Gúnyolódva felhorkanok, még a szemeimet is megforgatom, ezzel jelezve, mennyire gyerekes visszavágás volt ez a részéről. Gyerünk Zie, tudom, hogy tudsz te ennél jobbat is! Amikor random neki állsz a suli folyosóján oltogatni, abban sokkal több a tűz, a harciasság, esküszöm még a pöcsöm is feláll tőle! Adj bele kicsit többet, mert ha itt rövid időn belül ellaposodik a buli -márpedig a mellékelt ábra szerint Axelék hamarosan szarkészen fognak ülni valamelyik sarokban, Ezra és Dana meg a klotyóban fogják tolni kutyapózban-, akkor nekünk, kettőnknek kell majd újra tüzet vinni bele. Meg jó lenne valami másba is, de arról majd később én gondoskodom, bízd csak apucira!
-Valóban?! - Vonom fel tettetett érdeklődéssel szemöldökeimet, egy pillanatra emelve csupán rá a tekintetem, egyébként meg a legpofátlanabb módon, még arra sem méltatom, hogy legalább akkor megtiszteljem a figyelmemmel, amikor hozzá beszélek.
-Azt mégis tudom, hogy még senki nem nyalt bele a mézesbödönbe. Lehet, hogy azért, mert a másik kapura játszol? - Gúnyos, pofátlan félvigyorra húzódik a szám, s csupán egy pillanatra sandítok fel Aalira a Zippó gyújtómról, amivel perpill szarakodok. Aljas, alaptalan rágalmazásom hallatán az egész csapat egy emberként morran fel, mindenki gúnyolódva "úúú-zik".
-Ez meleg volt tesssóóó! - Fújja meg Ezra az ujjait, majd meg is rázza a kezét, mintha tűzbe nyúlt volna, végül röhögve hátra dől, átkarolva Danát, ki döbbenten, a több réteg vakolattal fedett ló fején, kérdő ábrázattal néz Aalira, aki minden bizonnyal majd heves tiltakozásba kezd.
Nem sokáig lovagolunk a témán, mindenki tudja, hogy puszta szivatásból mondtam amit mondtam, és amint a fűvel megtöltött spangli útra indul, lassan mindenki elhallgat, és mint az éhező, etióp gyerekek, amikor segélyszállítmány érkezik, ezek is legalább annyira remegve várják, hogy végre hozzájuk érjen a cigi. A farkamat tettem volna rá, hogy Aali majd szendeszűz gimis jókislány módjára visszautasítja a felé nyújtott bagót, de legnagyobb döbbenetemre, készséggel elfogadja, és úgy szív bele, mintha mindennap ezt csinálná. Nekem pedig közben mindenféle fantom fájdalom jelentkezik a királyi ékszerem tájékán... Elismerően kacsintok fel rá, ezt amolyan dicséretnek, bóknak is veheti részemről, ám úgy tűnik, ez ide rohadt kevés ahhoz, hogy lekapjam gyorsan a lábáról. Fenyegető léptei, amikkel felém tart, legalábbis ezt sugallják. Igyekszem magabiztosan állni a sarat, szinte meg sem rezzenek, pedig számítok egy minimum akkora pofonra, hogy attól beguruljon a fejem az egyik sarokba. A hirtelen támadt, feszült csendből ítélve, a többi jelenlévő is hasonló drasztikus végkimenetelre számít. Gúnyos félvigyor telepszik a pofámra, ahogy lefékezve előttem, a fotel karfájára hajol, és fenyegető jelleggel belehajol a képembe. Szinte érzem magamon forró légvételeit, az illatát, ami majdnem biztos, hogy Dana pacsulija lehet, mert Aalin ezelőtt még soha nem éreztem hasonlót sem... Mindenesetre nagyon is kedvemre való a közelsége, na meg az sem utolsó szempont, hogy így premier plánban szabad rálátásom nyílik a melleire. Éhesen meg is nyalom a számat, aztán nem várt fordulatként, ujjaival kíméletlenül összeszorítja a pofámat, amitől kedvem támad valami olyat tenni vele, amiért akár le is csukhatnak. Az a szerencséje, hogy a délelőtt óta elpusztított koxi mennyiségnek hála elég laza vagyok, hogy ne vegyem fel a dolgot, na meg különben is, ezek a csöcsök mindenért kárpótolnak!
