Ophelia & Ryan

some rise by sin and some by virtue fall

Az utóbbi időben annyit repültem (természetesen a magángépemmel, az Emirates első osztálya nem is olyan rossz, de sokszor a rajta utazó emberek, még mindig nem ütik meg a mércét), hogy Greta Thunberg biztosan a fejemet vette volna, amiért ilyen mértékben hozzájárultam a bolygónk károsításához. Hát nem én leszek az első ember a földön, akinek a pénze többet ér a környezetnél, ezért nem igazán tudom rosszul érezni magam miatta. Ha nagyon javítani akarnék a karmámon, akkor majd adományozok pár milliót az Ocean Clean Up nevezetű vállalatnak, aki a nagy csendes-óceáni szemétszigetet felszámolását tűzte ki célul. Így már kvittek is leszünk.
A hadsereggel voltak tárgyalásaim, amik most a prioritást élvezték a többi megrendelő felett. A kisebb fegyverkereskedésekkel folytatott üzletet most átadta a húgomnak, hogy bontogassa a szárnyait. Bíztam benne, hogy nem fogja elkúrni az egészet. Fallonról is sok rosszat lehet mondani, viszont nagyon vág az esze az üzlethez, így nem tartottam attól, hogy nagy szart kavarna. De azért a biztonság kedvéért rajta tartottam az egyik szememet.
Tehát mostanában sokszor találkoztam a hadsereg képviselőivel, akik leadták a megrendeléseiket, hogy milyen fegyverből és töltényből mennyire lenne szükség és milyen határidőn belül. Természetesen rövidebb határidőn belül is vállalok szállítást, viszont ilyenkor az ár a kétszerese pontosan a sürgőssége miatt. Mivel nagyon figyelek arra, hogy a legjobb fegyvereket vegyem meg, amik biztos nem esnek szét a használóik kezében és a ravaszuk sem ragad be, ezért mindig személyesen szoktam szemügyre venni, illetve kipróbálni őket. Azt szerintem mondanom sem kell, hogy csillagászati összegekről van itt szó.
A fegyverek nagy részét Amerikából szerzem. A kontaktlistámon több fegyvergyártó cég neve is szerepel, amiket meglátogattam az utóbbi napokban. Az ilyen üzletek lebonyolításában az egyik kedvencem volt a különböző fegyverek kipróbálása. Az emberek meglepődnének, hogy pár kisebb fegyver is mekkora pusztítást képes végezni. Az, amiket az akciófilmek bemutatnak, csupán a jéghegy csúcsát karcolgatja. Válogattam mesterlövész-és gépfegyvereket, rakétákat, drónokat, gránátokat, bombákat, illetve tankokat is. Ezek közül kétségkívül a tankok a legszórakoztatóbbak, amikkel a terepen fákat használtunk célpontoknak és lőttünk ki.
Egy-egy sikeres üzletet olyan bőséges vacsorával zártunk, amiből legalább négy család jól lakott volna. Az ételek mellé természetesen a legminőségibb italokat kortyolgattuk, olyan whiskyket, amiknek üvege több tízezer dollár. Pazarlás? Pocsékolás? Könnyen meglehet. De ha egyszer megteheti az ember, miért is ne tegye? A jótékonykodást meghagyom másoknak.
Az üzletek akkor zárultak le, mikor megérkeztek a hatalmas teherszállító repülőim a legközelebbi privát felszállópályára. A fegyvereket őrzött kamionokkal szállították a reptérre, ahol megkezdték az átpakolásukat a gépekre. Személyesen felügyeltem a folyamatot és csak akkor indultam tovább, mikor az utolsó gép is a levegőbe emelkedett, tele pakolva olyan eszközökkel, amik még rengeteg ember halálát fogják okozni. Hogy ez rosszul érint-e? Abszolút nem. Ezért felesleges a székház elé vonulni tüntetőleg, hogy a halállal üzletelek. Eddig is békésen aludtam, ezután sem lesznek álmatlan éjszakáim miatta.
