Huh. Oké. Szemet lehunyni ,jó szorosan amennyire csak tudjuk. Képzeljük el hogy , a gondjaink  tárolásához kapunk egy zsákot. Ebbe a zsákba bármit belerakhatunk,az összes dühünket ,fájdalmunkat,és csalódásainkat. Tömjük jól meg ,majd kössük be a száját és égessük el. Meg volt ? Meg. Bassza meg ez nem működik ! Hogy,is működne Lena ! Te vagy a terapeuta , és lefeküdtél az egyik pácienseddel ,Te szerencsétlen nőszemély.  Nézzük át újra hol siklottam el . Bejött . Leült. Én háttal voltam neki,aztán megfordultam.  Mindezzel nem is lett volna gond,ha nem kezd velem a kezelés helyett intenzív flörtölésbe. Persze ,én ezt próbáltam hárítani minden egyes alkalommal ,de  egy idő után nehezen tudok ellenállni egy huncut kék szemnek és egy helyes pofinak.  Félreértés ne essék nem ez juttatott el ódáig hogy ,lefeküdtem vele,annak logikus magyarázatát még most sem találom. Én vagyok a legborzasztóbb  terapeuta a világon ,hogy tehettem ezt ?!
- Tudod már sokkal jobban vagyok .- dörmögős hangja úgy kúszik a tudatomba akár a legrosszabb drog ,ami elhomályosítja az elmédet ,és a gátlásaidat lehúzza  a wc-én.
Akkor hát nyissuk ki a szemünket. Hát ,sajnos akárhogy nézem nem lett rondább . Pedig annyira reménykedtem benne hogy,legalább egy kicsit ocsmányabb lesz. De még mindig úgy vigyorog rám a tökéletes mosolyával mintha legalábbis megnyerte volna a lottó ötöst.
- Ó, ennek cseppet sem így kellett volna történnie ,sőt ez az egész egy kolosszálisan nagy hiba volt ! - jelentem ki erélyesen hogy,Ő is érezze ennek az egész baklövésnek a súlyát. De csak egy valamit érek el vele ,még közelebb jön és mire kettőt pislogok már egy határozott mozdulattal magához von. - Lehet valamit félreértettél ,de éppen arról beszéltem hogy,mennyire ....kezdenék bele a monológomba ,de erőszakosan magának követeli az ajkaimat . Basszus ez most komoly ? Itt én vagyok a főnök  ! Vagy Ő ? Istenem ,csak ne csókolna ennyire jól. Testem akaratlanul is reagál rá . Ó,hogy szakadna rá az ég na jó elég ebből! Minden erőmet összeszedve lököm el magamtól ,és próbálom a lehető legharciasabb kiállásomat elővenni ,bár nem mintha ezt hippi mivoltom engedné ,de muszáj határozottnak lennem .- Kérem hagyja el a területemet !- fejezem ki magam a lehető legfélreérhetőbben ,mi vagyok én kutya. Hát ha így nézzük az a kutyapóz...elég !
Mi lett ennek a vége ? Még egyszer lefeküdtem vele . Én vagyok a legrosszabb terapeuta a világon ez már nem kérdés !

Két nappal később....

Nos,büszkén kijelenhetem hogy egyetlen páciensemmel feküdtem le és a jóga tanítványaimból sem csemegéztem. Istenem ,hogy követhettem el ekkora hibát én ezt nem is értem. Persze soha nem tudom magamat meghazudtolni,hisz egy hippi jelszava mindig is az lesz hogy: Make love, not war!,de nekem az lenne a feladatom hogy ,gyógyítsak és lehetőleg ne a vaginámmal tegyem ezt. Jól van Lena ez csak egyetlen egy botlás volt még nem a világvége! Azt hiszem át kell lépnem a tantrikus szex világába. Mostantól tisztelni fogom a testemet ,és nem olvadok el egy szép mosolytól. Mert ugyebár a testünk a mi oltárunk ,ahol én szívesen feloldoznék ,pár eltévedt lelket ,de nem teszem meg igaz ?  

+1 nappal később..
- És akkor most jöhet a kobra póz .- megfeszítve magamat ,én is a helyes pozícióba helyem a testemet,ebben a pózban jól megtudtam mindenkit figyelni,az arcokat akiket már jól ismertem hisz évek óta járnak hozzám. Míg Mimi nénire téved a tekintetem ,aki korához képest túl hajlékony ,hirtelen elfog a bűntudat újra. Vajon mit szólna mi Mimi néni hogy,az Ő kis oktatója  kihasznált egy alkalmat és nem éppen úgy nyújtott valakinek segítséget ahogy az elvárható egy terapeutától ? Valószínű undorodna tőlem.
- Ó,erre a pózra emlékszem! - vidám hang ,és egyben a lehető legmélyebb tónus amit valaha hallottam. Már megint Ő ? Hogy kerül ide ! Dühösen emelem rá a tekintetemet ,míg Ő lazán  a falnak dől jól szabott öltönyében ,maga a tökély ,és az én balszerencsém is egyben.
- Vége az órának ! - kiáltok fel ,és zavartan ugrok talpra ,szerencsére mindenki szétszóródik,én pedig  itt maradok vele kettesben. Most már túl késő lenne azt kiabálni hogy,mindenki jöjjön vissza?
- Mit keresel itt ?- igyekszem megütni a lehető legridegebb hangnemet vele szemben.
- Dühkezelésre jöttem .- lazítja meg nyomatékosítva a nyakkendőjét. Szemétláda ,az a mosoly ami csak azt sugározza hogy ,mindent megkapott az élettől köztük engem is.
- Igazán vicces vagy ,de mint mondtam az csak egy botlás volt ,most már ideje lenne ezen az egészen túl tenni magunkat ,Te keress egy másik terapeutát én pedig...- ugye sejtitek mi történt nem kell elmagyaráznom. A  matracon feküdve ,megint kisemmizve . Ez voltam jelenleg én ,aki egy csődtömeg volt és és saját magának indukált feszkóból ez lett. Pedig olyan békés volt minden ,és nem beleszerettem vagy valami ilyesmi egyszerűen megkérdőjeleződött az hogy tényleg megfelelő szakember vagyok. És ez nagyon ,idegesített. Valaha egy régi énem ,aki tényleg csak a pillanatnak élt  ugyanezt csinálta. Következmények nélkül ,határok nélkül,szabályok nélkül. Hiányzott. Nagyon is. Mikor döntöttem úgy hogy helyet adok ennek ? Lena ,ez az egész egy bukta. Nem maradt más ,irány Oscar.