Soha nem ismerte a nyugalmat; az egész életét átitatja az elvárások sora, ami már kisebb korában is olyan nyomást helyezett rá, ami állandó feszültséget okozott benne. Nem is csoda, hogy olyan lett amilyen; egy megfoghatatlan, elérhetetlen, állandóan mozgásban lévő valaki, aki nem is szeretné, ha bárki számítani akarna rá, hiszen a kötődés első jelére megveszi a következő repülőjegyét, és bármilyen indokkal tovább áll arra az időre, amíg már szinte elfelejtik a nevét. Könnyen elveszti a hidegvérét, és ha olyat hall, ami nincsen ínyére általában azonnal ugrik, tehát meglehetősen vehemens, és nincsen egészséges eszköztára a konfliktusok megoldására. Ennek ellenére azonban nem kerüli őket, sőt, ahol balhé van, ott Ryker is általában megtalálható, vagy azért, mert ő kezdte, vagy azért, mert úgy szólt közbe, hogy valójában semmi köze nem volt a dologhoz. A habitusa miatt elég negatív a megítélése a pókeresek között, mégis sokat elnéznek neki az apja, meg az általa vetített, hatalmas árnyék miatt. Nem szokása panaszkodni a sorsa miatt, sőt, kifejezetten magának való ilyen téren, aki nem osztja meg a feszültségét senkivel, mert képtelen elviselni a sajnálkozó tekinteteket, sőt, ha még egyszer valaki azt mondja neki, hogy sajnálja, nem valószínű, hogy képes lesz megőrizni a nyugalmát.
Persze idő, amíg a méregzsák kibukik belőle, első blikkre kedvelni szokták, vonzónak találják, vagy a hírneve, vagy a meredek akciói miatt, amihez társul a humora és az intelligenciája. Azonban ha valaki valamilyen csoda folytán közelebb kerül hozzá, azt birtokolni akarja, kifejezetten féltékeny típus, de stabilitást nem tud adni cserébe, sőt, mindig csak az adott pillanatnak él, olyan módon, mintha sosem lenne holnap. Vannak rosszabb napjai, ilyenkor bármivel, ami módosítani tudja a tudatát igyekszik elnyomni a lelkében háborgó vihart, mert sosem nyugszik igazán, csak amikor jobb napokat él, nem arra koncentrál, milyen elbaszott lett, és ez kinek a hibája.
Ha jobb döntéseket hozna, és megértené, hogy a világban minden cselekedete lenyomatot és emlékeket hagy, akkor a nagy szíve vinné előre, de ennek hiányában elrejti mások elől, mert retteg a szívfájdalomtól. A mélységeket sokkal jobban ismeri, mint a magasságokat valaha fogja, de nem is akar kikerülni ebből a körforgásból egyelőre, a környezet pedig, amiben létezik, talán soha nem is fogja elengedni a torkát, amit évek óta szorongat.

„Alig öt napja indult el a World Series of Poker, a Las Vegas-i póker világbajnokság, ami, mint előző években is, a Bally’s kártyatermében kerül megrendezésre a Horseshoe Las Vegasban.”

A meccse alig tíz perc múlva kezdődik, Ryker azonban a Horseshoe egyik bárjában kéri ki a következő italt, kivételesen figyelve arra, hogy ne lépje át a saját határait. A stílusára meglepően jó hatással van az alkohol, lehet pontosan ezért piál a szabályok ellenére kártyázás előtt, azonban van az a szint, amikor agresszívvá válik tőle úgy, ahogy tömény fogyasztás esetén bárki más.
- A kicsi ász Van Dorent is ideette a penész. - Dragan Jovanovic hangja mondjuk pont olyan hatással van rá, mint nyolc feles, pillanatokon belül kétszázas vérnyomással, meg feszülő állkapoccsal igyekszik a tagot rendesen levegőnek nézni. Tudhatná viszont, hogy ez a srácnál nem játszik, oda meg ezúttal nem akar kerülni, mint a legutóbbi alkalommal, amikor hivatalos körülmények között muszáj volt egy levegőt szívniuk; a verseny után az egyik Las Vegas-i szórakozóhely kellős közepén akarta beverni az arcát.
Lehet, hogy nincsenek annyira jóban.
- Ryker. - Válaszolja leplezetlen ideggel a hangjában, de nem méltatja a tekintetével, csak felhajtja a maradék italát, hogy elinduljon az asztalhoz, mielőtt a kamerákat rákapcsolják a meccsre. A Little Ace becenevet az apja után örökölte, amikor még mindenki úgy gondolta, hogy Cas Van Doren leszármazottja idővel kiérdemelheti az ő titulusát, és akkor kicsiből egyszerűen csak Ace lesz majd. Az elmúlt években gondoskodott róla, hogy kikopjon a név, hiszen a vak is látja mostanra, hogy hiába tud kártyázni, a balhék annál jobban érdeklik. A szokás hatalmát viszont nem könnyű megtörni.
Dragannal tinédzserkorukban találkoztak először, akkoriban még kevesebb baj volt az ő fejében is, mostanra azonban a szerb minden mozzanata kihozza a sodrából, még ha ez nem is számít nagy teljesítménynek Rykernél.
Amikor pedig a testével állja az útját, nem kevés választja el tőle, hogy mellkason lökve tüntesse el az útjából.
- Mit akarsz? Neked is az asztalnál kellene lenned... - Felnéz a kivetítőre, amely az ő asztaluknak még hat percet ad a megjelenésre a visszaszámláló szerint. - ... mondjuk most. - Az arc a képébe röhög, annak érdekében pedig, hogy ne szálljon el az agya tőle, ő tesz inkább egy lépést hátra. Pedig Ryker nem olyan fajta, aki bármiből kihátrálna, de egy ilyen eseményen túl sok szem figyeli őt, arra várva, hogy hibázzon ismét. Nem kell neki még egy kibaszott nagy vita az apjával.
- Nekem igen, a te megjelenésed azonban felesleges. Úgy fogsz járni, mint két éve. - Ryker szemöldöke a magasba szökik, ahogy a két állkapcsa tovább feszül egymásnak. Tavaly előtt, miután összeverekedtek a buliban, Ryker felült egy kurva gépre, és hátrahagyta az egész szart, ahogy otthon a barátainak fogalmazott. Egyedül az vigasztalja, hogy Dragan elég csúnyán kikapott az utolsó körök egyikében.
- Ne a pofád járjon, Jovanovic. - A válla szándékosan vágódik a másiknak, ahogy elmegy végül mellette, és elindul az asztal felé, hogy megmutassa, mit is tud igazán.