A Pentagonban a fegyverek érkezését követően megtörtént a pénz maradék felének átutalása. Egy újabb ebédet követőleg pedig elváltak az útjaink a következő rendelésig.
A következő állomásom Oroszország volt, ahol magánkézre vásároltam. Itt is bejártam a legnagyobb fegyvergyártó üzemeket, amiknek alaposan végigböngésztem a kínálatát. A saját gyűjteményembe, illetve a kiskapus vásárlóim számára is innen szoktam vásárolni. Innen már nem olyan nagy teherszállítógépekkel utaznak a fegyverek, hanem személyszállítógépek rakodóterébe vannak elrejtve. Tehát csempészárukként érkeznek, amiknek aztán papírokat hamisítunk, amikkel együtt kerülnek az új tulajdonosaikhoz.
Az utolsó Oroszországban töltött estém során Putyinnal volt vacsorám. Egyáltalán nem üzleti beszélgetés volt, mivel ő sem adott ki infót az országáról, ahogyan én sem az enyémről. Inkább barátinak mondanám, ha mégis üzleti vonalra terelődött a téma azok olyan információk voltak, amik teljes mértékben publikusak, mint például a cégem vagy az ő politikai programja.
Ezt követően még mindig nem hazafelé vettem az irányt, hanem Angliába, ahol a minőségi kender ültetvényeim voltak. Itt eltöltöttem egy hetet, még körbejártam az összes birtokot, leellenőriztem a kábítószer előállításának minden lépését a szállításig bezárólag. Kifizettem a lordoknak az éves bérlési díjat és velük is elfogyasztottam egy-egy puccos vacsorát. Még részt vettem egy lovas póló meccsen is, majd kimentem a lovira. Mostanában nagyon gondolkoztam azon, hogy vásárolok angol telivér csikókat és belevágok a lóversenyüzletbe is. Mindenkinek kell egy hobbi, nem igaz?
Ez a kis kiruccanásom után kifejezetten jól esett hazaérkezni. A mai napomra nem terveztem semmit, csak pihenést. Éppen a jacuzzimban üldögéltem, ami előtt hatalmas padlótól-falig üvegablakok voltak, amik a városra néztek, mikor megszólalt a telefonom. A kijelzőre pillantottam, hogy ki lehet az, mert ennek függvényében fogom csak felvenni. Kissé meglepődtem, mikor Ophelia nevét pillantottam meg a képernyőn. A szakításunk óta nem igazán beszéltünk, nem is nagyon gondoltam rá. Persze a gyerekkel kapcsolatos híresztelések nem kerülték el a figyelmemet, egyszerűen csak nem érdekeltek. Nem voltam az a típus, aki más dolgával foglalkozna, az én fiam meg nem lehet, hiszen akkor csak megmondta volna. Fogadtam a hívást, ami nem tartott tovább pár percnél. Ő mondta, hogy találkozzunk egy ebédre, én pedig ajánlottam egy exkluzív éttermet, aminek igaz, hogy csillagászati árai vannak, de legalább nem engednek be akárkit. Gondoltam, hogy a mostani apavadászat miatt, amit a sajtó tart, nem nagyon szeretne a nyilvánosság előtt mutatkozni, főleg nem egy olyan férfivel ebédelve, aki az exe és akitől simán lehetne a gyereke is. Biztos nem kellene az újságok szájába adni a híreket, elég jól értenek ahhoz, hogy híreket találjanak ki.
A maradék időmet a jacuzziban ülve töltöttem, ezt követően letusoltam, majd felöltöztem. Egyszerű fehér inget és sötét farmert választottam. Sok tévhittel ellentétben, nem szoktam mindenhova öltönynadrágban menni. Mivel számomra nagyon fontos a pontosság, ezért most is időben az étteremben voltam. Nem kértem külön a legjobb panorámás asztalt, viszont automatikusan oda vezetett a csinos hostess. Ez az étterem is a sokadik emeleten volt, hatalmas ablakokkal, amik azt a hatást keltették, mintha a város az ember lábai előtt heverne. Türelmes ember vagyok, viszont várakozni rohadtul utálok. Nem számít, hogy tíz percről vagy fél óráról van szó, ha megbeszélünk valamit, akkor ahhoz tartsuk már magunkat. Közben bejött egy fontosabb hívásom, amivel pont eltelefonáltam azt az időt, még Ophelia meg nem érkezett.
