Ye-na & Han-jae

Nem sok közöm van ahhoz, hogy Amerikában hogy működik a titkosszolgálat, meg hogy mire lehet bizonyos embereket felbérelni vagy sem, esetleg valaki tényleg összebarátkozott-e már azzal az FBI ügynökkel, aki épp őt figyeli le, de az tuti, hogy minden ilyen szervnél dolgozó embert épp megszégyeníteni készültem azzal az akcióval, amit terveztem. Senki nem kért meg rá, hogy kukkoljam a legjobb barátomat, akivel elég volt kitalálni, hogy éppen hányadán állunk a harmadik legjobb barátunk halála után, mintsem hogy most azzal kockáztassak mindent, hogy a tudta és engedélye nélkül éppen abban a kávézóban próbáljak elhelyezkedni egy megfelelően félreeső asztal mellett, ahonnan belátok mindent és mindenkit, aki csak megfordul itt. Valójában ezer meg egy indokot ki tudnék találni az ittlétemet illetően, ami egészen a tök-véletlenül-én-is-épp-ezt-a-helyet-néztem-ki-ma-és-pont-ide-tartottamtól a töredelmesen-bevallom-hogy-a-legjobbat-akarom-neked-és-tudni-akartam-hogy-az-a-százötven-centis-törpe-akit-el-kellene-venned-feleségül-nem-fogja-e-még-jobban-összetöri-a-szívedetig terjedhet. Nézőpont, de leginkább választás kérdése, hogy ki melyiket hinné el, Shin esetében pedig határozottan arra tippelek, hogy átlátna a bullshitemen és tudná, hogy csak ellenőrizni akarom, de én meg erre teljes mellkassal azt tudom mondani, hogy nem én voltam kórházban, amiért ilyen meg olyan körülmények között majdnem belefulladtam a kádba, szóval nekem ő ne. Legalábbis azt szerettem volna hinni, hogy mindenkinek, aki bármilyen formában akart nekem valaha tanácsot adni Kang halála óta és kifejezetten a Shinnel való kapcsolatomat illetően, annak igaza volt és mi tényleg vagyunk olyan jó barátok, hogy semmi ne rontsa el ezt.
Ha pedig valaki megkérdezi, hogy történetesen nem lenne-e a jobb dolgom ennél, akkor teljes meggyőződéssel tudnám azt mondani, hogy kurvára nem, mert ma nincsen olyan órám, amire kicsit is megérné bemenni és aludni otthon is tudok. Másrészt Jadie már dolgozik, ami egyben azt is jelenti, hogy nem lehetek vele, ami... Szívás, de valahogy le kell foglalnom magamat. Szóval megtettem amit meg kellett és feltörtem a húgom telefonját, hogy elolvassam azt az üzenetet, amit Rimmel váltott Shin randijáról. Ha ők megbeszélhetik a dolgot, akkor én miért ne tudhatnék róla, csak azért mert Shin nem osztotta meg velem a részleteket? Jaeni-nek meg ideje lenne megváltoztatnia a képernyőzárját arról a számkombinációról, ami azt a dátumot adja ki, amikor Henry-vel először összejöttek, mert irtó nyálas és senki nem kíváncsi rá. Akkor is, ha amúgy face ID-t használ, csak hiába az én vérem, azért annyira még mi sem hasonlítunk, hogy a telefonja kamerája összetévesszen minket. De csak a jegyzőkönyv kedvéért minden, amit az előbb állítottam, pusztán csak vicc. Komolyan. És senki ne kérdezze miért vagyok tisztában azzal, hogy a húgom mikor jött össze először Henryvel, mert erre nem vagyok hajlandó válaszolni. Szó sincs róla, hogy támogatom Jennie szenvedélybetegségeit.
Sok dolog van, amire az ember fel tud készülni egy ilyen helyszíni megfigyelésre. Például a szokásostól eltérő ruhákat vesz fel, hogy véletlenül se keltsen feltűnést, vagy legyen felismerhető egy sokat viselt, vagy kedvelt ruhadarab miatt. Kezdjük ott, hogy ez csak azért nem sikerült, mert nem tudom meghazudtolni magamat, meg amúgy is mindennek Jihan a hibája, amiért tőle nem tudok semmit ellopni, mert legalább kétszer, oké, háromszor akkora mellkasa van, mint nekem, tehát vicc nélkül úgy néznék ki egy pólójában, mint aki hálóinget vett fel, ami nem vibe nálam. De mondjuk az is jó megoldás, ha az ember korábban érkezik, mint a megfigyelendő személy, mert kisebb az esélye, hogy engem fog keresni a pillantásával, ezért könnyebb elvegyülni a kávézó többi látogatója között és amikor Shin beszélgetésbe elegyedik a randipartnerével, onnantól már csak meg kell tanulnom szájról olvasni. De lehet, hogy azt már meg kellett volna.
Mindenesetre amire tuti nem voltam felkészülve az az, hogy a tökéletes asztal keresése közben egy olyan ember mellett állok majd meg, akinek történetesen pontosan annyi keresnivalója ezen a helyen, mint nekem. Semennyi. De ha már így állunk és Shin is sorozatgyilkosnak van nézve, mert az első Tinder randikat is ezért szokták megfigyeltetni a lányok a legjobb barátnőikkel - tudom én, hát én is a Tiktokon lógok ha kell, ha nem! -, akkor kiteregethetjük a kártyáinkat és kukkolhatunk együtt. Legalábbis ezért lepleztem le magamat egy határozott torokköszörüléssel, amivel megpróbáltam magamra vonni a lány figyelmét, aki már most úgy bújt a menübe, mintha mögüle akarna leskelődni.
- Min Ye Na. - Biccentettem felé, mert sejtettem, hogy tudja ki vagyok. Anélkül foglaltam vele szemben helyet, hogy meginvitált volna rá, de kifejezetten úgy éreztem, hogy ez most egy olyan találkozás, mint amikor a sorozatokban összeülnek a rivális felek és rájönnek, hogy valójában van egy közös ellenségük. - Bevallom nem gondoltam, hogy itt foglak találni. Miért jöttél? - Úgy tettem fel a kérdést, mintha nem lett volna nyilvánvaló, hogy mit akartam csinálni és mintha nem ugyanazért lennénk itt. De még mindig ott volt az a kifogás is, hogy én csak véletlenül járok itt, ahová úgy tíz-tizenöt percen belül meg kell érkeznie Yena barátnőjének és az én legjobb barátomnak is.