Matteo, de Amerikában sokan hívnak Mattnek, amit utalok
Születési hely
Olaszország, Milánó
Születési idõ
1998.08.21.
Kor
25
Lakhely
Staten Island
Szexuális beállítottság
heteroszexuális
Családi állapot
az örök agglegénységre való törekvés
Tanulmányok
Bachelor of Science Hotel, étterem és turizmus menedzsment - New Mexico State University
Foglalkozás
Hotel menedzser, majd egyszer a Rizzi szállodalánc feje
Munkahely
New York, Rizzi Hotel
Hobbi
Konkrét hobbim sosincs, sok mindent szeretek és ugyanennyi dolgot utálok, sok minden érdekel, és szintén annyi hagy hidegen. Azt mondanám, hogy mindent kipróbálok és ami bejön azt folytatom, ami nem azt soha többet.
Csoportom:
Üzlet
Jellem
Makacs, önfejű, érzelmekkel nem rendelkező, szórakozni vágyó, kicsit törtető? Ez mind én lennék, mégis sokan akarnak azok lenni, akiket a barátomnak vallok. Nincs belőlük sok, a pénz mindent tönkretesz ugyanakkor olyan világot nyit meg előttem, ami anélkül lehetetlen lenne. Az, hogy apuci pénzén élek, vagyis éltem igaz, miért szégyelljem, nem sok értelme lenne, mert valamiben fel kellett nőnöm és én nem akartam azon egyike lenni, aki azt hajtogatja, hogy nem a szüleim pénzén élek, hanem saját maga lábán akarok állni. Azon akarok, de ahhoz valljuk be kell a szülői segítség, én a 21. születésnapomra megkaptam a new york-i Rizzi hotel vezetésének jogát, apám nekem adta az egészet, innentől nekem kellett megállnom a lábamon, persze megfelelő tőke és segítség mellett. Nekem minden olyan könnyű, minden a seggem alá volt tolva. Mondják, akik nem ismernek, akik ismernek, azok nem mondják, mert miért is mondják ki a nyilvánvalót. Hogy emiatt el vagyok e szállva magamtól? Kicsit! De ez bejön a csajoknak a magabiztos, piszkosul jóképű rosszfiú, aki mit sem törődve másokkal éli az életét, úgy ahogy akarja, olyan hévvel ahogy akarja, leszarva azt, hogy mit gondol róla a másik fél. Talán ilyen, amikor egykeként egy szingli apa mellett nő fel a ember, mit lát, hogy a nők váltják egymást apám hálójában és valahogy azért bejön az az élet, amit apám él, én egy kicsit felturbóztam azért ezt az életmódot, de miért is akarnék mást, ha ez annyira könnyű.
Avataron:
Gabriel Guevara
Múlt
Olyan erővel csapom be az ajtót, hogy szinte kiszakad a tokból, az apám üvöltő hangja zeng még utánam, de nem akaork rá reagálni. Azt hittem ismerem apámat, azt hittem miénk a legerősebb kötelék a Földön, hogy mindent elmond nekem, ami az én életemet is befolyásolja, mert még én si elmesélem neki olykor a kétes csaj ügyeimet és a munkában szinte tökéletesen együtt mozgunk, már ha szükség van rá. Ma mégis olyan információt közölt velem, amit nem nagyon akartam sohasem hallani tőle. Megnősül, és még a hülye családot is be akarja mutatni nekem ma este, mert mi mind egy család leszünk, ezzel meg kell barátkoznom szerinte. Van saját lakásom, mégis innen járok a legtöbbször be, és szinte itt tötö az életem nagy részét, kényelmesebb de lehet ez lassan változni fog, ha bekültözteti az egész családot ide. Nem kívánok bárkivel osztozkodni, főleg, hogy a nőnek van egy lánya, aki sokkal fiatalabb nála, apám szerint, és jó lenne, ha én lennék az, aki vigyáz majd rá. Mégis miért, ha nem dedós, akkor már talán tud rá vigyázni, tőlem ne várják el, hogy betöltsem a nagybátyó szerepét, mert nem fogom. Nem fogom bemutatni a barátaimnak, hogy ebbe a közegbe is jól érezze magát, felnőtt ember vagyok, elvileg azt teszek, amit csak akarok. Olyan erővel téptem ki a bőröndömet a szekrényből, hogy majdnem az is az ajtó sorsára jut, és elkezdtem bepakolni a holmim. Ideje, hogy belakjam azt a kurva nagy lakást, amit a hotelben kaptam, hogy ott éljek. Apám belép az ajtón és én csak felnevetek kínomban, de nem nézek rá, rázom a fejem és nem akarom megérteni a szavait, mert nem kell, mert nem leszek része ennek az egész hülyeségnek - Fiam!Tudom, hogy ez nagy változás neked, de én boldog vagyok vele, és nem nagyon fog befolyásolni a hisztid. - megállok egy pillanatra, és közelebb lépek hozzá. - HIdd el, ez nem az hiszti, amit régen csináltam, sokkal jobba felnőttem már, hogy ezt azzal kezeljem, csak nem akarok és nem is fogok úgy itt élni, hogy ide hozol valakit, akit nem ismerek, feleségül veszed és megengeded neki, hogy a poronytával együtt itt éljenek. De igazad van ez a te életed, legyél boldog, tényleg azt szeretném, de nekem ideje elköltöznöm itthonról, már amúgy is érett ez a költözés, ezt te is tudod. - a lakásomat leginkább buli heyszínnek használtam, mert a vendégek elől tökéletesen el volt zárva, senkit nem zavartunk, kivéve akit igen, de ők inkább bérlők voltak, mintsem vendégei a hotelnek, azon a részen, ahol komlpett lakosztályokat adtunk ki hosszabb távra. - Nem fogsz elköltözni most nem. Azt akarom, hogy megismerd őket, 1 hónapot adj nekem, után én leszek az aki segít átcuccolni, de muszáj, hogy megismerd őket, mert mostantól ők is az életem részei lesznek, akárcsak te. - határozottan mondja, mégis érzem benne azt a finomkodást, ami miatt a kezemben lévő pólót az ágyra dobom és felé fordulok. - 1 hónap, de utána a elmegyek. - nyújtom felé a kezem, hogy megállapodást megkössük. Mosolyogva indul el kifelé az ajtón és még mindig nem nyugodtam meg, de ha kezet ráztunk, akkor be fogom tartani, amit kért. - 1 óra múlva itt a kocsi és megyünk vacsorázni. - szól még a folyósóról, amire már nem tudok válaszolni, mert eltűnik a szobájába készülődni. Egy két olasz szitokszó még végigfut a szobán, majd nekiállok öltözködni. 1 hónap nem olyan hosszú idő és én elég sokat dolgozok, ahhoz, hogy ne legyek itthon annyit, az új családdal, hogy belefájduljon a fejem.
Az étterem bejárata előtt állunk, apámon látom, hogy majd kicsattan olyan izgatott, amikor meglát egy nőt szinte fülig húzódik az a kaján vigyor az arcán. Az enyém azzal együtt hervad le, nem mintha bármikor széles lett volna. A nő mellett, akit apám csókkal üdvözöl az a csaj áll, akit volt szerencsém nem régen igen rendesen megdugni. - Matteo, hadd mutassam be neked a leendő mosothaanyádat és a lányát Nikitát. - lök feléjük apám. - Fasza! - húzom fel az orrom, miközben gyorsan bemutatkozok, minden érintés nélkül, jobb ha nem tudják a szülők, hogy a leendő mostohagyerekek nemrégen feküdtek le egymással, nem tudom, hogyan lehetne ennél is kellemetlenebb a szituáció. Ja igen, 1 hónap a családi házaban, együtt, az élet tele van izgalmakkal, de valamiért mindig engem talál be az össze, de én nem kérem.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Azt hiszem kimondhatjuk, hogy a fiatalok nem mindennapi életét éled Olyan családba születtél, akik minden megadnak azért, hogy képes legyél megállni a saját lábadon és ez szerintem olyan dolog, amit nem kell szégyellni. Mindenki azt ad át a gyerekeinek amit tud, van aki tudást, más anyagi javakat, ez egy természetes folyamat. Arra azonban vigyázz, hogy ne ess át a ló másik oldalára, mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy képes vagy kijátszani a hisztiző trónörökös kártyát, ami nem biztos, hogy mindenkinek pozitív tulajdonság A legkevesebb amit tehetsz, hogy jó képet vágsz az apád kapcsolatára, hiszen olyan sok mindent kaptál már tőle fiatal korod ellenére, hogy a minimum az, hogy táémogatod a döntésében. Akkor is, ha ez neked nem tetszik. Valami azt súgja, hogy nem fog unatkozni az újdonsült családod és mostohatestvéred mellett Nincs más hátra, mint a foglalók intézése, színt és rangot admin ad majd. Jó játékot!
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
The fastest way to break the cycle of perfectionism & become fearless mother is to give up the idea of doing it perfectly - indeed to embrace uncertainty and imperfection.