New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something that would unknowingly change their whole life

★ üdvözlünk new yorkban
• városhatár átlépése •
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
★ csicseregj csak kedvedre
• szavak sokasága •

★ éppen jelenlévõ lakosaink
• Ismerõs idegenek •
Jelenleg 86 felhasználó van itt :: 16 regisztrált, 1 rejtett és 69 vendég :: 3 Bots
A legtöbb felhasználó (159 fő) Pént. Ápr. 26, 2024 8:14 pm-kor volt itt.
★ frissen íródott történetek
• legújabb bejegyzések •
Emmalynn Larson
tollából
Ma 1:25 pm-kor
Qadir Abbar
tollából
Ma 1:10 pm-kor
Qadir Abbar
tollából
Ma 12:50 pm-kor
Qadir Abbar
tollából
Ma 12:40 pm-kor
Qadir Abbar
tollából
Ma 12:36 pm-kor
Jayda Winters
tollából
Ma 12:11 pm-kor
Yasemin Miray Arslan
tollából
Ma 10:12 am-kor
Owen Grady
tollából
Ma 9:49 am-kor
Owen Grady
tollából
Ma 9:24 am-kor
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
Bûnüldözés
9
17
Diákok
54
40
Egészségügy
29
19
Hivatal
7
12
Média
43
33
Munkások
35
22
Oktatás
9
10
Törvényszegõk
16
37
Üzlet
28
29
Összesen
230
219

piece of cake - Ronnie & Andrii
Témanyitáspiece of cake - Ronnie & Andrii
piece of cake - Ronnie & Andrii EmptyPént. Aug. 14, 2020 2:02 am
to mackósajt

I'm so gay that I can't even think straight.

A gyomra enyhe görcsben, ami egyaránt lehet a hirtelen bevitt cukorlökettől, illetve a vele szemben ücsörgő, "átugrani könnyebb, mint megkerülni" izomkolosszus jelenlététől. Egy ideje már csak piszkálgatja az ételízesítővel szivárványszínűre varázsolt piskótát a tányérján, miközben a dupla csokis, tejszínhabbal és mogyoródarabkákkal megszórt lattéjából már csak a fele van meg. Pillantása a vele szemben ülőről néha körbejár a helyen, a környék nagyjából egyetlen elfogadható és exluzív meleg kávézóján, ahol a személyzet minden tagja az LGBTQ közösség tagja, ahogyan ezt a vendégektől is elvárják. Persze, a kivételekkel, főleg, ha kísérőként érkeznek, elnézők, és itt a pillantása visszavándorol a szivárványos és különböző Pride-okról készített, bekeretezett fényképekről és fotókról Ronnie-ra, egyfajta várakozással és reménykedéssel.

- Ahogy mondtam, ez az egyik törzshelyem. Itt jókat lehet ismerkedni, mert mindenki meleg. Mindenki. - tart egy kis szünetet, eltöprengve azon, hogyan tudná ennél jobban nyomatékosítani. Talán, ha felírná a homlokára? - A személyzet, a vendégek nagy része... Mindenki. - Újabb szünet, tekintete megtelik várakozással, ahogy a haverját fürkészi. Ennél célratörőbb talán még a filccel sem lehetne. A múlt héten jött az ötlete, hogy elhozná ide Ronnie-t, hátha meg tudja értetni vele, hogy az eddigi közeledése az irányába egyáltalán nem vicc, vagy furcsaság, vagy bármi egyéb, hanem határozott nyomulási szándék. Igaz, hogy van egy kis ferdítés a dologban, ugyanis Andrii nem igazán válogat, férfiakkal és nőkkel egyaránt szívesen tölti az idejét, de ha ezt belekeverné, félő lenne, hogy edzőtársa sosem értené meg, mit érez iránta. Mindig rá lehetne fogni, hogy 50% esélye van rá, hogy nő mellett köt ki a végén.