Mindenesetre az arcoskodó kis közjátékára hasonlóképp röffennek fel a többiek, ahogy azt az én, iménti beszólásomkor is tették. Egyik kezemmel megdörgölöm arcom, hogy a vérkeringés újra induljon benne, de a pofázmányomra kiült, csöpögő gúnyból nem veszek vissza.
-Mennyi zoknival van kitömve a melltartód, Zie?! Kettő után abba hagytam a számolást. - Sajnálkozást színlelve biggyesztem le ajkaimat, mire egy megreptetett öngyújtó száguld el nem sokkal a fejem mellett.
-Fogd be Jefferson, bármire képes lennél azokért a C kosaras cickókért! - Förmed rám Dana.
-Oltáássss! - Rikkantja bele a fűtől áporodott szagú levegőbe Axel, mire egy öblös kuss a válaszom. Ameddig Zie koronát igazítva visszasétál a helyére, pofátlanul megbámulom a hátsó futóművet is, ha már az első lökhárítókkal sikerült kicsit közelebbi barátságot kötnöm. Sajnos nem elég közelit. De dolgozok az ügyön!
Danának igaza van, hogy kurva unalmas a társaság, és illene valamivel felrázni a tömeget, de ez a Felelsz vagy mersz legalább annyira szarul hangzik, mintha bepucsítanál az urológusnak egy prosztata vizsgálathoz, aztán bassza meg, a seggedbe hasít a felismerés, hogy mind a két keze a válladon van...
A társaságból mindenki egy emberként hördül fel, kifejezve nem tetszésüket, én meg végre pozíciót váltok, és ezennel úgy terpeszkedem a fotelban, ahogy azt a használati útmutatóban is szemléltetik, bár tény és való, hogy most sem szarozok olyanokkal, hogy kihúzott, egyenes hát, meg összezárt lábak. Zippo öngyújtómat egészen közel tartva a képemhez, meggyújtom, majd eloltom. Ezt játszom, egy, a fel-felgyulladó láng mögé rejtett félvigyorral, ameddig Dana elő nem áll egy másik, szerinte atom fasza ivós játékkal.
-Akkooorr mit szóltok az Én még sohához...? Egymás után felteszünk egy állítást, amit mi még nem csináltunk, és aki a csapatból már csinálta azt a bizonyos dolgot, annak innia kell. - Erre többen is beleegyezően bólintanak -vagy inkább beletörődően, mert ha Dana valahol ott van, az kurva isten, hogy nem ússzuk meg a béna ivós játékai nélkül-, és már sipákolja is egy mély slukk után az első állítást.
-Oké, ééén mééég sose csináltam végig egy bulit sem józanul. - Erre Ezra kujon módon elvigyorodik, egyik kezével beférkőzik combjai közé, mire Dana visító röhögésben tör ki, a pasija pedig -vagy nevezzük bárminek-, játékosan a nyakába harap. Mindezt csak a periférikus látásomnak köszönhetően kapom el, mivel végig Ziet bámulom azzal a szokásos, sejtelmes, aljas nézéssel, amitől tudom, hogy a falat vakarja, de engem teljesen beindít, ha látom, hogy idegbe van. A társaságból senki nem emeli szájához a poharát -bár egy emberre azért tippelek, hogy meg fogja lépni a dolgot, már ha van annyira őszinte és bevállalós-, így hát Dana után rögtön a mellette ülő kis barátnője következik az állítástevésben.

-De Zie is ott lesz! - Győzköd tovább Ezra, és hogy tuti sikere legyen, legalább nyolcszáz decibellel ordít, amire a mellkasomon pihegő húgom -anyám harmadik, alig két hetes zabi gyereke-, nyöszörögni, kényelmetlenül mocorogni kezd.
