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
Bûnüldözés
11
23
Diákok
44
29
Egészségügy
26
14
Hivatal
7
11
Média
43
30
Munkások
30
22
Oktatás
11
7
Törvényszegõk
12
34
Üzlet
24
22
Összesen
208
192

Abraham Hyde
TémanyitásAbraham Hyde
Abraham Hyde EmptyKedd 19 Júl. - 10:34
Abraham Caleb Hyde
A düh elveszi a józan ítélőképességet, és az embert a haragja tárgyának szintjére alacsonyítja.

Karakterinformációk

Karakter típusa
Keresett
Teljes Név
Abraham Caleb Hyde
Becenév
Caleb, Brake, Abe (utálja)
Születési hely
Chicago
Születési idõ
1988.07.20
Kor
34
Lakhely
Bronx
Szexuális beállítottság
Hetero
Családi állapot
Egyedülálló
Tanulmányok
Matematika és Természettudományi Tanszék (az utolsó évet sose végezte el)
Foglalkozás
A New York-i Hilton szálloda parkolófiúja
Hobbi
illegális autóversenyző, autótolvaj
Moodboard

Munkás
csoporthoz tartozom

Jellem

Bomba: Talán ha hasonlítani kellene őt valamihez, az egy hatalmas időzített bomba lenne, ami bármelyik percben robbanhat.  Ami a szívén, az a száján. Nem fél mások képébe mondani a véleményét, nem törődik a következményekkel. Indulatos bármikor kurva könnyen dühbe jön, nem is marad utána igazán nyugton. (Aki ismeri őt elég jól, hogy lenyugtassa, hamar megtudja tenni egy helytelen matekképlettel lekötheti a figyelmét) Utál mindenféle szabályt, néha fejjel megy a falnak és elég nagy veszélybe képes sodorni magát. Néha erőszakossá válik, ha valami nem úgy történik mint ahogyan azt Ő akarja, vagy valakinek valamit ötször kell elmagyaráznia. Türelmetlen, forrófejű, ezek mind illenek rá.
Matekzseni: makacs és szorgalmas ezen a téren, egészen a megszállottságig. Könnyen rabul ejtheti egy felvetett probléma, és fáradhatatlanul fog dolgozni a megoldásán. Szívesen oszt meg túlzott magyarázatokat bárkivel, aki szünetet tart, hogy meghallgassa. Gyorsan beszél, és kissé szervezetlen. (Figyelemelterelés a dühöngésről)
Láncdohányos
A nőkről nem tud mit mondani, mármint volt már velük együtt, de a szerelem nem találta meg. Vannak azért jó tulajdonságai is: ha meglát egy öreg nénit aki nem tud átmenni a zebrán egyedül, valószínűleg segít neki. Az apját ő is látogatja a testvérei mellett, ő a hírolvasója,
Sokszor depresszív, gondolkodik azon, hogyan is halhatna meg, és filozofál az élet értelmén.
Szereti az extrém helyzeteket, mondjuk nem riad vissza a toronymászástól sem.
175 cm magas, 70-75 kg


Taron Egerton
arcát viselem

Múlt

Biztos kézzel tartom a kormányt, annak ellenére is, hogy az egyik tenyeremmel most csaptam oda. Mintha ettől többet érne a szavam. Mintha így már nem is emelném meg a hangom és nem lenne kiabálás.
A fenébe is! Szerelmes vagyok belé, mit nem ért meg ezen?
Éles duda hasít bele a vitánkba. Egy másodperc erejéig elhallgatok, az útra figyelek, amíg beveszem az éles kanyart, de aztán tovább beszélek.
Azt hiszi, eltitkolok előle bármit is? Hogy csak vak vagyok? Hogy a szerelem rózsaszín köde teljesen vakká tett? Kit érdekel, hogy hat évvel idősebb tőlem? Hogy van egy lánya? Nem érdekel. Tőlem is lehetne akár most is! Hazudnék? Miért tettem volna? Szerelmes vagyok belé, mióta az eszemet tudom. Jude arról is elsőként értesült, amikor megcsókoltam azt a lány, még kisiskolás koromban. Mindenről tud, ami velem történik!
Egy piros lámpa. A fékre taposok. A kocsi megáll, kicsit becsúszunk a kereszteződésbe, de semmi vész, alig látni kocsit erre.
Zöld lámpa. Gázt neki. Csikorog a kerék a betonon.
A saját hangom visszhangzik a kocsiban, majd a tiéd következik. Abraham... Abraham... ABRAHAM... Fejezd már be a nevem ismételgetését! Talán ezt nem csak gondolom. Talán ki is mondom. Rád kiabálok. Fel sem tűnik, hogy közben egyre erősebben nyomom a gázpedált.
Reflektor. Legalábbis annak érzem, amivel a mellettük lévő sávban haladó kamion elvakít. Mellettünk? Nem szabadna ennyire élesnek lennie. Szembe sáv. Rossz helyen megyek! Ösztönből rántom félre a kormányt. Túl nagy lendülettel. Útpadka. Korlát...