- Arra pedig, hogy időben érkezz, mint mindig, most sem lehetett számítani - tettem le a telefonomat. Az, aki már több éve él New Yorkban, tisztában kell lennie azzal, hogy itt mindig nagy a forgalom valamilyen okból kifolyólag. Tehát, ha nem akarok elkésni, akkor időben elindulok. De szerintem erre még a turisták is rájönnek az első néhány itt töltött óra után. - Vagy esetleg újabb apajelölteket kerestél, akivel összeboronálhat a sajtó? Most éppen mi a gyereked vezetékneve? Dermot? Schneider? Carson? Esetleg Montanez? Vagy hogy is hívják a kertészedet? - néztem rá, miközben a tekintetemet végigfuttattam a nőn. Sok mindent lehet rám mondani, de azt nem, hogy ne lenne kifogástalan ízlésem. A szokásos whisky helyett, most egyszerű ásványvizet rendeltem, mert az elmúlt hetek után a szervezetemnek nagy szüksége van rá.
- Mindig is fiút akartam - Nem mintha valami sokat gondolkodtam volna a gyerekvállaláson. Talán, mikor Grace-szel együtt voltunk, akkor megfordult párszor a fejemben, hogy majd a jövőben jó lenne, ha 2-3 taggal bővülne a család. De végül ez megmaradt elgondolás szintjén bizonyos okok miatt. Azóta pedig eszembe sem jutott a gyerek téma, mivel nem voltam tartósabb kapcsolatban olyan nővel, akivel eltudtam volna képzelni a gyerekvállalást. Talán Opheliát is ide lehetne sorolni, ha nagyon akarjuk, viszont nem voltam szerelmes belé. Fontos volt számomra, szerettem mellette ébredni reggelente vagy arra jönni haza esténként, hogy itthon van, viszont ezt a kapcsolatot inkább kötődésnek nevezném. Olyan eget-földet megmozdító érzéseim nem voltak. Azt nem állítom, hogy nem alakultak volna ki, viszont ezt már sosem tudjuk meg. Nem tudom eldönteni, hogy barmok azok, akik távkapcsolatot vállalnak vagy éppen ellenkezőleg, tiszteletet érdemelnek, hogy ilyen nehéz körülmények között is utat találnak a szerelmüknek. Hát az biztos, hogy ezt a távkapcsolatosdit meg telefonszexelősdit nem nekem találták ki. Nagyon jól ismerem magam és tudom, hogy már az első héten elvéreznék. - Legalább lesz előtte egy remek modell - Értettem ezt arra, hogy milyen jó példát mutatnék a fia számára. Nyilván nem tartozok a jó emberek közé (bár rossznak sem nevezném magam), viszont azt senki sem tagadhatja tőlem, hogy ne lennék sikeres. Annyira rossz eltanulható tulajdonságaim nincsenek is, tehát sok rosszat nem tudna eltanulni tőlem, hiszen nyilván nem lenne ott, mikor bemocskolom a kezem. - De remélem elmondanád, ha az enyém lenne - Az nem érdekel, hogy mégis ki fia, viszont ha netalántán az enyém lenne, akkor szeretnék róla tudni. Nem látom sok esélyét annak, hogy én lennék az apja, viszont a női trükközés végtelen tud lenni. Na jó, talán kicsit mégis furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy ki nem tudta kivenni időben vagy kinél szakadt ki a gumi.
- Igen, mert nekem aztán nincs jobb dolgom Ophelia Dermot családi drámája követésénél - Magamtól tényleg nem kerestem rá, illetve egy cikket sem olvastam el az ügy kapcsán, viszont ennek ellenére még nem kerülte el a figyelmemet, hogy a legtöbb újság borítóján egy ezzel kapcsolatos cikkrészlet virított hatalmas betűkkel, hogy biztos észrevedd.