- Az ilyen helyekre nem szokás barátokkal menni. Itt általában mindenki randizik. - feszíti tovább azt a bizonyos húrt, majd leszel egy falatot a süteményéből és a villájára szúrva rátámaszkodik az asztalra. Közelebb hajol a vele szemben ülőhöz, az édes falatot Ronnie szájához emelve.
- Nyisd a szád, mackósajt~ - trillázza jókedvűen, a villával barátja szája előtt körözve. Addig ostromolja, míg meg nem adja magát és be nem csúsztathatja a falatot a szájába, vagy amíg el nem hessenti onnan a kezét, ez esetben viszont elégedett somolygás helyett igencsak durcás képpel húzódik vissza a helyére.
Egy jól sikerült óra után sikerült Andriinak rávennie Ronnie-t, hogy jöjjön el vele bekapni valami édeset, az elégetett kalóriát pótolandó. Nem mintha Andrii kifejezetten édesszájú lenne, de szeret kávézókba járni, van valami a hely hangulatában, az ínycsiklandón felsorakozó kínálatban, amit képtelen megunni. És persze az emberek. Az itteni eladók kifejezetten cukik, habár egyikük sem ér még csak a közelébe sem Ronnie babának. Korábbi feszengése ellenére őszinte örömmel stíröli az asztal másik feléről, tetszik neki a szivárványos és otthonos közegben látni őt. Ad egy kis reményt a számára, hogy ha kitartóan próbálkozik, akkor talán...
- Még a te sötét rocker lelked sem tud ellenállni egy kis szivárványnak, nem igaz? - Újabb falat süteményt döf a villájára, amit ezúttal a maga szájába kormányoz, hogy aztán önelégült fejjel, terve megelőlegezett sikerességén örömködve elnyammogjon rajta.

mind álarcot viselünk
Andrii Vasylyk
Sport
ranggal rendelkezem
★ :
piece of cake - Ronnie & Andrii 800full-mikkel-jensen
★ kor ★ :
33
★ családi állapot ★ :
you didn't let me go
I walked away
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ :
piece of cake - Ronnie & Andrii Tumblr_olhrdlOBkC1schroio4_400
★ foglalkozás ★ :
önvédelem-oktató
★ play by ★ :
Mikkel Jensen
★ hozzászólások száma ★ :
31
★ :
piece of cake - Ronnie & Andrii 870cf99215ecdc58fab3f0910ce1b1a9
TémanyitásRe: piece of cake - Ronnie & Andrii
piece of cake - Ronnie & Andrii EmptySzomb. Aug. 15, 2020 4:26 pm

Andrii & Ronnie

| 18 + Bad words and bad images in my head |

Már megint rávett erre a hülyeségre. Pedig nem is szeretem az édességeket. Minek mondok állandóan igent? Mindegy, legalább nem anyámékhoz kell hazamenni. Már ez is egy előrelépés, nem igaz? Nem mintha bajom lenne velük, csak ez az együttlakásos dolog már kezd egy kicsit sok lenni. Jó, nem kicsit, nagyon. Az hogy Apa elakarja venni a mobilt, ami nem is egy okostelefon, valahogy már kezd átmenni olyan határokon amit az én gyenge idegrendszerem meg pláne hogy nem bír ki. Elkéne költöznöm? Végülis nincs kőbe vésve hogy ott lakjak. Lehet ezért is mondtam igen, lehet bedobom Andrii-nak az ötletet hogy költözzünk össze. Gondolom egyedül lakok. Bár lehet megakadályoznám a csajozásban. Merre is lakik?
Szóval követtem erre a fura, színes-szagos helyre amihez hasonlót még sosem láttam. Mintha egy kibaszott műanyag cukorkavilágba kerültünk volna. Mindenki úgy néz rám mintha egy földönkívüli lennék. Rosszabbra számítottam, megnyugodtam egy pillanatra, utána rájöttem hogy attól hogy nem puccos még ugyanúgy nem illik a környezetbe. Mint a rendelés is, miért fura az ha olyan dolgot kérek ami nem édes? Mindenhol van olyan. És miért baj az hogy rákérdeztem hogy mi az a furcsa jel a falon? Azt hittem valami sci-fi hely vagy mi, nem tudtam hogy egy más nemet jelent. Mióta lett több mint egy? Lehet többet nem fog elhozni magával.
Fáradtan dőlök hátra a székben miután nézem azt az egy árva zabpehely kekszet amit a tányérra lökte. Azon gondolkozom ráköptek-e, viszont ennek ellenére is megkóstolom. Annyira csak nem lehet rossz. Viszont mostantól kezdve én választok helyet. Ahhoz azonban olyanokat is meg kell ismernem ahol nem adnak ki alkoholt. Lehet az egy kicsit bonyolultabb lesz.

