Egyszer volt, hol nem volt egy minden lében kanál kislány, akit szülei túlzott nyughatatlansága miatt orvoshoz járattak, noha csak annyi volt a bűne, hogy a kelleténél több levezetni való, fölös energiája volt. Hogy kompenzálják ezt a problémát többféle sportra is beiratták a kicsi lányuk, így nem csoda, hogy felnőttként olyan hajlékony és jó kondiban volt. Az elevensége miatt azonban sokszor éreztették vele, hogy más, így jobbára egy maga maradt. Drága kis lelke végül egy internetes, mérgező videó láttán találta meg a választ, arra, hogy nincs egyedül.


Onnantól nem szégyenként élte meg személyiségét, hanem büszke volt rá. Néhány év múlva pedig már hatalmas nagy rajongója volt a vörösnek, aki továbbra is arra buzdította a szürke mókuskerékben szorongókat, hogy lázadjanak fel és harcoljanak a szabadságukért. A szüleit persze bosszantotta milyen rossz példaképet választott, ezért szigorúbban bántak vele is: Nincs buli, esti városi mászkálások, káros videók és zenék hallgatása, nézése és persze a barátait is lényegében ők válogatták meg. Elég elkeserítő időszak köszöntött rá, mikor is az egyik osztálytársa azzal próbált felvágni, hogy sikerült jegyet szereznie a városba érkező Cirque du Freakbe és bizony el is fog menni. A fiatalok körében amúgy is nagy szám volt, ha valaki tényleg elszánta magát arra, hogy meglátogassa Trickster cirkuszát, amiről köztudott volt, hogy nem éppen gyerekeknek való műsorokkal kápráztatja el nézőit. Nem mindig... A lány tudta, hogy soha többé nem lesz ilyen lehetősége, ezért ellopta a jegyet és némi ravaszsággal megszökött a börtön szobájából, hogy elmehessen és élőben is láthassa a fickót, aki gyógyszere erre az őrült világra. Nem kellett csalódnia a cirkuszban és porondmesterében se, aki bár azóta sokat változott - lévén, hogy pofikája le lett nyúzva - jellemében ugyanolyan magával ragadó maradt. A hely romlottsága percek alatt megfertőzte az amúgy is labilis lábakon álló fiatal lányt, alig bírta rá venni magát, hogy haza menjen, ahol aztán meg is kapta a magáét. Csakhogy onnantól lázadóvá vált. Már nem állították meg az ablakain lévő rácsok, az elit, magántanárok fegyelmezése, az apja pofonjai. Gyakorlatilag, ha volt előadás, ha nem, rendszeres látogatója lett a cirkusznak. Néha csak egy vattacukor mögé bújva játszotta a mániákus paparazzit, néha pedig hatalmas összegeket hagyott ott, persze szülei kártyájával. Fülébe jutott, hogy új *kábítószert is piacra dobott a cirkusz, amit használni is kezdett. Idővel pedig függőjévé vált, mint sokan mások, de oly annyira, hogy már nem tudta mi az álom és mi a valóság. Egy ilyen ámokfutása alatt ölte meg a szüleit is, ami miatt egy szigorúan őrzött elmegyógyintézetbe zárták. Aminek a vörös bohóc is gyakori látogatója volt, bár leginkább csak átutazóként. S mikor már azt hitte a lány, hogy élete végéig a fehér plafont kell majd bámulnia...

*A Sweet Dreams-re keresztelt inkább altató, mint sem kábítószer egy a cirkusz orvosa és Rowan által kifejlesztett és jelenleg is kísérletek alatt álló szere, mely a legtöbb altatóval ellentétben különböző neurológiai szerekkel képes folyamatosan fokozni a szervezetben a dopamint, szerotonint és endorfint, amik befolyásolják - 99%-ban pozitívan - az álmokat és annak megélését, ezért az álmodó lényegében egy számára tökéletes álomvilágban találja magát. Ennél fogva talán nem is meglepő, hogy függőséget okoz, ám a folyamatos és túl nagy dózisok könnyen kómát, illetve halált idézhetnek elő. Legalább is az eddigi kísérletek alapján. Illetve hossztávú használata megzavarja a megítélő képességet, a beszámíthatóságat, így őrültséget okozva. Mellékhatásként, egyes emberek esetében az édes álmokat rossz irányba befolyásolja és rémálmokká alakítja azt, amiből nyilván az álmodó sem tud addig felébredni, míg a szer határa teljesen fel nem szívódik.

Tudom, tudom, sok a rizsa, de nincs is minden kőbe vésve, itt-ott simán elfér egy kis változtatás, ami fontos, hogy végül őrült rajongóként a diliházban találkozzunk. A leányzó adatai igazából teljesen a megalkotóra bízva, ami pedig a jövőnk illeti, azt arra is bízzuk, mert bízom benne, hogy sokáig élvezhetjük majd egymás társaságát, jelentsen ez bármit is. Akárhogy legyen, nagyon várlak már!