- Remekül. Szerencsére az emberek sosem fogják megunni egymást gyilkolását, így a piac mindig szárnyal - Hiába van egyre több békeaktivista, az emberek több ezer éve ölik egymást valami miatt, ezen pedig semmi sem fog változtatni. Annyi a különbség, hogy régen kardokat és íjakat használtak, most pedig csúcstechnológiás bombákat, tankokat és gépfegyvereket. - Neked fut most valamilyen darabod, amit esetleg érdemes lenne megnézni? - Nem szoktam gyakran színházba járni, viszont ha van egy-egy érdekes előadás, akkor arra szívesen beülök. Ez nem fordul elő valami sokszor, tehát színházba járósnak nem lehet nevezni, viszont alkalmanként kifejezetten kedvem támad hozzá. - Vagy esetleg átváltottál már a felnőtt filmekre, amiért azok jobban fekszenek? Nem te lennél az első, aki feladja az ilyen színésznői karrierjét és egy másik ágát választja ennek az iparnak - kortyoltam bele a hideg vizembe. Igazából nem tudnám elképzelni pornózni. Túlságosan büszkének tartom ahhoz, hogy ilyen szerepléseket vállaljon.
- Most akkor meséljem el az életemet? - féloldalasan elmosolyodtam, aztán a pillantásom az asztalunkhoz lépő pincérnőre siklott. Mivel rendszeresen járok ide, ezért az egyik kedvencemet rendeltem. Az étlapot még csak ki sem nyitottam, hogy vannak-e új fogások. - Milyen az anyaság? - kérdeztem, miután elment a pincérnő a rendelésünkkel. - Legalább a melleid megnőttek miatta, már ezért megérte felcsináltatnod magad - Nem mintha deszka típus lett volna, de mégis szembetűnő a változás.

Ophelia & Ryan

some rise by sin and some by virtue fall

- Igen, már pont tanácsot akartam kérni egy túlértékelt színésznőtől - Direkt ezt a kifejezést használtam, mivel ennek az ellentétét már hallottam Ophelia szájából. - Milyen szerencse, hogy pont ebédelni készülök egyel - Igazából nem vagyok az a filmezgetős típus, ezért nem azért nem tudnám az egyik filmje nevét sem felsorolni, mert ennyire nem figyelek rá. Mikor együtt voltunk, akkor néhányat észben tartottam, de mostanra már egyáltalán nem ez a prioritásom, annyira pedig egy film sem hagyott bennem mély nyomot, hogy a mai napig emlékezzek rá. A színházi darabokat jobban tudom értékelni, azok jobban is megmaradnak. Természetesen ez csak a jobb darabokra vonatkozik. Színházba is hamarabb megyek el, mint moziba. Az utóbbit ki nem állhatom, de minek is járnék, ha van egy saját moziszobám, ahol nem kell elviselnem más rágcsáló-pofázó embert.
- Én sosem kések - Az egyik legfontosabb alapelv az életemben az a pontosság. Nem szoktam sokkal hamarabb sem érkezni, de ez előfordulhat, azzal szemben, hogy késve érkezzek, ami nálam teljesen kizárt. Az apám ezt szinte belém verte, hogy egy üzletember sosem késhet, hiszen ezáltal megbízhatatlannak vagy komolytalannak tűnhet a társai szemében. Ezt a pontosságot természetesen megkövetelem az alkalmazottaimtól is. Az üzlettársaim sem vetnek túl jó fényt magukra azzal, ha képtelenek pontosan érkezni. Az általános türelmem pedig nem vonatkozik azokra a helyzetekre, mikor valakire várnom kell. Főleg nem akkor, hogyha nekem is időpontra kell mennem, amit a másik személy késése miatt lekésnék. Ilyenkor természetesen nem várom az illetőt, hanem intézem a dolgomat. Tíz percnél többet még soha nem vártam senkire és ezzel a tíz perccel lehet sokat is mondtam.