Fájdalom.
Sötétség.
Semmi.

Halk sziszegés... a szívem a fülemben dübörög. Semmi mást nem hallok. Biztos vagyok benne, hogy mozog a szám, hogy őt szólítom, de nem hallom a saját hangomat. Ami még rosszabb, az övét sem hallom. Jobbra fordulok, hogy lássam a lányt, de a tagjai furcsán és természetellenesen állnak, és a teste az enyémhez nyomódik. A másik oldalán lévő kocsiajtó, sokkal közelebb van, mint lennie kéne. Biztos vagyok benne, hogy kimondom a nevét. Nem válaszol. Balra nézek, de csak feketeséget látok. Túl sötét van ahhoz, hogy lássak mást.
Semmit sem tudok tenni, csak a fejemet tudom forgatni, miközben hallgatom, ahogy a szívem úgy dobog a mellkasomban, mintha egy üllőt kalapálnának, és ez mintha a végtelenségig tartana. Gyenge fények... hangok... Teljesen körbevesznek, egyre közelebb jönnek. Kinyitom a számat, hogy ordítsak, de nincs hozzá erőm. A hangok és a fények egyre erősebbek. Halk, elakadó lélegzet hangját hallom, amitől feláll a szőröm. Mintha valaki élete utolsó csepp levegőjéért küzdene. Hangos csatt, csatt, csatt hallatszik, mint mikor felkapcsolják a színpadi lámpákat; hirtelen mindenfelől ömlik a fény, vakító erővel világítva meg a kocsit. A betört szélvédőt. A megtekeredett kasznit. A sötét foltokat. A pocsolyákat. A vért.
Hirtelen minden eltűnik. Levegő után kapkodva kinyitom a számat. Tüdőnyi hideg víz ömlik belém, teljesen megtöltve a bensőmet. A mellkasomra nehezedő nyomás elviselhetetlen. Mindjárt felrobbanok.
Nem kapok levegőt... Nem kapok levegőt.
Őszinte részvétem.
Halálos baleset.
Ez nem az én világom. Valami nem stimmel.
Október van, hétfő este.
A szerelmem halott, tudom, ez nem lehet igaz, hiszen ilyesmi a mások számára fenntartott világban történik.

Bevett szokás, hogy a tragikus balesetek helyszínére ellátogatnak, és virágot visznek. Ott az a sok celofánba burkolt villanyoszlop, ahol egy-egy szerencsétlen biciklis halt meg. Nem szokás ilyen sokáig várni. Azon az estén, amikor megtörtént, és Morrow őrmester eljött hozzám, ő egyből elhozott volna ide, kint várt a járőrkocsi.  A bátyám beszélt le. Ő mondta Morrow-nak, hogy inkább hozzá menjek, és ne autózzak öt órát a vizes, szélfútta utakon, úgyis csak füst és roncsok fogadnának. Őrült ötlet, mondta. Menjek majd máskor. A lány már nincs köztünk, és ezen már úgysem segíthetek.
Elindulok a szegélyvonal és a szalagkorlát közötti keskeny, málladozó padkán. Egyik lépés a másik után. Így lesz túl rajta  az ember  - mindenki ezt mondja. Lépésről lépésre.
Amennyire csak tudok, a szétszórt szemétre koncentrálok: egy hamburgeres doboz, tiszta ketchup; egy használt óvszer, furcsa, ahogy világít  a koszos fűben; egy műanyag pohár a korlátba szorulva ide-oda leng, amikor elmegy mellette egy autó. Ahogy közeledem a kanyarhoz, rám dudál valaki - talán figyelmeztetni akar, vagy rácsodálkozik erre az őrült fickóra, aki virágokkal a kezében baktat az úton. Amikor odaérek, leteszem a jácintokat a talapzatra. Jó lesz így? Vagy magasabbra kellene? Gondolnom kellett volna erre, hoznom kellett volna celluxot. Ő tudná. Bár gyűlölne, amiért eljöttem. Sértésnek venné, nem értené, miért rovom le a tiszteletemet.
Innen már látom is a fát, amelynek ágai vérerekként hálózzák be a szürke eget. Odaérek a sövénynek ahhoz a részéhez, ami átszakadhatott. Az ágak végén halványzöld rügyek. Strapabíró ez a galagonya, ahogy újranőtt, ahogy visszaállt  a helyére. Még egyszer hátranézek, aztán átmászom a korláton. Ott is van egy tölgyfa, amely dacolva a göcsörtös kérgén tátongó, mély sebbel, méltóságteljesen áll. Maisie fája. Nyújtom a karom, hogy megérintsem, hogy ujjaimmal is érezzem a kérgét végigszántó, durva barázdákat. Nekidőlök a fejemmel. Elönti, a szememet a könny.

