A legjobb ötlet volt, hogy ráírtam Valie-ra az előbb, de tényleg. Nem hittem, hogy egyből ugrik majd a futásos ötletemre, bár amilyen lábai vannak, biztos vagyok benne, hogy ő egyedül is eljár kondizni vagy futni. Vele legalább lehet beszélni akármiről sportolás közben és nem unja szét magát az ember, talán pont ezért vitt rá a lélek gyorsabban, hogy megtegyem az első lépést és átöltözzek, majd pedig elinduljak. Szerencsére jó idő van, nem esett az eső, így nincsenek pocsolyák, ráadásul még a nap is kisütött, tiszta nyárias időjárás van. Azért annyira azonban még nem kezdek el örülni ennek, hogy rövidnaciban menjek el, egy leggings és egy rövid ujjú felső van rajtam, meg a biztonság kedvéért hoztam egy pulcsit is, amit ha melegem lesz, akkor majd simán a derekamra kötök. Dobok még egy utolsó üzit Valienak, hogy induljon el felém, és ekkor kanyarodok be a park felé, ahol már látom is a fákat és a járdára kilépő barátomat. Hatalmas mosollyal az arcomon lépek oda hozzá, megölelem, adok neki két puszit, aztán invitálom is a kis edzésünkre. - Na indulhatunk? A jutalom az esti mani-pedid - kacsintok rá, és ha ő is úgy gondolja, akkor elindulhatunk kényelmes tempóban. - Hol van az annyira emlegetett "következő pasim"? Vagy már lekéstem róla?
Kurvára nem kellett volna nekem ebbe az egész szarba bele mennem, mert csak szarul jöhetek ki belőle és már annyira kanos vagyok, hogy tényleg bárkire feláll, aki meztelen.. Nem, Mika mellett nincs időm kúrni nagyon senkivel és ez nekem annyira szar, mintha nem ihatnék vizet egy hétig. Őszintén szólva már nem is tetszik, ezek az SmS-ek már annyira erőltetettek és nem tudom miért nyalja be az egészet, de ezzel nekem nem is kell foglalkoznom, most az a fontos, hogy leérjek, mert kurvára nem indultam ám el, csak az ágyamból írogattam neki ezeket a szarokat és most, hogy már azt hiszi, hogy elindultam, kénytelen leszek... felvetettem az Adidas melegítőm - ez itt az Adidas reklám helye - és rohanni kezdtem a parkba, mint valami idióta, de szerencsére sokkal előbb értem oda, mint ő, szerencsére nem előzött meg engem. Faszomért kell nekem ilyen balfasznak lennem.. Majd jön még egy üzi, bemutatok a telefonnak, mennyire egy homofob köcsög csicska vagyok, rühellem a buzikat és ki kéne irtani az összeset, de kurvára nem eshetek ki a szerepemből. Majd meglátom, ahogyan elindul felé, én pedig csipőrázással elindulok felé, mint valami.. inkább nem is keresek kifejezést, majd megállok előtte. Meg történtek a puszik meg az ölelés, késztetést érzek, hogy rámarkoljak azokra a farpofákra, de nem teszem. - Bébice, én erre szülcsiztem. - mondom neki magasabb hangon buzisan, mert hát ő erre élvez el.. - Igen, lesz esti manci-penci. - kacsintok rá mosolyogva, majd körbenézek. - Ellógott a kis cukifalat, de majd csak visszajön. - mondom neki, majd elkezdek helyben futni. Nem akarom, hogy meghúzódjon bármelyik izmom is..