A kertész helyett mondhattam volna autószerelőt vagy karbantartót is, esetleg testőrt. Nyilván a kijelentésem nem azon részén volt a hangsúly, hogy milyen férfi beosztottak dolgoznak neki, hanem hogy velük is össze-összefekszik. Mondjuk ezt nem néztem volna ki belőle, de azért okozhat meglepetést. - Az én nevemet mégsem hozták még összefüggésben senkivel gyerek ügyben - Még ha igaza is lenne atekintetben, hogy intim viszonyt folytatok a női személyzetem tagjaival, azt jobban csinálnám, mint ő, hiszen az én nevem még nem szerepelt a médiában, mint potenciális apajelölt a kósza gyereküknek. Abban pedig semmi kétségem, hogyha netán felcsináltam volna valakit a kalandjaim során, az a nő biztosan kopogtatott volna az ajtón több milliós gyerektartásért. - A nevem említése mindig elég lesz - Hiszen azt sokan egyből összekapcsolják a tetemes vagyonommal. Ezt nem bánom, mivel már gyakorlott vagyok azt illetően, hogy átlássak azokon a nőkön, akik csak a pénz meg hírnév után kajtatnak. Ilyenekkel nyilván nem tervezném a jövőmet, viszont szórakozásnak tökéletesen megfelelnek.
- De te azért ugye tudod ki az apja? - Abban sincs semmi szégyellni való, hogyha nem. Azoknak, akik gyakran nyitogatják a lábaikat, megesik hogy komolyabban el kell számmisztikázni azon, hogy mikor kivel voltak, mikor a hiba becsúszhatott a gépezetbe. Nem azt mondom, hogy ez érvényes Ophelia helyzetére is, viszont azt sem állítom, hogy vele ne fordulhatna elő. - Ha gyereket akarnék, akkor lenne - Nyilván az apaságnak nem a gyerekcsinálás része a nehéz. Jelenleg nem is tudnám elképzelni, hogy legyen belőlem egy kisebb kiadás. Mondjuk ha csak annyit kellene részt vennem az életében, mint azt Ophi gyerekének apja teszi, az még menne is. De ennek megint csak mi értelme lenne? Ha csinálok valamit, akkor azt rendesen csinálom vagy sehogy. Erre az egész gyerek-apaság témára pedig jelen helyzetben inkább az utóbbi érvényes.
- Mert nem csukott szemekkel járok - Ha egyáltalán nem lennék kíváncsi erre az egész ügyre se tudnám teljesen elkerülni, mivel az internetes és nyomtatott sajtó is előszeretettel csámcsog rajta. - De nézd a dolgot a pozitív oldaláról... így legalább írnak rólad, sőt még címlapra is kerültél Legalább a botrányhoz jól értesz, ha már a színészkedéshez nem annyira - mosolyodtam el. Persze lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el és eddig is cikkeztek róla, viszont nem hiszem, hogy olyan újságokban tették volna ezt, amiket én is olvasni szoktam.
- Főleg az Államokban utazgattam, külföldre most csak Oroszországba és Angliába mentem - Az utóbbiban tervezek kivásárolni egy Lordot, mert szemet vetettem a kastélyára. Gyönyörű birtokon fekszik, hatalmas földterülettel rendelkezik, ráadásul távol esik bármilyen várostól, így tényleg nem zavarna senki. - De amint lehet elakarok menni nyaralni valamilyen szigetre - Igazából már rengeteg helyen voltam, de Bora-Borára, Tenerifére, Santorinira bármikor visszamennék. - Lehet vennem is kéne egyet - Értettem ezt a szigetre. Így sem szoktak nagyon háborgatni, ha nyaralni megyek, de az mégis más, ha az embernek nem csak egy lakosztálya meg magán tengerpartja van, hanem egy egész szigete. - Neked az apasági ügyeken kívül mivel telnek a mindennapjait? Milyen filmed van készülőben? - kérdeztem, aztán nagyot kortyoltam az ásványvizemből.
