Eltelt két hét azóta, hogy Abigail ellátta a bajomat, már begyógyult minden seb, és heg, és gond nélkül tudtam ücsörögni a seggemen. De ettől még nem állt meg az élet, nagyon is otthon vagyok az alvilágban, nyomozgattam, és utána néztem ennek annak. Szerettem volna kimaradni ebből az egészből, de muszáj volt valahogy a terítőket is távol tartanom a klubtól, már csak a magam érdekében is, nem azért mert visszaszokással kecsegtettek volna, azzal a múltammal leszámoltam. Nem akarok úgy megdögleni, hogy valamiért üvöltve könyörgök, mert gyenge vagyok megtagadni. Nem. Azok az idők már elmúltak, elég volt egyszer átélnem. Az első lépés az volt, hogy az itteni főnökkel beszéljek, nagyobb hatalma van, mint Abigailnek, mert ő csak kurvákat futtat és vezeti az illegális szexipart. Én, eddig csak egy mozgatható báb voltam, akit felkínáltak a lehetséges vevőknek, hogy bemutassák, hogy az Abigail által kiképzett „tárgyak” többre képesek, mint egy sima utcai kis kurva. Mondjuk, abban egyetértettem vele, hogy többre képesek, de azt tudtam ,hogy sosem lehetek a helyén, amíg a videóval zsarolni tud. Sosem tudtam meg, hogy ki az –az ember, akit megöltem, és őszintén szólva, nem érdekelt, meghalt nem? De egy ideje motoszkál bennem valami az üggyel kapcsolatban, és nem hagy nyugodni, mi van,ha átvertek? Ó akkor, Abigail, nagyon fog fájni a fém hegyes játékszer, amit csak neked tartogatok! Az irodámban ücsörögtem, és élveztem ,ahogy a kényelmes irodai székbe belesüppedek, mindenféle grimasz nélkül, a biztonságiak riasztottak, hogy valami nem stimmel a második szinten, ami egyébként az első emeletet definiálja, de értettem, hogy miről van szó. A problémát épp a monitoromon figyeltem, egy csinos, igen dekoratív nőszemély, aki álarc nélkül vonszolódott az egyik vendég után. Aki viszont álarcban sietett át a tömegen. Mi a fene? Megigazítottam a nyakkendőmet, és felkeltem az asztalomtól. Három részes olasz stílusú öltönyt viseltem, az álarc volt kötelező, így felkaptam egy fél álarcot, amelyet teljesen az én arcomra öntöttek, és ügyesen illeszkedett a fejemre, így a hajamat sem kellett féltenem, amibe egyébként jó sok hajhab és wax pihent, hogy folyamatosan így álljon. Elindultam a tömegben, majd mellettem két gorillával álltam meg a sietős vendég mellett, az arcfelismerő rendszer szerint sincs regisztrálva a hölgyemény, akit maga után vonszolt. - Mr Gibbons, megállna kérem egy pillanatra. – nem kérdeztem, nem kértem, kijelentettem. Az emberünk zavartan pillantott körbe. - Fel kell hívjam a figyelmét, miszerint a mai estén álarcos bált tartunk, ami azt jelenti, hogy a – – végig mértem, az idegen nőt, és hosszan időzött rajta a pillantásom, leginkább az arcán. Ismerős volt, nagyon is. -a társának, vendégének, netán a szolgájának, de mindenképp szüksége van neki is egy maszkra. S mint tudja, itt nem tud venni. Mindenkinek egyedileg lett kiküldve. – jegyzem meg teljesen nyugodtan, és a zavartan köhécselő férfira pillantok. Látszólag annyira sietett, hogy semmire sem gondolt? Végül megjelent mellettünk, egy hajszálra ugyan olyan ruhában virító nő, mint az idegen. Az a szerencse, hogy itt a fogadásokra használt térben, ahol a zene szól, és táncolnak, a még ruhás hostok és hostessek, nem folyt szex soha. Az mindig a zárt ajtók közt történt meg. A szobák pedig a galérián pihentek, amelyet előzetes regisztráció után kaptak meg afféle beléptető kártyaként szolgált a helyiségekhez. Ha valaki belülről lezárta, oda más már nem mehetett be,csak a bentiek engedélyével, és volt a mester kártya, ami a biztonsági főnökömnél, nálam és Ryunál volt, gond esetén. - Velem fáradna, kérem? – nyújtottam a tenyeremet az irányába, nem akartam, hogy olyasmit lásson, amire esetleg nem volt felkészülve.
Kezdőlap