Siettem, amennyire tőlem tellett, de tudtam, hogy Valie biztos előbb odaér majd, hiszen közelebb is lakik a parkhoz, mint én. Pont ezért kezdtem el sietni, mikor azt írta, hogy ő már ott van. - Élek, halok egy kis kényeztetésért, keveset alszok mostanában - célzok ezzel az esti programunkra, azt persze nem mondom ki, hogy azért vagyok fáradt, mert minden este melóznom kel. Madam Josie kirúgott néhány lányt, mert intim kapcsolatba kerültek a kuncsaftokkal, holott ez ugyebár nem engedélyezett, mind aláírtuk a papírokat és ez is oda volt írva közvetlen az alá, hogy nem mondhatjuk el nekik a valódi nevünket. Mint a titkosügynökök, néha olyan ez az egész... - Kár, pedig kíváncsi lettem volna rá, hogy milyen pasival tudnál elképzelni engem, erről még sosem beszéltünk - állapítom meg, miközben elkezdek vele együtt bemelegíteni. - Amúgy hogyhogy van időpontod ma estére? Mármint pont két főre? Csak nem Kyleal mentél volna és ő mondta le?
Sosem fogunk ezen túlesni, örökkön-örökké fog ez tartani, nekem életem végéig buzit kell játszanom.. Ezt én nagyon rühellem, baszd meg! Most itt helyben leteperném, úgy megbasznám, hogy a füle ketté állna és azt nyögném a fülébe minden egyes lökés közben, hogy nem vagyok meleg, hogy sosem voltam az, de gondolom ő csak nézne és felpofozna és nem is engedné, hogy megfektessem, prűd lehet vagy nem tudom. - Ki nem édesem? - kérdezem tőle, miközben megforgatom a szemeimet, majd aztán szelídebben nézek rá. Sokkal szelídebben, ahogyan a nőkre szoktam, megtisztelve érezheti magát, de tényleg. - Miért nem alszol ciculi? - kérdezem aggódva, miközben két kezem közé fogom az arcomat és eltátom a számat.Csak ne kezdjen el nekem lelkizni, nem akarom tudni, hogy melyik pasi miatt szomorú, kurvára leszarom, hallod? LESZAROM! De elfogja mondani, mert nem fogja tudni magában tartani, miért nem tudják a nők megoldani a problémáikat kidumálás nélkül? - Majd legközelebb.. - mondom neki, miközben legyintek egyet, nem is lényeges ez most. - Ez ma tabu téma. - mondom neki sértetten, nem tudom miért játszom ezt most be, de tököm se tudja, hogy ki az a Kyleal vagy ki a tököm.. Miért nem tudom megjegyezni, hogy kiket beszélek neki össze meg vissza, ideje lenne vennem egy noteszt vagy nem is tudom mit. - Jó a seggem ebben? - kérdezem tőle, miközben megfordulok és kicsit bepuccsitok neki.
Néha elgondolkodom azon, hogy Valie mennyire sokat jelent számomra, és hogy mennyire más lenne a kapcsolatunk, ha nem lenne meleg. Talán nem is beszélnénk ennyire közvetlenül egymással, talán nem is lennénk barátok, nem tudom, de az teljesen biztos, hogy a kapcsolatunk korántsem lenne ennyire szoros. - Sokat kell tanulni, most rengeteg rajzot kérnek tőlünk, meg lesz egy vizsga is jövő héten - kamuzom rutinosan a sulit az alváshiányom miértjére és hogyanára. Nem szeretném, ha megtudná, hogy abból van pénzem, hogy pénzes vén faszik barátnőjének adom ki magam, és hogy kénytelen vagyok elviselni, ha megcsókolnak vagy taperolnak... Kész felüdülés szokott lenni, amikor fiatalabb ügyfélt oszt be nekem a Madam, de reklamálni nem szabad, mert akkor már repülhetek is mint a többiek... - Oh, bocsánat.. Én nem tudtam - nézek szégyenlősen az aszfaltra miközben bemelegítek. Csúcs, most sikerült megsértenem, biztos egy faszfej volt a csávó, hogy Valie így reagált, nem is kéne erőltetnem a témát, így örülök, hogy gyorsan előhuzakodik a kedvenc témájával, ami a formás segge. - Bármelyik pasi megirigyelhetné - mondom nevetve. - De gyere te seggmániás, különben sosem indulunk el, a szokásos kör lesz, ugye?