-Ne ordíts már baszki, nem vagyok süket, itt ülök melletted! Ha felkel, legalább egy hónapig te cserélsz ki minden szaros pelenkát! És higgy nekem, a baba fos büdös, mint a rohadás! - Bár hangom csupán néma suttogás, elég indulatot vittem bele, hogy a kanapé karfáján ülő haverom rohadtul komolyan gondolja minden szavamat.
-Fú haver, ez gusztustalan. Oké, visszább veszek. Szóval, Zie is ott lesz. - Ismétli a nem sokkal ezelőtt elhangzott infómorzsát, mire megforgatom a szemeimet, és tanácstalanul a támlának döntöm a fejem, kezemmel ütemesen paskolgatva a rajtam héderelő csecsemő fenekét.
-És most hova szarjak? - Amennyire csak lehet, közömbösen állok hozzá a témához. Már ami Aali említését illeti. Persze egy jó kis privát bulit a bungiban sose hagynék ki. Mióta ez a csaj betette a lábát a Trinitybe, nem csak a sulit forgatta fel -nagyon úgy tűnik, mintha a diákok közti "hierarchia" rendszer kezdene felborulni, átrendeződni-, de az én kibaszott életemet is. Ugyan mégis mit kezdenék vele? A stréber, vajmi kevés humorérzékkel megáldott szűz lány, és a gimi link faszfeje együtt? Áá, ez csak a szaros, romantikus klisékkel telenyomott tini rom-comokban működhet, amiket manapság erőszakkal nyomnak le az emberek torkán. Nesze, zabáld meg! Az életben semmiképp. Ő még hisz a szőke hajú, kékszemű, fehérlovon érkező hercegben, aki elviszi fagyizni, moziba, és különlegessé téve az első alkalmat, drága óvszert húz, vörös rózsaszirmokkal szórja le az ágyat. Nekem jelenleg arra sincs pénzem, hogy elérjek a következő sarokig, az óvszer meg rohadt drága, szóval vagy leszop, vagy kiszállok a végállomás előtt, de akkor vállalnia kell a rizikót, és őt biztosan nem így nevelték.
-Figyu tesó, lehet, hogy szétszopatod a fejét...
-Bárcsak... - Vágok közbe egy gúnyos félvigyorral, majd folytatom a plafont borító repedések számlálását. Tizenkettőnél tartottam.
-Kussolj! Szóval, lehet hogy állandóan szivatod szünetekben, de az mind annak a jele, hogy bejön neked. És ezt ő is tudja.
-Ezt melyik pizsamádban álmodtad? Dehogy tudja. Amikor bókolok neki, azt se veszi észre.
-A "faszán néz ki a segged ebben a gatyában." nem bók! - Halkan elröhögöm magam, mire a rajtam szunyókáló gyerek újfent nyöszörögni kezd. Megelőzve a tragédiát, feljebb ülök a kanapén, Janinet mellkasomról a vállamra fektetve.
-Amúgy, hol az anyád? Nem kéne megszoptatnia, vagy ilyenek? - Kérdezi Ezra, és bizonytalanul, fintorogva közelebb hajol, összeráncolt szemöldökkel tanulmányozva a gyereket.
-Nem toom'. Semmi közöm az anyám melleihez, nem is akarom, hogy legyen! Amúgy, asszem fürdik. Négyre jön egy nő a szociálisaktól, a kórházban jelezheti az anya, ha segítségre van szüksége.
-Az király! A buli ötkor kezdődik, szóval addig lesz időnk előkészíteni a terepet. - Lelkendezik, mintha bármibe is beleegyeztem volna, majd egy riadt, undorodó fintorral a képén hátra hőköl.
-Fúú baszki! Szerintem lehányta a vállad!
-Nem csodálom, a te képedtől nekem is mindig hányhatnékom van.

A Bungi egy régóta üresen álló gyárépület, amit Ezra apja potom összegért felvásárolt, és a tervei szerint valami sportcsarnokot akar belőle csinálni egyszer. De ameddig összelopja rá a pénzt, engedélyezte, hogy az alsószintet arra használhatjuk amire akarjuk, de ha egy mód van rá, ne basszuk szét még jobban.
