Cseles, mindig mindenben megtalálom azt az utat, ami nekem kedvez, nincsen olyan dolog, amit ne tudnék egyszerűen az én érdekeimnek megfelelően forgatni. Ügyesen bánok az emberekkel, akár azért, hogy nekem jobb legyen, akár azért, hogy másnak.
Aranyos, annak tűnők, tényleg, mert nem volt soha semmi okom arra, hogy ne l egyek az, az életem boldog, nem voltam szomorú,nem bántottak meg, nem törték össze a szívem, nem rontott meg a világ jobban, mint a korombelieket.
Szeleburdi, engem elég nehéz leállítani, ha valamibe belekezdek, mindent teljes gőzzel csinálok, még azt is, amihez eredetileg nem volt kedvem.
Szép, ez nem jellemvonás, sokkal inkább külső tény, mert a génjeim kifogástalanok és ha szerény lennék sem mondhatnék mást.
Izgalmas, ha velem lógsz, egy biztos, soha nem fogsz unatkozni, az otthon ülés, nem az én mesterségem, képes vagyok autóba ülni és átszelni a fél országot, ha egy olyan zenekar lép fel a világ másik felén, akit szeretek, vagy csak vidámparkba van kedvem menni, de nem simába, mert mindig van amit keresek és ha az nincs a közelemben, hát én kereske egyet.
Otthontalan, sosem tudtam igazán hol van nekem az otthon, mert ezer féle helyen laktunk eddig életem során és egy helyet sosem tudtam annak hívni, és ez számomra nagyon fontos, nem ragaszkodik semmihez, tárgyakhoz, ruhákhoz, lakáshoz, mert ami számít nekem az a család és a barátok és legyek bárhol ott vagyok éppen otthon, ahol ők vannak.
Pozitív, minden olyan dolgot,ami ennek az ellenkezője próbálom kizárni és minden olyan dolgot bevonzani, ami nekem jó lehet, vagy a környezetemnek, hiszen a vonzás törvényében és abban ,hogy ha elképzeljük, hogy valami jó lehet, akkor az is lesz.
Igazán vad, már amikor csak a barátaim látnak egy két shot után, de amúgy egy angyal vagyok, kis szarvakkal.
Apás, mindig is apám volt nekem a nagybetűs ember, anyám helyett is helytállt, mindenkit megszégyenítő módon állta a sarat, amikor a női gondjaim előjöttek, amikor az első fiú nemet mondott, amikor még oviban el akartam hívni magunkhoz játszani, amikor elvesztettem a szüzességem és amikor közöltem vele, hogy modellkedni szeretnék. Féltett, és a mai napig is teszi, de bízik bennem, és tudja, hogy bármi bajom van hozzá fordulok elsőnek.

Osztályelső, balett táncos, modell, ez talán olyan hármas, ami nem egy személyre vonatkozóan lehetne felfogni. De ez mind én vagyok, voltam, egészen addig ameddig szét nem csúsztam és nem léptem bele életem negyedik szakaszába. Egyetlen egyszer hibáztam egy nagyon kicsi kilengésem volt, és máris mást sem lehetett olvasni az interneten, minthogy a Boschello lány drogfüggő lett. Részeg voltam, nem álltam stabil lábakon, de drogot nem vettem be, sosem éltem hasonló szerekkel, mert a fejem fölött lógott egész életemben apám neve és híre. Apám focista, abból a fajtából, akikért kapkodnak a csapatok, hogy az övék legyen, nem hiába töltöttem vele olyan kevés időt eddigi életem során, mindig abból állt az életem, hogy utaztunk, hogy szerettem e? Igen én nem vagyok ma sem az egy helyben üljünk ember, aki meg tud ülni a seggén és a négy fal közötti élet érdekli. A világ minden terültét bejártam, olyan voltam apámnak, mint egy kabala, úgy szeretett mint soha senkit ezen a világon és ezt felejtette el sosem kihangsúlyozni, mert talán bűntudata volt, amiért keveset lehetett velem. Miért mondom ezt múlt időben? Nem nem halt meg, de már nem járok vele, nem látok annyit világot, mint régen, New Yorkba költöztem egy évvel ezelőtt végleg, amúgy is ez a város volt a mi székhelyünk, a menedékünk, és vett nekem egy lakást, hol kényelmesen elférek én és még legalább egy egész osztálynyi ember, mert szerinte kell a hely a bulizáshoz.