- Nem minden pornószínésznő néz is ki jól - Természetesen a legtöbb azért nem túl csúnya, de igazán szép, véleményem szerint nem sok van. - Vagy inkább a színészi teljesítményüket vennéd bóknak? Te is olyan jól színlelsz orgazmust, mint ők? - Nem akartam megbántani a szavaimmal, szerintem őt ilyen apróságokkal nem is lehetne. Mondjuk ha érzékeny lenne, sem válogatnám meg túlzottan a szavaimat, hiszen nincs mögöttünk rossz szándék. Ha pedig mégis annak veszi, az már nem az én problémám.
Teátrálisan megforgattam a szemeimet és felsóhajtottam a kijelentései hallatán. Azzal a lendülettel el is engedtem őket a fülem mellett.
- Te leszel az első, akinek beszámolok az apasági élményeimről - Nem mintha ez a közel jövőben lenne, ebből kiindulva pedig simán elfelejtkezhetek erről a kijelentésemről. Az Ophival való kapcsolatom hajszálvékony jégen táncol. Csak pillanatok kérdése, hogy mikor szakad be és nyeli el a felejtés jéghideg vize. Meglehet, hogy egy hónappal később már nem is beszélünk, ahogyan arra is van esély, hogy még tíz év múlva is össze-összefutunk egy kellemes ebédre.
- Lehet szíve szerint már megpróbált volna - Ez az érzés kölcsönös is lenne, mert az agyamra tud menni. Ilyenkor tudatosul bennem, hogy olyankor milyen nehéz velem az élet, mivel a húgomnak is hozzám hasonlóan nem a legjobb személyisége van.
Megérkezett az ételünk. Azért is szeretem ezt az éttermet, mert nem csak pazarul tálalnak, hanem még rendes adagokat is adnak, amik ráadásul nagyon is finomak. - Jó étvágyat - mondtam, majd neki is kezdtem az ételnek.
- Nem mintha ne élvezném ennek a találkozásnak minden pillanatát, de miért hívtál el? Eddig bírtad a társaságom nélkül? - kérdeztem egy féloldalas mosollyal. Gondoltam, hogy a válasza nem ezt fogja megerősíteni, viszont ettől függetlenül még érdekelt.

Ophelia & Ryan

some rise by sin and some by virtue fall

- Nem. Meglehet, hogy az üzleti érzékeid is jobbak a színészi képességeidnél - Csipkelődtem továbbra is. Az különösen szórakoztatott, hogy mennyire a szívére vette. Nem volt célom, hogy megbántsam, ezt pedig tudnia kellett volna, hiszen ismert annyira, hogy ne vegye magára a szavaimat. Bár, azt aláírom, hogy ez egy érzékeny téma számára. Azt, hogy milyen színésznőként nem tudtam minősíteni, mivel még egy filmjét sem láttam. Nem is nagyon van időm, illetve ha mégis van, akkor azt nem filmezéssel szoktam tölteni. Nem azt mondom, hogy sosem szoktam, viszont akkor sem olyan típusú filmeket nézek, amikben ő is szerepel. Sorozatokat meg főleg nem szoktam, ahogyan moziban sem járok. Akkor inkább egy jó színházi darabot sokkal jobban értékelek. Tehát ha szerepelne egyben a jövőben, azt sokkal nagyobb valószínűséggel nézném meg, mint a legújabb filmjét.
- Én nem csodának nevezném - A nagy számok törvénye alapján, azt lehetne gondolni, hogy tényleg csak a véletlennek köszönhető, hogy nem volt még ilyen ügyem. Ki tudja, lehet egyszer megunnak a szexuális zaklatásokkal dobálózni és helyette inkább az apasági kártyát veszik elő. Még ha nem is tudják bizonyítani, az eset biztosan kap sajtóvisszhangot, ami sokaknak bőven elég is. Arra mindig nagyon vigyáztam, hogy ne legyen belőlem egy kisebb kiadás. Ha úgy hozza az élet, akkor szeretnék gyerekeket, de nyilván nem egy olyan nőtől, aki egy esténél nem jelent többet számomra.
