Apámék elutaztak, a nővérem a pasasával, a kapcsolatomnak véget vetettem, hogy kötöttségek nélkül vágjak bele az egyetem előtti nyárnak és véget értek a gimnazista évek; van bármi más logikus lépés, mint bulit rendezni? Aimee már háromkor átjött és szigorúan kiválogattuk, kik felelnek meg az elvárásainak és tehetik be a lábukat ide ma este; ez a lista természetesen nem foglalta magába sem az idióta mostohatestvérét, sem az idióta exét és annak a kis triumvirátusát, azt hiszem ez nem is igényel magyarázatot. Két idióta pasi nem fogja elrontani a kedvenc barátnőm estéjét, így az enyémet sem, mert nem kell majd azzal foglalkoznom, hogy pártfogásul én is elküldjem őket oda, ahonnan erre a világra másztak. Jó szervezőnek tartom magam, de Aimeenek még gördülékenyebbül megy, pillanatok alatt hívtuk meg az embereket, akiket elég pénzesnek, elég népszerűnek és elég szexinek tituláltunk, elintéztük a piát, rendeltünk kaját, és húsz percen belül már a DJ is megvolt. Fél hétkor már teljes harci sminkben és szettben vártuk az érkezőket, kilenckor pedig már nagyban zajlottak az események. Tequiláztunk, kiharaptuk egymás szájából a narancsot, másokról nyaltam a fahéjat, táncoltam ezzel, azzal meg amazzal és emezzel; kavartam a DJ pult előtt, a medencében egy matracon, a konyhapultra ültettek, fehér csíkokat szívtak az alhasamról, az egész éjszaka apró villanásokból állt a megkavarodott és nagyon részeg agyamban, mire az utolsó vendéget is kihajtottam reggel hatkor. Félálomban tántorogtam el az ágyamig, csukott szemmel vetkőztem le és terültem el, egyet fordultam a takaróba kapaszkodva, mert még részegen is csak az véd meg az ágy alatt élő szörnyektől és addig szédültem, mintha egy ringatózó hajón ülnék, míg el nem sötétedett minden. Alig pár órát sikerült részeg álmokkal töltenem, tízkor már besütött a nap és vígan csiripeltek a madarak, én pedig éberebb voltam, mint tíz órányi békés alvás után. Még mindig dolgozott bennem az alkohol, meg sem próbáltam visszaaludni, inkább kikászálódtam az ágyból, belebújtam egy nagyobb pólóba és lassú, kissé bizonytalan léptekkel mentem a szobámmal szemben nyíló fürdőbe, amin anno még annyit veszekedtünk a nővéremmel. A tükör elé léptem, hogy szemügyre vegyem, mennyire viselt meg az éjszaka, de mielőtt magamra fókuszálhattam volna, majdnem szívrohamot kaptam; valaki a kádban feküdt, és fogalmam sem volt arról, ki. Egyből lepörgött a lelki szemeim előtt, hogyan fog megerőszakolni, tehát úgy döntöttem, úgy keltem fel, hogy ez meg se fordulhasson a fejében. A zuhanyzóba léptem és halkan, nagyon halkan leemeltem a zuhanyrózsát és kihúztam magammal, megnyitottam a hideg vizet teljesen, hadd szóljon, a legerősebb sugárra állítottam és nekiálltam meglocsolni a betolakodót, tetőtől talpig, hogy biztosan felkeljen.
Sosem tudtam ellenállni igazán egy piálós-bulizós estének. Persze újabban már próbáltam visszaszorítani ezeknek a számát, de ezen a napon pont magasról leszartam, hogy nem kéne megint inni… Az barátnőm felcseszte az agyamat, égetett mindenki előtt az iskolai folyosón, hogy állítólag én így meg úgy meghúztam az ő legjobb barátnőjét. Hát, még zacskóval sem b@sznám, olyan ronda feje van annak a csajnak, szóval azért a lóf@sznak is van vége… Na, szóval a fentebb említett történések (meg még egyéb finomságok amibe most nem kezdek bele) kellőképp megkoronázták a napom ahhoz, hogy úgy döntsek itt az ideje kicsit lealjasodni. Az egyik legjobb haveromat sikerült rávennem arra, hogy vágjunk neki az estének és keressünk egy fasza szórakozóhelyet. Utóbbit nem találtunk, csak olyant, ami tele volt tizenpár éves tini ribancokkal, így végül Manhattan-ben kötöttünk ki egy házibuliban. Egy harmadik személytől kaptuk a fülest, hogy valami kibek*rt nagy villában rendeznek bulit. Több se kellett, nekivágtunk az útnak és bár nem emlékszem egészen, hogyan jutottunk el odáig (az elfogyasztott pia miatt), de a partyarcok között találtuk magunkat. Volt ott minden, pia, drog de még fű is, bár az utóbbi kettőt nem toltam, az alkoholt nem vetettem meg az éjszaka folyamán. Nem mindig voltam matt-részeg, ugyanis arra emlékszem, hogy táncoltam is pár csajjal, sőt, volt olyan, hogy az egyik le is szopott a wc-ben. Ezt mondjuk nem tudom, hogyan hoztam össze, de azt hiszem, hogy a csaj mozdult rám. Na, ez nagyjából talán éjfél körül lehetett, viszont még kicsit sem voltam fáradt szóval elkezdtem a határtalan vedelést. Idő közben már a haveromat is elveszítettem, random idegenekkel pacsiztam le. Annyira elsokalltam a piát, hogy a hajnali órákra már nem is emlékszem igazán, hogy mi történt… Valószínű, hogy hánytam is, az viszont beugrott, hogy egy kádban nyitogattam a szemem, amit aztán be is csuktam, mert annyira szédültem és szarul voltam. Több emlékem nem is volt erről az időszakról, a következő kép ugyanis már az, hogy a pofámba kapom a vizet, amire aztán fel is riadtam. –Mi a f@sz? –mormogtam kissé érthetetlenül és próbálkoztam felülni. –Hol… hol vagyok? –a fejem hasogatott, szédültem továbbra is és nem tudtam teljesen érthetően beszélni. Még a szememet sem tudtam normálisan kinyitni, azt viszont láttam, hogy egy fiatal szőkés hajú csaj van mellettem. –Te ki vagy? –az állapotomhoz mérten körülbelül ilyesmi kérdések kavarogtak bennem.
Amikor az idegen úgy döntött, felébred végre, lezártam a vizet és visszaakasztottam a zuhanyrózsát, majd mellkasomon összefont kézzel néztem le rá és kutattam az emlékeimben, ismerhetjük-e egymást valahonnan, vagy valami idegen gyerek, aki hívatlanul állított csak be. Frusztráltan horkantok a kérdéseire és a szememet forgatom, dobolok a földön a lábammal, hátha attól majd előbb kikászálódik és eltakarodik, mert itt nincs szívesen látva. Hálát adok az égnek, amiért előbb keltem fel, nem örültem volna, ha ő nyit rám, ahogyan a szobámban alszok, bár lehet, hogy szó nélkül hazament volna, amikor leesik neki, hogy nem otthon aludt. - Én ki vagyok? – dőlök a pultnak hatalmas sóhajjal, nem vagyok túlzottan lenyűgözve ettől az egész helyzettől. Szeretnék elkezdeni üvöltözni, meg közölni vele, hogy mielőbb takarodjon el a házamból, de így szoktak meghalni emberek, szóval nehezen, de türtőztetem magam. – Én itt lakok, és próbálom kitalálni, hogy te mi a faszt keresel még mindig itt és egyáltalán ki vagy – nem finomkodok, miért is tenném? Én vagyok itthon, ő meg úgy jött ide, hogy nem is hívtuk, és jóval túllépte az időt, amíg szívesen láttam volna; részegen valószínűleg nem akadtam ki azon, hogy idegenek is buliztak velünk, de most már nagyon nem akartam egyet sem újra látni. - Nem akarsz kikelni a kádból, ha? – csettintek neki, mikor továbbra is csak ott ül teljesen eláztatva, ami azért egy szinten örömmel tölt el, apró bosszú. – Szeretném tovább élni az életem, és hacsak nem egy másik univerzumban keltem fel, akkor neked nincs helyed benne – hátrapillantok vállam felett a tükörbe, hátrasöpröm arcomból a hajamat, majd visszanézek rá és áldom az eget, amiért nem ma terveztek a szüleim hazaérni. Apuci pici lánya vagyok, vagy sem, nem szeretnek idegen pasikat látni a Brixton rezidencián.
Fogalmam sem volt, hogy ki az a csaj, aki lelocsolt vízzel, de legalább felébresztett. Őszintén, világomat nem tudtam előtte, de mondjuk még utána sem nagyon. A különbséget csupán az jelentette, hogy ébren voltam. Amúgy lehet, hogy jobb lett volna, ha inkább hagy a pics@ba még aludni, mert olyan használhatatlannak éreztem magamat, mint egy kidobott kotongumi. Ahogy érzékeltem, ezt nem is díjazta a csaj, mert elég frusztráltnak tűnt… már amennyire fel tudtam már akkor fogni a helyzetet. -Mi van?! –próbáltam jobban kinyitni a szememet és körülnézni magam körül. Elég fancy helynek tűnt, ahol voltam, szóval akkor már kezdett derengeni pár kép az éjszakáról. –Itt buliztam éjszaka, ugye? –totál nem arra reagáltam, amit a csaj mondott, nem érdekelt a picsogása. Csak arra tudtam összpontosítani, hogy kitaláljam, hogy mi történhetett velem. -Jólvan, szarul vagyok. Segítenél vagy legalább hagynál élni? –úgy éreztem szétmegy a fejem, ha megmozdulok, ugyanakkor a víz, amivel felkeltett a csaj kezdett rohadtul hideg lenni. Kicsit meg is rázkódtam, de arra továbbra sem volt erőm, hogy kikeljek a kádból csak úgy, segítség nélkül. -Egy pohár vizet légyszi –gondoltam, hogy nincs ugrálós kedvében az ismeretlen lány, de konkrétan hacsak meg nem próbált felhúzni, én a kádban maradtam. Olyan szemét másnaposnak éreztem magam és ezzel együtt kiszáradtan, hogy erőt kellet még gyűjtenem. -Hol van a haverom, Matt? –bíztam benne, hogy valamit tud mondani, mert nekem nem derengett, hogy hová tűnt a haverom. Abban reménykedtem, hogy ezt a csajt, aki felébresztett, ismerte valahonnan vagy megismerte az éjszaka. Amikor ezen kezdtem el filózni, akkor már beugrott, hogy a telefonomban megnézhetném. Elkezdtem kutatni a zsebemben, mire előhúztam a kissé vizes Huawei P8-at. Körülbelül 20 nem fogadott hívás volt rajta, azok fele az apámtól, a másik a haveromtól és egy-kettő pedig a barátnőmtől. -Baszki –egyszerre ez volt az összes reakció, ami futotta tőlem. Hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy kit kéne előbb felhívni… Már ha kéne valakit.