Amit kifelejtettem, hogy apám alig múlt 40 éves, könnyű matek feladat, hogy nagyon nagyon korai gyerek voltam, számolva a 22 évemmel, 18 éves volt apám amikor az életébe csöppentem. Az anyámat sosem ismertem, mert amint megszült lelépett, apu nem is nagyon beszél róla, mindig is egyedül ő és nagyszüleim voltak a családom, és sosem éreztem anyám hiányát, mert boldog gyerekkorom volt és most is az vagyok. Kiegyensúlyozott kamaszként éltem az életem, soha nem vont meg semmit apám tőlem, bulizni is elmehettem, elvitt sőt ha ideje volt értem is jött, egyszer telehánytam a vadiúj Aston Martinját, de csak nevetett és megfogta a hajam, majd másnap elvitte kitakarítani a kocsit és nekem előtte reggelit is aszpirint hozott a szobámba. Nem volt szobafogság, nem volt szigor, és én ezt igyekeztem meghálálni, a kitűnő bizonyítvánnyal, az eleinte elkönyvelt leendő balett karrieremmel, ami egy térdsérülés miatt hamar félbeszakadt. Utána jöttem rá, hogy nem is szerettem csinálni, majd a modellkedésben kerestem a vigaszt, ami be is jött, pénzt hozott, nem keveset, de mennyiszer megkaptam, hogy csak a nevem miatt vagyok érdekes. Nem hogy zavart volna ez a felhajtás, egyenesen büszke voltam arra aki vagyok, de minden jónak megvolta hátulütője. Minden címlap azzal volt elfoglalva, hogy engem megkapjon, ha nem közvetlenül, akkor paparazzi képek által, hozzanak le botrányt a híres focista lányáról, mert akkor lesz nagy az olvasottság. Hát sikerült is nekik, egyetlen egy éjszaka volt, egyetlen egy, részeg voltam, ott volt az a pasi, aki idősebb volt nálam, nem történt semmi, de éppen elég volt, hogy egy taxival mentünk haza, mert éppenséggel a szomszédomban lakik, ő volt a titokzatos új srác a házban, akiről már annyit hallottam csacsogni a liftben, és apámtól, mert minden szál összefut, ahogy az életemben is, ugyanis ő lett apám egyik focistája, az első általa edzett csapatban, aki most New Yorkba költözött.
És itt jön képbe az a bizonyos 4. szakasza az életemnek, az a lány, aki mindenki szerint képes volt kikezdeni az apja által menedzselt csapat egyik emberével, akit nem érdekel a korkülönbség, ami nem is olyan nagyon sok, de ez mind csak a látszat. De az igazságot nem hiszik el nekünk, még apu sem, a taxi egészen hazáig vitt minket, majd az ajtóhoz kísért és amint látta, hogy bezárom magam mögött ő is elvonult, a saját lakásába, de ez a négy fal között történt, ami nem bizonyítható, de támogatása a képeken igen, és minden egyéb mese, amit innen a sajtó belebeszélt.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Nem szokványos gyerekkorod lehetett egy focista apa mellett, egészen biztosan olyan dolgokat tapasztaltál meg már nagyon fiatalon, amiket más egy egész élet alatt. Nem tudom, hogy irigyeljelek ezért az életért, vagy inkább sajnáljalak, hiszen kislányként a stabilitásra lett volna szükséged. Dícséretes, hogy fiatal kora ellenére teljes válszélességgel kiállt érted és a gyereknevelés mellett még karriert is építeni tudott.
Habár nagyon sok mindent tapasztaltal már meg, még mindig csak egy huszonkét éves fiatal lány vagy, aki előtt ott van még az egész élet és akinek az a dolga, hogy hibákat kövessen el. Nem könnyű reflektorfényben élni, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt nincs jogod hibákat elkövetni. Nem számít, hogy a külvilág mit gondol, az a lényeg, hogy te magad tudod az igazságot és úgy éld a saját életed ahogy azt szeretnéd, semmi más nem számít.
Színt és rangot admin ad majd, de addig is foglalj arcot és mehetsz is játszani.

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!