- Nem is mondtam, hogy az lennél - Még ha igaz lenne rá, hogy gyakran váltogatja a partnereit, az sem zavarna egy pillanatig sem. Véleményem szerint senki sem lesz egy fokkal sem rosszabb ember, azért mert több partnere van vagy pénzért szexel. Engem sosem zavart ez a szokás, illetve foglalkozás. Sok olyan nővel voltam, akinek ez az egyik kereseti forrása, viszont nem olyan keretek között, hogy fizettem volna a szexért. Volt, hogy meghívtam egy vacsorára, de vásárolni megint nem vittem. Mindig úgy voltam vele, hogy minek fizessek a szexért, ha ingyen is megkaphatom. Az pedig megint más dolog, hogy ennek megvan a hátulütője, hiszen nem egy nő próbált már visszaélni azzal, hogy az én ágyamat melegítette egy darabig. - Nem érdekel - Az nem fog egy kicsit sem változtatni a megítélésén, hogy éppen milyen házas meg családos férfival kefél. Nekem teljesen mindegy volt, egyedül az számított, hogy jól érezze magát. Nem vagyok egy szentimentális típus, viszont azokkal őszintén törődök, akik fontosak számomra. Most pedig lehet nem úgy tűnik, de Ophelia is ebbe a csoportba tartozik. Az pedig, hogy nem igazán működtünk túl jól egy kapcsolatban, nem változtatott a nőhöz való hozzáállásomon.
- Mintha ez a sajtót érdekelné - A média azért nem arról híres, hogy csak olyanokról írna, akik szeretnének belekerülni egy-egy újságba. Ha már van egy érdekes sztorid, ami nagy port kavarhat és legalább kicsit is ismert személy vagy, akkor biztos lehetsz benne, hogy írnak rólad. A rólam készült cikkek eléggé megosztóak - ami nem meglepő, hiszen én is az vagyok - az egyik részük magasságokig magasztal, kiemelik a jótékony programjaimat, az alapítványaimat, illetve azt hogy rengeteg embernek teremtek munkalehetőséget, aztán persze ott van a másik oldal, akik azt feszegetik, hogy én maga vagyok a nagybetűs halál, hiszen az általam forgalmazott fegyverekkel rengeteg embert ölnek meg, illetve olyan konspirációkba kezdenek, hogy vajon miből vannak a milliárdjaim, mert legális úton nem lehet ennyi pénzt szerezni. Ez teljesen igaz. Mivel furcsa lenne, hogyha a munkám ellenére is csak jó sajtó készülne rólam, ezért csupán azokat a szálakat szoktam elvarrni, akik túl közel járnak az igazsághoz. Mint például Miss Wayne újságíró esete. Borzasztó, hogy ilyen fiatalon érte halálos baleset, remek pálya állt előtte oknyomozó újságíróként. Kár, hogy az én "kivégzésemmel" akart hírnévre szert tenni. Az utóbbi sikerült neki, hiszen a halálát napokig emlegették az újságok. Haláli egy sztori volt.
- Ott még nem voltam, de észben tartom - Értettem ezt Madagaszkárra. Az úti célom mindig attól függött, hogy éppen milyen hangulatban voltam. Sokszor előfordult már, hogy a hétvége felé kedvetlennek éreztem magam, ezért a hétvégén elrepültem egy másik országba, ahol eltöltöttem a következő pár napot. - Majd szétnézek - Ez még elég spontán ötlet volt, ezért azon sem gondolkodtam, hogy melyik tengeren vagy óceánon szeretnék szert tenni egy saját szigetre. Nem akartam túl nagyot, csak egy akkorát ami elbír egy tengerparti villát, helikopter leszállópályával.
Arra, hogy ismerem vagy sem nem mondtam semmit, mert szerintem elég kiszámítható volt a válasz. Nem azért mert nem szoktam volna olvasni, hanem mert az Ophelia által említett műfaj nem az, amit én kedvelek vagy érdekelne. - Örülök, hogy jól mennek akkor a dolgaid - Legalábbis a szavaiból azt szűrtem le, hogy gördülékenyen halad a karrierje. - Ezzel az egész sajtó felhajtással a gyerekedet apját illetően, pedig próbálj nem foglalkozni. Egy-két nap és úgyis történik valakivel ennél nagyobb hír, s akkor már nem is rólad fognak beszélni - Mivel Connor nem mostanában született, ezért még csak újdonságnak sem számít. Tehát csak napok kérdése, hogy lerágjanak mindent erről a csontról. Még ha tovább is tart kicsit a felhajtás, a csúcsán szerintem túl van már. Előfordulhat, hogy előkapják még egyszer-egyszer, mikor nem találnak mást témát, amiről cikkezhetnének, viszont ekkor már úgy sem fog akkora felhajtást okozni.
