Jellem
Meglehetősen makacs természetűnek mondanám magam, aki, ha egyszer a fejébe vesz valamit, akkor attól nem képes senki és semmi sem eltántorítani. Emiatt sokak szerint vakmerő is vagyok, habár én inkább úgy gondolom, egyszerűen csak határozott, akit nem lehet könnyedén megfélemlíteni. Szeretek a saját fejem után menni, és van egy olyan rossz szokásom, hogy, ha javasolnak, vagy parancsolnak nekem valamit, akkor annak juszt is az ellenkezőjét csinálom.
A barátaim, sőt még néhány ex-barátnőm szerint is kedves vagyok, türelmes és megbízható, védelmező típus, akinek, ha valaki fontos, azért tűzön-vízen is átgázol, csak, hogy meg tudja óvni. Nem vagyok az az egy éjszakás típus, nehezen esem szerelembe, viszont, ha ez megtörténik, akkor nem is múlik el könnyedén.
Annak ellenére, hogy barátságos alkat vagyok, nem vagyok az a könnyedén megnyíló fajta. Vannak az életemnek sötét szakaszai, titkai, amikről nem szívesen beszélek és amikkel elég nehéz együtt élnem.
A bizalmamat sem osztogatom könnyedén, viszont annál egyszerűbb elveszíteni. Ha ez megtörténik onnantól képtelenség visszaszerezni, nem szoktam ugyanis senkinek sem második esélyt adni.
Szenvedélyesen rajongok a munkámért, ezért gyakorlatilag folyton egy-egy sztorin dolgozom és állandóan úton vagyok. Tudósítottam már a Közel-Keletről, megjártam Afganisztánt, és számos merénylet helyszínét, de buktattam már le korrupt politikusokat is, olykor egy-egy maffia tagot hála az informátoraimnak. Rendszeresen együttműködöm a rendőrséggel vagy az ügyészséggel, természetesen csak diszkréten, akik az információimért cserébe biztosítják számomra az exkluzív sztorikat, interjúkat.
Szabadidőmben általában olvasok, elmegyek egy néhány napos motoros túrára, sportolok vagy szimplán csak az utcákat járom és fényképezek. A gépem és én gyakorlatilag össze vagyunk nőve, mindenhová viszem magammal, hiszen sosem lehet tudni hol talál rám az ihlet, vagy egy jó sztori.
Káros szenvedélyek terén elég furcsa nálam a helyzet: Nem vetem meg az alkoholt, viszont ez általában kimerül nálam a meccs közben elfogyasztott söröknél és olykor-olykor néhány pohár whiskynél, amit Adammel iszom meg, ha találkozunk. Ritkán sikerül berúgnom, olyankor viszont alaposan, és általában Adam kanapéján kötök ki, aki rendszerint beszivat valamivel miközben alszom.
Alapjáraton nem dohányzom, viszont mindig van nálam egy doboz cigi arra az esetre, ha szükségem lenne rá. Mondhatjuk, hogy stresszdohányos vagyok, szóval rágyújtok, ha késésbe vagyok egy cikkemmel, anyagommal, összeveszek egy családtaggal vagy épp néhány méterre tőlem robban fel egy akna a harctéren miközben tudósítok. A fűvel körülbelül ilyen a viszonyom, kapcsolatunkat pedig, ami immáron négy-öt éve tart, Adamnak köszönhetem…
Mindezek mellé vegetáriánus vagyok, nem kimondottan vallásos, habár, ha választanom kellene, akkor azt mondanám, legközelebb a buddhizmus áll hozzám, ezenkívül politikailag semleges, már, ha létezik ilyesmi.
