Nos, történetünk úgy öt évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is összetalálkoztunk egy londoni orvosi konferencián. Mivel egymás mellé sodort minket a sors, szinte az egészet végigbeszélgettük -persze csak az unalmas előadásokat-, aztán a záróbulin mindketten becsiccsentettünk kicsit és te az én szobámban kötöttél ki, ezen belül pedig az ágyamban. Reggelre, mikor felkeltem már hűlt helyed volt, nekem pedig ment a gépem, így már időm sem volt bármit is szólnom neked. A helyzet az, hogy azóta még egyszer összefutottunk egy ugyanilyen rendezvényen, de te látszólag kerültél -aminek az okáról még a mai napig fogalmam sincs-. Most viszont érkezett egy levél, ami nekem volt címezve egy bizonyos Maggie Stevensontól, aki történetesen az anyád -csak ezt én nem tudom-. A levélben az áll, hogy van egy gyerekem tőled...

Nos, itt kapcsolódhatnál be a sztoriba, amikor megérkezik a levél a kórházba, ugyanis miután megtudtad, hogy anyád közbe akar avatkozni a dolgokba, az első gépre felszálltál és elindultál New Yorkba, lévén te hamarabb ideérsz, mint a levél. Próbálod megakadályozni, hogy kiderüljön a dolog, a kérdés csak, hogy sikerülni fog-e vagy sem, na és hogy a gyereked tényleg az enyém-e?!

A play by-t nagyon szeretném, ha maradna. Alysont egy neves orvosnak képzeltem el -az, hogy éppen belgyógyász vagy gyerekorvos, akármi, ezt rád bíznám teljes egészében-, aki kicsit bolondos, mindig jókedvű nő. Jó kis plot alakulhat ki a két karakter között, viszont szerelmi szálat sajnos nem ígérhetek, de kisebb kacsintgatásoktól nem zárkózom el. Hidd el, sok izgalommal várlak, szóval ha kedvet érzel a karakterhez, gyere gyorsan, nagyon várlak! Viszont ezzel együtt kérlek, ha elvállalod, ne tűnj el, mert kicsi szívem megszakad...