Nincs olyan szerencsém, hogy ne mondja el mi a baja, nekem pedig figyelnem kell és vigasztalnom őt, annyira sóhajtanék és röhögnék most.. Ki a faszt érdekel a sok tanulás? Szarja, nem kell tanulni, ha nem akar, senki sem kényszeríti erre, akkor ha ezt választotta ne panaszkodjon, nem? - Édeske, tudom hogy menni fog. Te vagy a legügyibb és legtehetségesebb ebben a városban. - kacsintok rá és mosolygok, mint a tejbetök. Lőjetek fejbe, már nem sokáig fogom bírni, remélem, hogy hamar útnak eredünk és elkezdünk futni. Fáradt vagyok én már ezekhez, meg öreg is, de eleget futok nap, mint nap, mikor lopok és tolvajkodom, szóval van benne rutinom. Aztán szóba kerül e a csávó, akiről fogalmam sincs, hogy kiről dumál és milyen kapcsolatban álltam a csókával, így inkább bejátszom a megsértődés és hisztis lapot.. asszem ilyenkor azt kell tenni, hogy lekopjon a témáról vagy mit tudom én, tévében láttam, hogy a nők hisztisek, de a buzik még hisztisebbek, mint hinnénk. - Hagyjuk, nem tudhattad. - legyintek egyet szemet forgatva, tényleg nem tudhatta, hogy már nincs semmi, mert nem is mondtuk neki, vagyis mondtam neki. Majd jön a milyen jó seggem van és csak felröhögök a szavain. - Mindig te veszítesz drága. - öltöm ki rá a nyelvemet és már útnak is eredek.. Gyorsabb vagyok és edzettebb, mint ő, ez látszik is, de hát néha hagyni kell nyerni, így most nem hagyom le annyira nagyon, mint általában.
Nem szeretek hazudni Valienak, és hiába szeretném, hogy a kapcsolatunk tök őszinte legyen - mert a legjobb barátságok pont az őszinteségre alapulnak, nem? -, egyszerűen mégis képtelen lennék neki elmondani ezt az egész szarságot. Anno én sem hittem volna, hogy ezt kell majd csinálnom azért, hogy egyetemre járhassak meg azért, hogy itt éljek, de inkább ez minthogy az apámmal lakjak együtt... A karácsonyi incidens után közöltem vele, hogy akkor látott utoljára, már rohadtul elegem volt az egészből és tartom magam ahhoz, hogy jó döntést hoztam... - Édes vagy - mosolyodom el a cuki bókjára, de közben meg mardos a bűntudat, hogy miket kamuzok itt neki össze. Tuti nincs nálam kétszínűbb barát a Földön... Azt mondjuk sajnálom, hogy megint kikosarazták, pedig az elmondása alapján Kyle a múltkor tök normálisnak tűnt, de persze, először mindenki az, nem? Abban igaza van, hogy nem tudhattam, s mivel érzem, hogy nagyon nem akarja feszegetni a témát, így én sem pofázok többet, hanem invitálom, hogy induljunk el. - Persze, mert én vagyok a lány és neked nem kell arra figyelned, hogy mindened a helyén maradjon khm khm - mert hát azért lássuk be, hogy a sportmelltartó szuper találmány, csak nem mindegy milyent veszel, meg az sem, hogy mit sportolsz. Az enyéim meg többnyire a jógához lettek véve, nem pedig futáshoz... Aztán értelemszerűen elindulunk és persze, hogy Valie előrébb tart mint én. Nem meglepő, de a park meg óriási és legalább jó időnk van, el is bámészkodok egy kicsit a mellettünk lévő fákban, padokban, az egész hely kialakításában, aztán egyszer csak azt érzem, hogy valaki valamivel jó erősen nekem jön és mindenem sajog. A földre kerülve észlelem, hogy egy biciklis jött nekem véletlen, mert itt találkozik a járda meg a biciklis út, fasza... Ő alig sérült meg, ami jó neki, én meg úgy érzem magam, mint akin átment egy fűnyíró...- Valie! Kérlek mondd, hogy nem láttad az egészet... - nézek felé a buksimat simogatva.