Néhány óra múlva már csak hárman ülnek az asztalnál; Jovanovic, egy amerikai delikvens, és ő. Ryker figyelme maximálisan a szerben fixálódik, vagyis rajta, és az osztón. Már az első kör óta figyeli a kettőt, mert Draganról évek óta azt beszélik, hogy nagy csaló hírében áll, aki leginkább osztókkal beszél össze meccsek előtt, kemény pénzeket fizetve nekik cinkelt lapokért, ami egyébként egy elég okos megközelítés Ryker szerint, legalábbis jobb, mintha az inge ujjából próbálna virítani valamit.
Kurvára biztos benne, hogy jelez az osztó a seggarcnak, de az idegen kívül semmi nincs még a kezében, a meccsnek pedig hamarosan vége lesz.
Az agyát annyira gyorsan önti el a szar, hogy fogalma sincsen, mi váltja ki belőle, amit következőleg tenni fog; lehet, hogy a sokadik, jelzésnek vélt gesztus, vagy az, hogy az osztótól kap egy pikk hármas, szív ász párost.
A szív ász pedig az apja szerencselapja. Nincsen olyan idióta a pókeresek között, aki nincsen tisztában a kapcsolatuk jellegével, meg azzal, milyen idegessé képes válni, ha egy lapon emlegetik vele, bármilyen formában.

"Szív ász! Azt a mindenit, micsoda egybeesés. Lehet ezúttal a nagy Cas Van Doren fiának is szerencsét hoz a... Te jó ég, mégis mit művel?!"

A lapjait színükkel felfelé dobja az asztalra, és felállva a székéből átnyúl az osztóig, hogy a nyakánál megragadja az ostoba csokornyakkendőjét, és addig rántsa, hogy mindketten félúton legyenek az asztal szélétől. Az élő adásról a hangot abban a pillanatban veszik le, hogy Ryker kiabálni kezd, így csak a jelenlévők tudják, hogyan fenyegeti meg az osztót azzal, ha még egyszer jelezni mer, meg fogja bánni.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Minden elismerésem.  
Az első sorokból kiderült, hogy Ryker nem egy egyszerű jellem, akinek célszerű nem az idegeire menni. Őt vagy nagyon kedvelik és keresik a társaságát vagy jó messzire elkerülik, ebben pedig köztes állapot talán nem is létezik. Egy apa árnyékából nehéz kitörni és kétségem sincs afelől, hogy Ryker meg fogja találni ennek a módját, ha más nem akkor kiharcolja majd magát onnan.  
A pókert sokan szerencsejátéknak nevezik, holott inkább az elme és a meggyőzés játszik nagyobb szerepet ebben a csatában, főleg azon a szinten, amin ő játszik. A sikerhez talán már csak egy kis hidegvérre lenne szükség, bár egy percig sem állítom, hogy igazságtalanság esetén nem jogos az említett megoldás, de ebben nem biztos, hogy mindenki egyetértene.  
Nem is tartalak fel tovább nehogy rossz pontot kapjak.
Nagyon tetszik a stílusod, sok sikert kívánok.

Színt és rangot admintól kapsz majd, a foglalót és a játékteret azonban máris beveheted. New York már a tiéd is!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!