Színpadiasan megforgattam a szemeimet. - Ne legyél már ilyen prűd - Az én mércém szerint nem mondtam semmi megbotránkoztatót. Felnőttek vagyunk, nem kéne, hogy tabu téma legyen a szex. Főleg arra való tekintettel, hogy egy ideig egy párt alkottunk, és bizony! még szexuális életünk is volt. - Hát nem is tudom... én még nem színleltem orgazmust - féloldalas mosolyra húzódott a szám. Természetesen tudtam, hogy nem rám gondolt, hanem a partneremre. Nem fogok olyat állítani, hogy eddig minden nőnek, akivel lefeküdtem orgazmusa volt. Elég merész kijelentés lenne arra való tekintettel, hogy a nők ezt könnyedén (és remek alakítással) képesek színlelni. Azt viszont biztosra mondom, hogy eddig egy partneremmel sem tettem olyat, amit ne élvezett volna. Számomra mindig élvezetesebbé teszi a szexet, hogyha látom a másikon, hogy ő is élvezi. De azt gondolom, hogy ez a normális felállás.
Nem véletlenül volt ez az étterem a kedvenceim egyike. Most sem kellett az étel minőségében csalódnom, amit viszonylag gyors tempóban el is fogyasztottam.
- Nem gondolod rosszul - Én sem tartom úgy, hogy rossz viszonyban váltunk volna el vagy éppen kellemetlenek lettek volna a beszélgetéseink. Az tény, hogy nem voltunk a legközelebbi barátok, viszont kellemes ismerősöknek vagy azért ismerősöknél kicsit többnek mondanám magunkat. - Eszembe sem jutott - Mármint, hogy hátsó szándékkal érkezett volna. Nem mondom, hogy nem tudtam volna megmozdítani pár szálat a karrierje érdekében, ha nagyon akarom, viszont kizártnak tartom, hogy valaha arra kérjen, hogy adjak már egy lökést a színészi karrierjének. Én sem azért egyeztem bele ebbe az ebédbe, mert bármi más tervem lett volna még a nővel. - Nem szoktam attól tartani - Általában nem számít annyit a másik fél, hogy érdekeljen, hogy magára veszi-e a szavaimat vagy nem. Azok, akik fontosak számomra, ismernek már annyira, hogy tudják, hogy nem érdemes a lelkükre venni egy-egy csípős megjegyzésemet, mert az ő esetükben nem az a célom, hogy megbántsam őket. - Kíváncsi voltam, hogy mi a helyzet veled - Már viszonylag rég beszéltünk, s még régebben láttuk egymást. - Az ebéd pedig sokkal személyesebb, mint egy telefonbeszélgetés - Ezzel most nem mondtam újdonságot. Nyilván nem akarnék minden új esemény alkalmával találkozni vele, viszont ha már barátok vagyunk - vagy valami olyasmi - akkor bizonyos időközönként szívesen időt szakítok egy vele való ebédre. - Arra, hogy könnyekkel küszködve a karjaim közé veted magad, miközben közlöd, hogy mennyire hiányoztam. Mégis mi másra? - teljesen komolyan néztem rá pár másodpercig, aztán elmosolyodtam. Eszembe sem jutott tőle ilyen meleg reakció. Furcsálltam is volna arra való tekintettel, hogy annyira azért nem voltunk közeli kapcsolatban a szakítás után. Igazából már nem is tudnék más stílust elképzelni Opheliának a kimért jégkirálynőn kívül.
- Mik a további terveid a mai napra? - kérdeztem, miután lenyeltem az utolsó falatot is, amit leöblítettem az ásványvízzel.