Múlt
Néhány perccel ezelőtt még elő egyenes adásban voltam, miközben a hátam mögött épp egy letartóztatás zajlott. Robert Kirkwood republikánus politikus házánál voltunk a forgatócsapattal, ahová a kommandósok épp abban a pillanatban hatoltak be, ahogy Trevor az operatőr jelezte, hogy bekapcsolt minket a stúdió. Miután sietve ismertettem a tényeket a tévénézőkkel arról, hogy Kirkwoodot többrendbeli sikkasztással, zsarolással és kábítószercsempészetben való részvétellel is vádolják a kamera a ház felé fordult, ahonnan a politikust bilincsben kísérték ki a rabszállító felé. Intettem a stábnak, hogy gyorsan kövessenek, aztán átvágva a rendőrök között egyenesen a férfihoz siettem, hogy elcsíphessek tőle néhány mondatot, mielőtt még elvinnék. Arról kérdeztem, tudott-e az ellene felhozott vádakról, van-e köze a nyugat-bronxi kartellhez és hogy vajon a pártja ki fog-e állni mellette ezek után is, ahogy annak idején, mikor azzal vádolták, hogy félrelépett a titkárnőjével. A kommandósoknak persze cseppet sem tetszett a jelenlétem, viszont nagyon nem tehettek semmit, az alkunk része volt ugyanis, hogy ha információkat nyújtok nekik, cserébe enyém lehet az exkluzív sztori a letartóztatásról és a későbbi nyomozásról. Kirkwood kezét az arca elé emelve igyekezte elkerülni a kamerát, így viszont tökéletesen kivehetők voltak csuklóján a bilincsek. Folyamatosan azt hajtogatta, hogy ez csak egy tévedés és hogy nem nyilatkozik, amíg nem konzultált az ügyvédjével, ám néhány másodperccel később minden fenekestől felfordult körülöttünk.
Hirtelen motorzúgás zaja hasított a levegőbe, aztán a semmiből egy fekete motor tűnt fel, rajta egy ugyancsak fekete ruhát és sisakot viselő alakkal, aki amint a közelünkbe ért, azonnal tüzet nyitott. A célpontja egyértelműen Kirkwood volt, ám azon kívül, hogy őt szitává lőtte sikerült néhány kommandóst is megsebesítenie, illetve én is kaptam egy golyót a vállamba. Aztán amilyen gyorsan feltűnt, olyan gyorsan el is hagyta a helyszínt. Persze a rendőrök egy része azonnal a nyomába eredt, a másik fele pedig próbált rendet tenni a helyszínen. A lövöldözés közben a közvetítés váratlanul megszakadt, ám a nézők még láthatták, ahogy a politikus holtan rogy össze a lábaim előtt, és én magam is megsebesülök.
Néhány perccel később már a furgonunk nyitott ajtajában ültem, bekötözött sebbel az imént történteken tűnődve, mikor egyszer csak megszólalt a mobilom, a telefonom pedig Adam számát írta ki.
- Haver neked teljesen elment az eszed? Mi a francot kerestél te ott?
- Ez a munkám.
- Hogy szitává lövesd magad?
- Hogy tudósítsak.
- Ki a franc vitt téged oda mi? Már megint megkerültél Brett, holott megdumáltuk, hogy nekem mindenről beszámolsz mielőtt lépnél.
- Gyorsan kellett cselekednem.
- Bazdmeg, szinte már testvérek vagyunk, nekem ne lökd ezt a gyorsan kellett cselekedni dumát, mert pontosan tudom, hogy azért nem szóltál, mert tudtad, hogy ellenezném az egészet.
- Értettem apuci, fogtam a lecseszést.
- Seggfej!
- Barom! – néhány másodpercig csend állt be közöttünk, ám aztán hallottam, ahogy Adam megkönnyebbülten sóhajt.
- Hé Moose… azért örülök, hogy nem nyúltál ki.
- Csak el ne csöppenj tesó.
- Kapd be. – ezzel nevetve bontotta a vonalat.
- Én is örülök, hogy nem nyúltam ki… - ezzel elővettem a zsebemből a cigis dobozomat és rágyújtottam egy szálra.