nagyfokú kíváncsiság ⋯ kiapadhatatlan tudásszomj ⋯ majdnem mindenre nyitott ⋯ nem beskatulyázható ⋯ nem lehet bekorlátozni ⋯ naprakész ismeretek ⋯ folyamatos önfejlesztés ⋯ beszédes természet ⋯ nem szeret egyedül lenni ⋯ gondolkodó alkat ⋯ kihívást keres mindig ⋯ utálja, ha valami vagy valaki unalmas ⋯ nyughatatlan ⋯ nem tud sokáig türelmes maradni ⋯ a hosszútávú tervek kivárása nem az erőssége ⋯ pótcselekvésekkel üti el az idejét ⋯ intellektuális partnerre vágyik ⋯ komoly kapcsolatokat tartja fontosnak barátság terén is ⋯ beszélgetésre, önkifejezésre, megértésre vágyik ⋯ mozgékony alkat ⋯ nehezen tud ténylegesen kikapcsolni ⋯ mindig kell valamit csinálnia ⋯ nem a kanapéra veti le magát, ha hazaér ⋯ érdeklődő ⋯ magas EQ ⋯ minden kicsi állat a szíve csücske ⋯ szeret cicát és kutyát simogatni ⋯ egy tacsi az álma ⋯ néha felületes ⋯ kevésbé kitartó: türelme miatt és mert mindent ki akar próbálni ⋯ gyors felfogása van ⋯ remek memória, nyelv- és logikai érzékkel rendelkezik ⋯ tényleg imád utazni ⋯ erős benne az elvágyódás más helyekre ⋯ új tapasztalatokat, élményeket imád szerezni ⋯ nyitott a környezetére ⋯ lehet rá számítani ⋯ a tűzbe is vetné magát a barátaiért ⋯ képes lenne a gyilkosságra is (ha a szerettei vagy saját életéről van szó) ⋯ feszültséget igyekszik elkerülni ⋯ ha feszült, gyakran sírja el magát, de nem beszél a nehézségeiről ⋯ picit ügyetlen, sokszor ejt el tárgyakat ⋯ nem biztos a keze egyáltalán ⋯ csendesen szenved ⋯ nehezen kér segítséget, még ha szüksége is lenne rá ⋯ objektivitásra törekszik ⋯ semleges próbál lenni ⋯ lehet hatni az érzelmeire ⋯ igyekszik gyakorlatiasan gondolkodni és cselekedni  ⋯ rendszerező és rendszerető ⋯ tele van tervekkel, ambiciózus ⋯ ötletgazdag ⋯ nem lehet neki nemet mondani, mert mindig próbálkozik, mindig le akarja gyűrni a lehetetlent ⋯ könnyed személyiség, mindenkivel megtalálja a hangot ⋯ kiegyensúlyozott ⋯ derűs és barátságos ⋯ változatosságra vágyik ⋯ könnyen bocsájt meg hibákat és hamar túllendül a gondokon ⋯ nem érzelgős látszatra ⋯ néha tanácstalan és tétovázó ⋯ az elköteleződéstől valójában retteg ⋯ nem meri ténylegesen rábízni magát másokra ⋯ néha megváltoztatja az addigi döntéseit ⋯ kiszámíthatatlan ⋯ nem szeret felelősséget vállalni a kapcsolataiban ⋯ sokszor tesz úgy, hogy a másik félnek kedvezzen vele ⋯ nehezen mond nemet ⋯ ragaszkodó és nagyon tud szeretni

⋯ talajtornázott tizenhét éves koráig, ösztöndíjat is kapott
⋯ olimpiára kvalifikációt is szerzett, de egy sérülés miatt vissza kellett lépnie (bokaszalag szakadás és az azt követő műtét)
⋯ ha picit felönt a garatra, nem lehet lelőni és mindenkit táncba vinne (a féllábú kalózt és a kétajtós szekrény méretű férfiakat is)
⋯ laktózérzékeny (a kapott csokikat és bonbonokat mindig tovább ajándékozza, a tejre pedig még csak nem is hajlandó ránézni)
⋯ nem eszik gyorséttermi ételeket
⋯ imád főzni, de a fűszerezéssel mindig gondjai vannak (sóval csínján bánik, az erőssel hadilábon áll és minden hagyma megríkatja)
⋯ búvárengedéllyel rendelkezik
⋯ a történelem a mindene, ezért is keresett olyan munkát, ahol köze lehet egy kicsit a múlthoz
⋯ idegenvezetői engedéllyel rendelkezik, de nem vállal idegenvezetést, még csak beugrósként sem
⋯ irtózik a kicsi rovaroktól, bogaraktól és a hüllőktől is kirázza a hideg
⋯ a nagymamája és nagypapája nevelte fel, az anyukája meghalt, az édesapja pedig anyahajón szolgál a mai napig