Vajon minden gyász ilyen zavaros, vagy csak az én saját eltorzult gyászom ilyen? Vannak napok, amikor elfogadom a halálát, és úgy haladok a világban, mintha víz alatt járnék. A szokásos tennivalók, mint a mosogatógép bepakolása vagy a számlák befizetése könyörtelennek, üresnek tűnnek. Bosszantanak a hálószoba ablakánál fészket rakó galambok meg iskolakezdéskor az új egyenruhájukban feszítő gyerekek. A legkisebb dolog is oldalba tud vágni.
Máskor meg megfeledkezem az egészről. Majdhogynem gondtalan és megkönnyebbült vagyok, aztán olyan erős szégyenérzet tölt el, hogy azt sem tudom, hova legyek. Rám jön a letargia, a depresszió. Mindent csak későbbre halogatok.
Az idő állítólag begyógyítja a sebeket - ez igaz lehet, de nem kell, hogy elriasszon. Hiszen az idő befolyása ellen nagyszerűen lehet védekezni, és így a múltat a boldogtalanság forrásává tenni.
Vártam. Nem tudtam, mire. Talán arra, hogy érezzék valamit. Az emberek sírnak, amikor meghal a szerettük, nem igaz? Sírnak- rínak, könny csurog az arcukon. Száraz és forró volt a szemem, kissé égett a torkom, mintha kezdődő nátha kerülgetne. A gyomrom is fájt, pár másodpercig a hasamra tettem a kezem, és behunytam a szemem. A reggeli után morzsás maradt az asztal. Pirítós és lekvár. Kávé. Képtelen voltam gondolkodni. Másik hétfő reggel volt, sok évvel később, szürke éggel, tócsákkal a járdán.
Fél kezemet a mellkasomra tettem, éreztem, hogy hevesen dobog a szívem.
- Ide tud hívni valakit? Rokont vagy barátot? - érdeklődött mögöttem egy idősebb úr. Hogy keveredett ide?
- Micsoda?
- Nem kéne egyedül maradnia.
- Egyedül akarok lenni. - mondtam.
Csak… nyugi… csak… nyugi…
Húzd ki magad. Nézz körül. Az sosem árt. Belégzés. Kilégzés.
Fel kell hívnom valakit most azonnal. Bár nem azt az embert, akire mindig is számíthatok. Kicseng.
- Csá Jo-Jo. Egy hét múlva rendezheted a tartozásod. - hallgatás. - Bekellene ülnöd helyettem az autóba...versenyezhetsz. Jól kaszál majd ha első leszel, bár a második sem lesz piskóta. Számíthatok rád? - szúrós szemekkel figyelem a tócsát magam előtt, a fiú benne van a jövő hétben, így egyeztetünk egy találkozót aznapra. Nekem mi dolgom van akkor nap? Fegyverbiznisz, ha összejön minden.


livin' in new york

Lambert Schultz imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Abraham C. Hyde
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Abraham Hyde 7f9c67741ffb2039c2a529d2b8a8ad40f42267ff
Abraham Hyde 9c9b6db17c4f44984ea22c327865331aca681cc0
★ kor ★ :
35
★ elõtörténet ★ :
Abraham Hyde 66e060b29057030d2162915554c7053bfda507c4
Your past does not equal your future.
♫ :
Wake Up
Abraham Hyde Tumblr_px81e3pgUp1qdxr9mo8_r1_250sq
★ lakhely ★ :
Bronx
★ :
Abraham Hyde 01269fb15013fb36e1bd3531bfd72e4b0bd173d0
★ foglalkozás ★ :
Weaver Flight - Fedélzeti takarító
★ play by ★ :
Taren Egerton
★ hozzászólások száma ★ :
155
★ :
Abraham Hyde Ac0f0b4f5ae7aa1981fa3ceb3ab4403ab084fc8a
TémanyitásRe: Abraham Hyde
Abraham Hyde EmptySzer. 20 Júl. - 22:33
Gratulálunk, elfogadva!
Livin' in New York új lakosa

Kedves Abraham!