- Mi? - emeltem fel a fejem ahogy Andrii elkezdett a helyről magyarázni. Nem figyeltem mert elterelte a figyelmem a capuccino aminek a tetején valami ábra is volt. Hasonló mint ami a falon van. Lehet ezzel valamit üzenni akarnak? - Melegek? És? Patrick is meleg. - vonom meg a vállam mív tovább szemezek a kávéval, kis lelkiismeret-furdalással kavarva meg azt. Nem szeretem ha túldíszítik a dolgokat. Utána nehezebben eszem meg.

- Szerinted hogy csinálták azt a rajzot a kávé tetejére?  - gondolkozok hangosan, Andrii biztos ismeri az ilyen technikákat. Meg miért kell rárakni? Fura. Meg sem hallom amit magyaráz, pedig valamit megjegyzést fűzött a helyhez. Biztos hogy nem fontos. Mindegy, végül beleiszok, nem rossz. Túl cukros. Mindent agyon édesítőznek, mindegy mit kérek. Amikor Andrii elkezd előttem körözni a villával kiveszem a kezéből, ha engedi azt és megkóstolom a kínált falatot.

- Túl cukros. - állapítom meg szűkszavúan míg visszaadom azt és kicsit elfintorodok. Végülis tényleg nem baj hogy eljöttünk, legalább elővezethetem a dolgot. Egyre jobban él a fejemben az elhatározás. Patrick és Chace semmiképp sem lehet választás, az ő életmódjuk mellett csak napok kérdése lenne hogy visszacsússzak. Andrii megérti mi történt, nem kell elmagyaráznom. Egyszerű. Talán nem is mennénk egymás idegeire. Ebben nem vagyok annyira biztos.

- Miért, ez ilyen exkluzív hely a melegeknek? - kérdem felvont szemöldökkel ahogy végignézek a berendezésen. Hmh. Lehetséges lenne? Bár a városban annyi fura hely van, ennyi belefér a nagy alma identitásába.

- Kérdezni akarok valamit. - szólalok meg némi gondolkozás után, mivel már azt a nyamvadt kekszet sincs kedvem tologatni a tányéron, a szakállamról meg letöröltem a habot, nincs olyan plusz tevékenység amivel letudnám kötni a figyelmem és elterelni a gondolataimat.

- Elfogok költözni anyáméktól. - hajolok egy kicsit közelebb és veszem suttogóra a hangom. Nem szeretném ha bárki más meghallaná hogy éppen hol kell éljek. Önmagában már a gondolat elég nagy szégyen. - Kicsit szarul állok, kessel, nem keresel lakótársat? - dőlök hátra, amikor már úgy érzem hogy biztonságos keretek között előadtam a kérdésem. Komolyan beszélek, ki kell onnan szabaduljak, remélem ez érezhető rajtam. Még pár hét a dobszakkörben és esküszöm felkötöm magam az első fára amit találok.  

mind álarcot viselünk
Anonymous
Vendég
ranggal rendelkezem
 
piece of cake - Ronnie & Andrii
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» just a piece of cake
» Andrii Vasylyk
» Charlie & Andrii
» Tastes like regret - Hugo & Andrii
» last piece; Archie & Kai

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Eltemetett múlt :: Archívum :: Játékok-
Ugrás: