Kendra


&& Georgia

Szökött fegyenc

Vannak az átlagos, és a nem olyan átlagos vasárnap délelőttök és délutánok. Ez a mostani szemernyit sem különbözött a többitől, a megszokott rutintól. Ma 4 kutya: leonberger, dalmata, spániel, boxer. Vagyis Leo, Perdita, Lady és Jim. Nem okozhat gondot nagyobb testű sem, a póráz úgyis megfogja, a másik vége is biztos kézben, illetve némelyik állat tanult is. Fennakadások nélkül érünk a parkba. Egek! Mennyi unatkozó, megkeseredett és slampos ember! Úgy néznek rám, mintha legalábbis ufó lennék, vagy nálam lenne a mjölnir. Hát igazán nincs jobb dolguk? ... Nem, nem várok választ!
Igen, tessék elképzelni, én ezt mind elbírom egyedül. Nem, nem fenevadak. Ne tessék az orrába tolni a kezét! Nem, egészen kedvesek. Azt a csontot inkább dobja ki, bogarak vannak rajta! Nem, nincs szemüvegem, nem is kell. HÁNYSZOR MONDJAM MÉG, HOGY ELBÍROK VELÜK ÉS NEM VAGYOK TÖRÉKENY?!?!
Békésen bandukolok, mendegélek, lépegetek, kódorgok, battyogok, slattyogok,  poroszkálok,  caplatok, kaptatok, rohanok a zöld felé, hogy azért ne nézzen ránk minden. Habár... Hadd nézzenek, azért van két szemük, én nem tágítok senki két szép szeméért! Megváltás és felfordulás parkterületre érni. A kutyák olyankor megbolondulnak, ha nem idomított párák lennének, hamar begurulnék. Hoppon hagynának, ahhoz kétség sem fér.
Farokcsóválva lépnek erre az izgi helyre, mint amikor grillezett sajtot látok,
összefut a nyál a számban, mint nekik. Ott egy mókus! Hé! Hátrarántom a kezem egy kicsit. Én vagyok a főnök.
- Jim, maradj! Maradj nyugton! - belelkesült. A csuklómra csavarok egy újabb hurkot a pórázából. Valaki nem kapta meg a megfelelő kiképzést és kutyasulit, de ha minden kötél szakad is... hála az izmoktól duzzadó, kiváló fizikumának, meg is szabadul minden béklyótól, és nemsokára több méterre tőle kiáltok utána:
- Jim! Jim gyere vissza! - vágtat el azonnal a testes jószág még a közelemből is. Ennyire rossz sétamester lennék? A fenébe! Ha emberébe hát az első talált mancsába nyomom, ha nem hát az első szilárdnak vélt ponthoz kötözöm a többit.
- Állj meg! Hallod?! - eredek a nyomába.