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Szokták mondani, hogy a legváratlanabb dolgok mindig azokban a pillanatokban történnek, amikor a legkevésbé sem számítunk rájuk. Azt hiszem így volt ez aznap is, amikor a baleset történt, Te pedig elveszítettél egy a szívednek kedves embert. Lehet, hogy az embereknek igaza van és az idő mindent megszépít, hogy az emlékek idővel megfakulnak és hogy képesek vagyunk másokat is legalább annyira szeretni később, mint azokat, akiket elveszítettünk... De akivel nem történt hasonló, annak fogalma sincs róla, hogy milyen érzés, mennyi energia és gyötrelem feldolgozni egy ilyen eseményt. Állandóan ott motoszkál a fejünkben, hogy mi lett volna ha, mi történt volna ha... Aztán ahogyan Te magad is írtad, vannak olyan napok, amikor könnyűnek tűnik az élet, amikor nem jutnak eszünkbe a részletek, nem is foglalkoztatnak különösebben sötét gondolatok. Mégis rányomja az ember életére valamelyest a bélyeget. Szerintem szép gesztus volt tőled, hogy igenis elmentél arra a helyre és gondoltál a történtekkel együtt a számodra fontos személyre is, mert talán ez is segít abban, hogy megbékélj. Abraham Hyde 2624752903
Gördülékeny volt a történeted, egy pillanatra sem kalandozott el a figyelmem olvasás közben, mert egyik dolog történt a másik után. Ami egy feszült helyzetnek indult, hirtelen tragédiába csapott át, olykor pedig olyan részletekre hívtad fel a figyelmet, amire talán nem mindenki gondolna adott szituációban - ettől lett igazán különleges a történeted. Mint ahogyan annak gondolom a matematika iránt érzett szeretetedet is - de az is lehet, hogy csak elfogult vagyok a tárgy ellen. Abraham Hyde 38843181 Azt hiszem jó sok dolog van még, amit nem tudunk veled kapcsolatban - na meg persze várnak rád olyanok, akik valószínűleg mindent tudnak rólad. Ezért nem is váratlak tovább. Abraham Hyde 3673325056
Színt hamarosan kapsz valamelyik admintól, én pedig addig is szeretnék még egyszer gratulálni az elfogadásodhoz!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!




livin' in new york



You taste just like sugar
My sugar, I like it, but I shouldn't, so good that I could die - I'm whipping cotton candy clouds with you for days Baby, it's not that bad to crave 'Cause every time you leave, you know I miss your face 'Cause I love you, love you, love you, babe · ·
mind álarcot viselünk
Isabel Marquina
Diák
ranggal rendelkezem
★ :
Abraham Hyde Tumblr_inline_pm4x2tNPTI1sjha6p_1280
Abraham Hyde Tumblr_inline_pm6pe4PII71sjha6p_1280
★ kor ★ :
23
★ elõtörténet ★ :
No, you can't tame the girl
'Cause she runs her own world So if she wants to party all night You can't tame her
And you can't change her
★ családi állapot ★ :
Abraham Hyde 6daa3cd2fa9c21e64631c8d274957c6b05688ad3
This is no coincidence with you and I
Because we better not take advantage In a little close dance, kiss on the mouth
We know how it'll end
★ lakhely ★ :
Upper East Side ⋆ Manhattan
★ :
Abraham Hyde 45b0abfeadf2b654940d8ebb0fac22a7231a7851
★ idézet ★ :

- Swear on Chanel.
- I swear!
★ foglalkozás ★ :
Columbia (Business) student ⋆
★ play by ★ :
Sofia Carson ⋆
★ hozzászólások száma ★ :
959
★ :
Abraham Hyde 0d7239233816536489680c8d406a5ddb6ac415f9
 
Abraham Hyde
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Hamilton & little Hyde
» Hyde brothers
» Nash & Hyde
» Sawyer Hyde
» Hyde Brother's

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Ahol minden kezdõdik :: Karakterrészleg :: Munkások-
Ugrás: