A Carrington birodalom a világ minden pontján jelen volt. Nagyhatalommal bíró cég vagyunk, én pedig büszkén vállaltam a vérem. Én voltam apám utódja, miután a bátyám más életet választott, és a húgom, nos, ő a húgom a féltestvérem. Két kézzel szórja a pénzt, pedig van benne tehetség, ezt elismerem. Mégsem képes kamatoztatni. Neki a bulik, a pasik, és a vásárlás fontosabb, mint karriert építeni. Igyekeztem őt jobb útra téríteni, de mindhiába. Neki más értékek számítottak, és tehetetlen voltam. Apám elkényeztette, és idézem „ megfelelő férjet” keresett neki, akiket a húgom aktívan elhajtott. Amit meg is értek, de azt nem, hogy mégis mit vár az életétől célok nélkül. A bátyám pedig orvos lett, és életeket mentett, de még ezzel sem volt képes apánkat lenyűgözni, hiszen szerinte cserben hagyta a családot, amiért nem állt a jobbjára a Carrington birodalom élére. Ez gyerekkorunkban sem volt sokkal másabb, apánk rideg, és kemény neveltetése, a pénz, és a hatalom árnyéka, mind formált minket, de a bátyámnak mégis sikerült kibújnia ez alól, és jobb emberré válnia. A húgom és én már nem voltunk ennyire szerencsések, minket beszippantott a pénz, apán hatalma, és a Carrington birodalom egészében… Főleg engem. A húgom, ő csak a családi vagyon elszórásához értett. Én pedig apám örököse lettem, és New York egyik legsikeresebb női közé sorolhatom magam, csupán huszonhét évesen. Sok az irigyem, és a csodálóm, és bizony mindenért meg kell küzdenem nőként. Aztán ott volt egy újabb felismerés, méghozzá az, hogy a vagyon nem éppen legális módon lett ekkora. Még gyerekként jöttem rá, mégsem tudtam az ellen tenni, hogy ez véget érjen, és engem is magával ragadott New York alvilági, és egyben az Upper East Side luxus élete. Aztán már nem volt megállás, habár mindig is igyekeztem elkerülni az előbbit, egy idő után beszippantott, és én is részese lettem. Az egyik ilyen történet pedig Miroslav Vronszkoval és jobb kezével Vladdal kezdődik, és egy felelőtlen éjszakával részemről… Általában mindig megválogatom, kivel fekszem le, megvannak a szeretőim. Azonban akkor azon az éjjelen más volt, és csupán egy pillanatra mutattam a gyengeség jelét, és ez egy olyan alkuhoz vezetett, ami olyan mély gödröt ásott nekem, amiből nem tudom, hogyan fogok kimászni.
9:00 VRONSZKOV MÉDIA, MANHATTAN, NEW YORK Nem rajongtam ezért a találkozóért, de személyesen engem kért a Vronszkov média igazgatója, így nem mondhattam nemet. Apám üzletelt velük, de ezekbe a részletekbe sosem avatott bele, ami eléggé zavart, mert tudtam, hogy akkor biztosan nem legális. Őszintén nem értettem apám észjárását. Be akart vonni a családi dolgokba, fel akart készíteni az üzletre, a felelősségre amivel a család jár, már gyerekorom óta, de amikor valami sötétebb ügyletre került volna sor, kihagyott. Azt mondta megvéd, de mégis minek? Ha ő és a család érintett, akkor én is. Szóval kíváncsi voltam erre a Miroslav Vronszkovra, nem is kicsit. A rideg acélépület ismerős, nem sokban különbözik a Carrington vállalattól, ahol szinte felnőttem. Azonnal felismernek, hiszen tudják, ki vagyok, és fel is engednek a találkozóra Mr. Vronszkov irodájába a legfelső szintre, természetesen. Az asszisztense az iroda előtt vár rám, mire felérek. Egy pillanatra végigmér, majd egy erőltetett mosollyal beinvitál a főnöke irodájába. A dupla szárnyú acélajtó kinyílik, és megpillantom magát az orosz mágnást, Miroslavot. Képeken láttam, de be kell vallanom, valóságban sokkal jóképűbb, ha nem tudnám, hogy kicsoda, biztosan elcsábítanám. - Jó reggelt Mr. Vronszkov, Alina Carrington vagyok. Örülök, hogy megismerhetem. – nyújtom a kezem felé egy nagy hazugság keretein belül. Magam sem tudom mit akar ez a férfi a családomtól, de egy biztos, sok jóra nem számíthatok. Azonban az ég a tanúm, hogy nem engedem, hogy beférkőzzenek a családom köreibe. Az üzlet fontos, de nem olyan áron, amivel a cégünknek ártanék, és amivel nem a kellőképpen kerülnénk címlapokra. Lepaktálni magával az ördöggel – még ha ennyire dögös is – maga lenne a gazdasági öngyilkosság. Azt pedig nem engedhetem.