⋯ köszönhetően a felmenői találékonyságának, a családfáját egészen a tizenhetedik századig vissza tudja vezetni... valahol 1694 körül akadtak el a francia Bordeaux városában élő Pierre Fontaine nevénél



01.12. - Melissa Bonneville-Hart, Jackie anyukájának születésnapja
02.03. - Margot Bonneville, Jackie húgának születésnapja
02.14. - valentin nap
04.13. - Eva Bonneville-Churchill születésnapja
05.30. - Jackie születésnapja
07.01. - Michael Bonneville, a mindenkori cinkostárs nagypapa születésnapja
07.29. - Maggie Hart, az imádott mami születésnapja
09.21. - Michael Bonneville halálának évfordulója
09.27. - William Bonneville, Jackie édesapjának születésnapja
10.28. - Danielle Bonneville, Jacqueline nővérének születésnapja
11.11. - George Hart, a papi születésnapja
12.24. - Melissa Bonneville-Hart halálának évfordulója

2012.03.15. - Jackie életében először egyedül költözik egy lakásba
2020.10.12. - az ausztrál juhász, Oreo megszületik ⬀⬀⬀⬀
2020.12.21. - Oreo Jackiehez kerül


Gretchen felkuncogott az újság mögül, a pillantása pedig elemezte a mellette ülőt. A gurulós-főnök székében terpeszkedett már nagyjából húsz perce. Azóta semmi mást nem csinált, csak minden kollégája horoszkópját hangosan olvasta fel. Fontos része volt a napi rutinjának, ahogy a Starbucksos kávé szürcsölése is, hanghatásokkal, cuppogással.
- Te ikrek jegyben születtél, ugye? Jól emlékszem, Jacqueline? - érdeklődött fennhangon, holott mindenki tudta, ki mikor született. Az utazási irodában ha sokan is dolgoztak, nem annyian, hogy egymás magánéletéről ne tudtak volna szinte mindent.
- Igen, de még mindig nem érdekel - mosolygott át a monitoráról elnézve a már-már barátnőnek is nevezhető fiatal lány felé.
- Attól még teljesen igaz, ha akarod, ha nem.
- Túlzásokba viszed ezt. Nem ez alapján kellene élnünk - elhárítható lett volna a következő pár perc, de Gretchen nem futamodott meg. Ha valamit a fejébe vett, akkor azt tűzön-vízen keresztül is vitte. Jacqueline ha akarta, ha nem, úgyis hallani fogja a fantasztikus jövendölést.
- Mmmmhh.. majd ha végigértem, megmondod, hogy igazak-e a szavaim vagy sem.
- Jól van, Miss Nostradamus - szemeit forgatva húzta maga elé a még gőzölgő zöldteáját, ami natúran volt a kedvence, cukor, citrom vagy tej nélkül. Gretchen vadalma vigyort villantott, aztán belevetette magát az olvasásba. Hangosan, tagoltan, mint egy hat éves, aki most tanulta meg teljesen az abc egymást követő betűit oda- és visszafelé is.
- Ha még keresed a társadat, már az év eleje is meglepetéseket tartogat neked. Neked van faszid, ezt tekintsd tárgytalannak - pislantott Jackiere, meg sem várva, hogy mit reagálnak a felolvasott szavakra. Az igazság az volt, hogy Jacqueline már többször és sokszor gondolt a szakításra, mert már nem igazán érezte azt a bizonyos varázst, a rózsaszín köd pedig inkább hasonlított egy furcsa, ammónia szagú hányás színű felhőre az utóbbi hónapokban. Kit áltatna? Nem volt boldog, egyáltalán nem. - Viszont a valódi és komoly párkapcsolatra egészen tavaszig kell várnod. Ha párkapcsolatban élsz, május elején kisebb válságot élhet meg a kapcsolat, legyél türelmes a pároddal, néhány hét alatt elrendeződnek az ellentétek - itt kipillantott a barna hajú nőre. - Sikerült már megoldanotok a problémáitok? Tudod, már feláll neki a...