Megölöm magam, de tényleg.. én ezt már nem bírom sokáig és hálás vagyok, amikor végre futásnak eredünk, mert.. nincs is borzalmasabb, mint meleget játszani neki. Annyira beleuntam már ebbe és annyira megkúrnék valakit már, talán fel kéne neki ajánlanom, hogy szexeljünk, hisz meleg vagyok, ez nem számít igazi szexnek. Egy ideje már nem is figyelek arra, amiről beszél. - Jaja csajszikám. - mondom neki, majd hát.. töröm a fejemet, hogy mi legyen végül, mert nem maradhatok itt egész nap, nem is bírnám, előbb ölném meg magam. Szóval valamit ki kell találnom, hogy ne legyen feltűnő és átlátszó a lelépésem, de mit találjak ki? Míg nem figyelek.. na jó, pont láttam az egész kis jelentet és próbálok nem felröhögni, így sem megy valami jól a visszatartás, te édes istenem, hogy ez a csaj mekkora béna. Nem is tudom, hogy hogyan maradt életben eddig ebben a városban, de talán nem is akarok erre választ kapni. - Nem volt annyira gáz.. - még mindig rázkódik a vállam a visszatartott röhögéstől, de nem tudom felsegíteni, pedig azt kéne, azonban.. kitaláltam valamit. - Állj fel, mintha mi sem történt volna. - súgom neki oda egy apró buzis kacsintás közepette.
Igazságtalannak tartom, hogy nőként mennyi mindenre kell odafigyelnem sportolás közben. A pasiknak sokkal könnyebb, nem kell azon aggódniuk, hogy a végén még ribancnak nézik őket vagy a többi azonos nemű társuk irigykedő, vagy éppen lenéző pillantásaitól sem. Mert mi nők ilyen kis genyók vagyunk egymással, hogy agyonítélkezünk mindenki felett. Szóval igen... Én se vehetek fel akármit, mert még a végén minden pasas rám csorgatja itt a nyálát a parkban... Épp elég, hogy a munkám során azt kell figyelnem, hogy egyesek legszívesebben már rángatnák le rólam a ruhámat, de hálisten a szerződés ezt pont tiltja. Nem lep meg, hogy Valie leelőz, mindig is tudtam, hogy jobb kondiban van mint én, csak rá kell nézni... A formás segge irigylésre éltó például... Én meg csak szerencsétlen vagyok hozzá képest, mert naná, hogy engem üt el ez az átkozott biciklis. Komolyan, hogy lehet ennyire idióta? Az is biztos, hogy a barátom látta az egész jelenetet és tudom, hogy legszívesebben röhögne az egészen és csak azért nem teszi, mert nem akarom bunkónak tartani. - Röhögj nyugodtan, de kurvára fáj - mondom játszott sértettséggel, miközben gyűjtöm az energiát a felkeléshez. - Könnyű azt mondani... - forgatom a szemem idegesen Valie megszólalását hallva, aztán felkapargatom az ép testrészeimet a földről álló pozícióba. - Mintha átment volna rajtam egy kamion... Meghalok.. Inkább haza megyek, majd szólj, ha induljatok az időpont miatt, addig meg borogatom a csodás testemet. Ha ugyanilyen szarul leszek, akkor majd írok, hogy nem megyek - azzal el is kezdem magam vonszolni az ellenkező irányba, hogy majd csak egyszer odaérek a metrómegállóhoz, aztán meg haza, talán addig nem hagyja el a testemet minden életerő, de attól még úgy nézhetek ki mint valami fogyatékos... Pedig már kezdtek eltűnni a legutóbbi hazalátogatásom nyomai...