Faszomért kell nekem itt lennem, ezen a szar órán, vagyis nem tudom, hogy miért erre a szar egyetemre jöttem. Igaz megegyeztünk Tiffanyval –a nővel, aki szült- már egyszer, hogy ha elköltözünk New Yorkba, akkor egy olyan egyetemre megyek, amivel később megyek valamivel. Nem, kurvára nem érdekel az informatika világa és baromi unalmas is, sosem értettem, hogy ebben mit lehet szeretni, de már nem is gondolkodom ilyen szarságokon.
Úgy esek be az órára, még épp időben, hogy ne csesszen le az az alkoholista vén csorosznya.. Ma dolgozatot akar íratni, egy rohadt dolgozatot, amire tök mindegy mit írsz, mert minden pofára megy ennél és tudom, hogy nekem nem fog jó jegyet adni. Ülök ott és nézem a lapot, tanulni kellett volna azért valamit, mert így tök üresen adom be és jogosan fog karót adni nekem, baromi jó, gratulálok Ethan, jó vagy.. Aztán már az idegeimre megy az előttem ülő srác a tollával, ha nem hagyja abba, akkor feldugom a seggébe és addig forgatom benne, míg a belei össze nem keverednek. Már éppen felállnék, hogy kiszedjem a kezéből azt a szart, amikor más valaki rászól, szóval nem kell erőszakhoz folyamodnom, helyes. De nem sokkal később elkezd SmS-ezni. Nem mondom, hogy nem érdekel, hogy mit ír, de visszafogom magam, lapom fölé hajolok és próbálom betippelni a válaszokat, de nem megy. Előveszem a telefonomat és googlezni kezdem a válaszokat, majd csak az előbbi gyerek felpattan és kimegy, mint aki megunta volna a várakozást, mindenki csak pislog, én meg kihasználom a lehetőséget és becsorom a lapját, de semmi sincs rajta.
Egész eddig csak rossz dolgokat tettem, na jó.. most az egyszer teszek valami jót, bekarikázok pár jó választ és mikor vége az egésznek, akkor beadom mind a két dolgozatot. Remélem, hogy nem hülyeségeket karikáztam be, mert az elég gázos lenne. Na de felkapom a táskámat, ma már nem maradok itt a többi előadásra, ez a doga leszívta az agyamat, már úton is vagyok hazafelé.

Otthon ordibálás és kiabálás vár, anyám valamelyik pasijával kiabál, több van neki, mint egy kurva, sőt. Ő még rosszabb is, mint egy kurva. Nem, nagyon nem izgatom fel magam bemegyek a szobámba egy kicsit pihenni, de mikor végre már sikerülne elaludnom, akkor elkezdenek tányérokat dobálni. Nem hiszem el, hogy nem tudnak elülni a faszukon ezek ketten, talán élvezik a békülős szexet, mert ezek mindig mindenen összekapnak. Felállok és elindulok a konyha felé, miközben kikerülöm a sok összetört cserepet. – Na most hogy összetörtetek mindent, szexeljetek és legyen béke, vagy húzz el innen Alehandro! – mutatok az ajtó felé, de Tiffany pasija azt hiszi itt lakik és övé a világ.
Tíz perces veszekedés és ordibálás után megragadom ennek a féregnek a torkát és elkezdem húzni a kijárat felé, majd mikor az ajtóhoz érek, ő próbálja bent tartani magát, én pedig egy jól célzott térdeléssel gyomorba térdelem, mire ő összehúzza magát. – Húzz innen te patkány! – kiabálom neki, mert igazából rohadtul felbaszta az agyamat, legszívesebben addig verném, ameddig lélegzik. Majd bevágom erőből az ajtót előtte, bezárom és elindulok a szobám felé. – Ne beszélj így vele! – kiabál rám az az odvas kurva, aki kinyomott a muffjából, én meg csak értetlenül rápislogok. – Mi van?! – morranok fel hangosan és idegesen. Nem, nem hiszem, hogy ő pont most akar engem felhúzni idegileg, mert nem jár jól. Sosem ütném meg, mégis csak nő és a nőket nem verjük.. – Adj tiszteletet, az anyád vagyok. – mondja valamivel lágyabban.. Én csak felnevetek ezen az egészen és elindulok a szobám felé, majd mikor beérek, azt az ajtót is bevágom. Még hogy anyám? Mindig is azt mondta, hogy nem akart, hogy bár ne szült volna meg, most meg hirtelen az anyám akar lenni, ez a nő egy poén. Egy büdös kurva, aki mindig mással fekszik össze, el kéne költöznöm innen a picsába, nincs értelme vele maradni.