- Gretchen! - ripakodott rá Jackie, a szíve szerint pedig elsüllyedt volna. Nem elég, hogy évek óta párkapcsolatban élt, viszont a mai napig nem költöztek még össze. Talán ez is elég volt ahhoz, hogy az eleinte érzett pillangók molyokká változzanak. - Az csak egy feszült időszak volt mindkettőnknek.. már minden rendben van velünk. Tényleg! Minden.. a legnagyobb rendben - talán magát akarta meggyőzni. Mert hogy semmi sem volt rendben. Az utóbbi három hétben nem is találkoztak, mert mindketten annyira elfoglaltak voltak, hogy csak egymásra nem volt idejük. Jackienek hiányzott a párja, de nem akart az lenni, aki követelőzővé válna. Tényleg fáradt és elfoglalt volt, mert az éjjel magányában is kerülte az örömszerzés minden lehetőségét, egyedül az elő-előszedett, bűnös jégkrémes vödröcskék jelentettek neki vigaszt. Meg az előtte beszedett maréknyi laktáz tabletta, hogy nehogy rosszul legyen a jeges finomságtól.
- A nyár elején sokat gondolsz a házasságra, egyre inkább el szeretnéd magadat kötelezni. Nem kéne hosszasan hezitálnod, inkább jelezd a párodnak, hogy örömmel összekötnéd vele az életedet. Az eljegyzés sem várat magára sokáig… - Jacqueline megköszörülte a torkát. Beszéltek már házasságról, gyerekvállalásról, arról is, hogy Jackie nagy családot szeretett volna, legalább két visongó gyerkőccel maga körül, akiknél morgó anyuka lesz a gyerekkori rosszalkodásaik miatt, hogy aztán később pedig csendes büszkeséggel nézze a gyerekeinek felcseperedését, támogassa őket a céljaik és álmaik elérésében, amit végül pityergések közepette fog végigasszisztálni, amikor kirepülnek a családi fészekből. A gond ott kezdődött, hogy nem igazán értettek egyet ezzel az álmával és a párja egyáltalán nem kívánt gyereket vállalni és összehozni. Nem vitatkoztak ezen, mert a fiatal nő tudta, hogy ez egyet jelent azzal, hogy az ő élete teljesen másik irányban fog elmenni, mint a párjáé. Nem tudta, hogy a férfi, akivel együtt volt, mennyire érezte ezt a lassan duzzadó és dagadozó távolságot kettejük közt, de már Jacqueline nem kereste, amikor csak rá gondolt. Nem írt neki apró üzeneteket és nem volt olyan kedves, mint ahogy azt szerette volna egy párkapcsolatban. Ráadásul az ő álma a menyasszonyi ruhát illetően már nagyjából négy éves korában elkezdődött. Pontosan tudta, hogy mire vágyik és abból nem akart engedni egy kicsit sem. Nem kell luxusra gondolni, ő csak egy kedves szertartást szeretett volna vízre néző kilátással egy kései tavaszi nap alkonyán. Ezek alapján belátható, hogy nem csak a nyár elején gondol majd sokat a házasságra. Közel a harmadik x-hez már nem volt kedve ágybetétnek lenni, attól függetlenül nem csak a család fogalmának akart volna élni, hanem megvalósítani minden célját, amit kitűzött maga elé. Több volt, mint egy egyszerű feleségnek való csitri, egy otthonmaradó anya. Ő utazni vágyott, feljebb lépni a ranglétrán, megtanulni újabb nyelveket, látni különböző kultúrákat, megismerni az ismeretlent, állatmenhelyeken önkéntesként kutyákat sétáltatni és örökbe fogadni egy szomorú sorsú cicát is Oreo mellé. - Ha megkérik a kezed, meg kell ünnepelnünk. Ha kitűzitek az esküvő napját, inni megyünk és a koszorúslányod akarok lenni. Megszervezni a babaváród és elnevezni a gyereked - kitört Jackieből a nevetés, amit követett Gretchen kuncogása is. Minden szavát komolyan gondolta.
- És hogy szeretnéd hívni a gyerekem?
- Batman. Teljesen egyértelmű, Kisszívem - fogkrémreklám-szerű mosoly foglalta körbe a gyöngyszín fogsort. - Ha fiú, ha lány, akkor is így hívják majd.
- De csak ha a tiedet én nevezhetem el - bolondozott az alkudozással, ám Jackienek eszében sem volt megvalósítani ezt, egyik részről sem. Ki hallott már olyat, hogy egy kisbabát Batmannek jegyeztek be az anyakönyvi kivonatban? Becenévről lehet szó, de na..
- Megegyeztünk. Viszont eszedbe ne jusson Plumnak nevezni. A Blossomot is elfelejtheted!
- Becsszó - ujjait kiscserkészként emelte fel maga mellett, a mozdulattal pedig majdnem lelökte a bögréjét a teájával együtt. Egy nyikkanással mentette meg az utolsó pillanatban a szerencsétlenségtől magát, de még így is sikerült egy forró cseppnyi mennyiséggel végigöntenie a szoknyáját. Gretchen már csak lemondóan megrázta a fejét. Két hete a sürgősségire kísérte el Jackiet vágás miatt, három hónapja tíz öltésért, fél évvel ezelőtt a kificamított bokával voltak ugyanott. A nővérek már nem csak egy jónapotot böffentettek oda, hanem el is beszélgettek a barna hajú nővel, utazási tanácsokat kérve, hova tudnának a legolcsóbban a legszebb élményeket gyűjtve elutazni. A doktor úr a legutolsó alkalommal már nevetve kérte be a kezelőbe a lányt, Jackie pedig láblógázva kérdezte a férfit a kötözés ideje alatt a különféle betegellátásokról.
- November körül ismét észnél kell lenned, szakítás lehetőségét jelzik a bolygók. Ha fontos a párod, tegyél meg érte mindent. Aztán az is lehetséges, hogy a munkahelyeden sodródsz titkos viszonyba valakivel. Rajtad múlik elsősorban, hogy esélyt adsz-e a szerelemnek, az új érzelmeknek… - Gretchen körbenézett. Négy férfi kollégájuk volt, abból kettő a saját neméhez vonzódott, a harmadik végigment már a fél városon és a negyedik pedig a főnökük volt, egy nős férfi két gyerekkel az otthonában. A kisebbik karácsony előtt született pár héttel. - Eszedbe ne jusson leszbikusnak állni, hallod?!
Jacueline megvonta a vállait. Nem gondolkodott ilyeneken, sőt, most már jó ideje köze sem volt a munkához, mert Gretchen elvonta a figyelmét attól. Nem haladt a csomagok összeállításával, a kapcsolattartással sem, sem pedig az újabb desztinációk felkutatásával. Nem akart csak Athénra fókuszálni, a mindenki által ismert szigetekre, mert különleges élményt akart szerezni a vele utazóknak. Azokra az utasokra akart fókuszálni, akik szeretik a váratlant, a páratlan impulzusokkal, a számos lehetőséggel. Akik nem feltétlenül csak az Égei-tenger homokos tengerpartjain akarták naphosszat süttetni a hasukat, hanem aktív pihenésre is rávehetőek voltak. Még a mézeshetek ideje alatt is.
- Nem volt tervben, hogy nőt vetkőztessek le, Gretchen - mosolygott át a lányra, hogy lenyugtassa, de a háta mögül érkező mennydörgésszerű hangra megrezzent.
- Miss Bonneville!? Bejönnél kérlek az irodámba? De most és azonnal, ha lehet? - Justin karcos baritonja lávaként folyt végig a gerince mentén. Nem akart még csak összetűzésbe sem keveredni a főnökével, ezért abban a pillanatban felpattant, hogy hallotta a férfi elvonuló lépteit.
- Ajjaj! Ha van kék tollad, vidd magaddal - jó tanácsként motyogta ezt Leslie, aki az egész horoszkópos beszélgetést csak végighallgatta, örülve annak, hogy most Gretchen nem őt pécézte ki. A visszafogott negyvenes nő már sok éve dolgozott az utazási irodánál, de ez az időszak őt is kikészítette. Senki munkája sem volt biztos, a pandémia kezdte felőrölni a valójában nem létező turizmust. Elindult, hogy szembenézzen az esetleges kirúgásával, Leslie tanácsát megfogadva egy kék toll került az enyhén remegő és elhidegülő ujjai közé. Az ajtót a legszívesebben lehányta volna, amin Justin neve szerepelt, de a nyitott ajtót nem átlépve koppant halkan a bütyke az ajtófélfán.
- Beszélni akartál velem - szerény, visszafogott, de félelemmel teli műmosoly jelent meg az arcán. Nem akart munkanélkülivé válni, a semmilyen jövedelemből nem tudott volna tervezni, nem tudott volna utazni, világot látni. Nem most, amikor mehetett volna anélkül, hogy bármilyen félelem is mérgezte volna a lelkét.
- Korrekt. Ülj le, Jackie! - megindult a fiatal nő az ukáznak áldozva, és már a mozdulat félig megvolt benne, amikor.. - Állj meg. Inkább gyere ide mellém - Justin valamit nagyon nézett az asztal alatt. Az arcvonásai nem boldogságot tükröztek. Jackie köhintett, aztán tompán koppanó mozdulattal letette a tollát az asztal lapjára, hogy megkerülje a mahagóni színű, robusztus asztalt. - Most nézdd meg! Szétrágja a benti papucsom és vennem kell egy újat! - mutatott le, Jackienek pedig be kellett hajolnia szinte Justin ölébe, hogy lássa, kiről is beszélt a főnöke. Oreo boldog nyammogással cincálta a már nyálas és felettébb szakadt papucsot. Ahogy meglátta a gazdáját, a farka automatikusan vad, ritmikus csóválásba kezdett, a nyelvét lógatva félig kiejtette a lábbelit a szájából.
- Jézusom! - sokkot kapott ettől. Le kellene szidnia Oreot? Mi az isten történt és Justin miért nem szólt előbb? Mielőtt még miszlikbe szaggatta volna a kutya a papucsot. Bassza meg! - Nagyon sajnálom, Főnök.. istenem, Oreo, gyere ki azonnal! - nem, erre nem ment ki, sőt, ha lehetett, még beljebb kúszott a zsákmánnyal. Egy kis nyálat azért még elfolyatott a kutya. - Oreo! - nem is gondolkodott igazán amikor leguggolt, aztán le is térdelt Justin lába mellé, hogy bebújjon az asztal alá a kis kópéhoz, de annyira bent volt a szőrgombóc, hogy nem érte el.
- Ne szórakozz velem, azonnal kijössz onnan, kutyus! - felnyögött, ahogy a fejét beverte az asztal fiókjának oldalába, ahogy kalimpált a kutyáért, Justin pedig csak pár centit gurult jobbra, hogy átengedje a terepet Jackienek. A nevetése túl hangos volt, túl vidám a helyzethez képest.
- Hagyd már, direkt dobtam oda neki, hogy végre szétszedje és vehessek magamnak egy csukát.
- Layla engem fog megölni, Justin! Ezt akarod? - elhaló hang az asztal alól. Ennyire futotta csak Jackietől, ujjbeggyel elérve Oreo bundáját is. - Komolyan számolunk, ha hazaértünk! Olyan büntit kapsz, hogy azt megemlegeted! - fenyegetések hangja a kutyának szóltak már.
- Áh! Itt vagy! A lányok mondták, hogy beszélni akartál velem is.. Elnézést, hogy a múltkor elszámoltam magam, ígérem, rendbe fogom hozni a számokat.
- Frankie, ne most! - nyögve tette rá a tenyerét az asztal lapjára, Jackie pedig ezt a pillanatot választotta, hogy felbukkanjon az asztal alól, félig-meddig Justin lábai között, de leginkább a férfi és az asztal közé beékelődve. Oreo még valahol a padlón hadakozott morogva Jackievel.
- Ömmm - Frankie arca megnyúlt a látványra.
- Csak viccelek, Jackie épp elfoglalt. Gyere nyugodtan.
- Nem akarok zavarni tényleg. Ha gondoljátok, akkor elmegyek.
- Bassza meg! - felkaparta a padlóról a kutyust, hogy magához ölelje aztán, felevickélve csak a veséjét vitte le asztalszéllel Jackie, a haja pedig mindenhol volt, az arcából morcosan söpörte ki a tincseket. - A kutyáért jöttem, Frankie, nyugalom - nem, nem fog zavarba jönni. Egy kicsit sem. Oreo szájából még mindig kilógott a szétszedett papucs, amit kénytelen volt megfogni Jacqueline. - Bocsánat. Szerintem ideje nekem és a hurrikánomnak távozni - első nap félt attól, hogy a kis szélvész kutya szétrág minden létező kábelt. Hogy megharapja minden munkatársát, hogy nem lehet még csak megsimogatni sem és hogy kunyerálni fog kaját mindenkitől. Haspók volt, ez biztos, de kezes bárányként imádta, ha a bundájába túrtak és ha mindenféle becézéssel illették. Egoista kis lüke kutya volt, aki élvezte, ha dicsérték.