A cuccokat mi szereztük bele. Kiselejtezett babzsákfotelek, karosszékek, még egy ócska kanapét is találtunk aminek nagyjából visszavarrtuk a kiálló rugóját a helyére. Az túlzás, hogy szép lett, de legalább aki ráül, azt nem erőszakolja meg análisan.
Ezra lecserélte a régi hangszóróit, mélynyomóját, szóval azok is itt kötöttek ki. Axel apja szálloda tulajdonos, már a tököm sem emlékszik rá, hogy melyik az övé, de a minibárunkat az egyik leselejtezésről csórta a srác. Igazából majdnem minden van amire szükség lehet egy ilyen gettós helyen. Még a kíváncsiskodó, sznob közegtől is messze esik, így nem kell azon izgulni, hogy mikor, ki fog köpni épp a zsaruknál csendháborítás miatt. Dohányzóasztalt még nem bugáztunk, de egyenlőre a két, egymásra fektetett raklap is tökéletesen megteszi, úgyis állandóan tele van pakolva minden szarral, akkor meg nem tök mindegy?! Most például egy vízipipa és annak minden kelléke foglalja rajta a helyet, amit Axel és Chris teletöltöttek fűvel, szóval mondhatjuk, hogy ők már megalapozták maguknak az estét, és kurva jól érzik magukat.
-A sarokba bedobált csikkeket ki a faszom fogja feltakarítani? - Ordítom túl az AC/DC-t, s miközben egy láda sört átviszek a helyiség egyik végéből a másikba, elhaladok a földön ülő Axel mellett, szándékosan rúgva bele az otromba nagy seggébe, amire szerinte tapadnak a csajok. Szerintem meg max a retek.
-Igenis főnök! - Megugrik ültében, és bénán szalutál egyet, majd nagy nehezen feltápászkodik, de a lába beleakad a vízipipa csövébe és az egészet leborítja.
-Mi a faaasz?! - Chris megugrik ijedtében és mint aki pillanatok alatt kijózanodott, taposni kezd, mint az őrült, a parázsló szén ugyanis lángra gyújtotta a cipőjét.
-Ez egy Jordan!
-A lányok meg mindjárt itt lesznek ti agyhalottak. Szedjétek össze magatokat meg a retketeket is, ma meg kell döngetnem Danát! - Inti fegyelemre őket Ezra, majd le is kever egy jókora csicskalángost Chrisnek, én pedig háttal nekik, a hűtő előtt guggolva pakolom be a söröket, úgy téve, mint aki nem is figyel arra, hogy mi történik, közben meg alig bírok úrrá lenni a kikívánkozó röhögésemen.
-Titeket se fogadnálak fel takarítónak, több kárt csináltok, mint hasznot. - Csóválom a fejem egy szórakozott vigyorral a képemen miután felállok, és szemügyre veszem a károkat.
Elégedett sóhajjal ülök be a karosszékbe, keresztbe vágódva le benne. Hátamat az egyik karfának döntöm, míg a szemben lévőre felteszem valamelyik lábamat, másikat lazán lelógatva, miközben feltekerek egy jointot. Valamikor akkor nyílik az ajtó, amikor a papírt nyálazon. Meg is állok a mozdulat közben, s amint meglátom Aalit, pislogni is elfelejtek. Jobban néz ki, mint ahogy a suliban szokott. Rohadt dögös! Dana közben persze már illegeti magát, ahogy szokta.
-Csá! - Vetem oda lazán, s hogy magamhoz térjek, befejezem a jointot, megnyálazom a papír másik oldalát is, közben végig Aalin tartva tekintetem.
-Mizu Aali, kész a mateklecke? - Vetem oda gúnyosan, egy félvigyorral egybekötve, és most beszólhatnék Axeléknek, hogy addig nincs piázás ameddig a mocskukat össze nem takarítják, de legnagyobb döbbenetemre, kábé patyolat rendet vágtak percek alatt.
Meggyújtom a spanglit, mélyre tüdőzöm, majd fejemet a plafon felé vetve, hosszan okádom ki orromon, számon keresztül egyaránt a sűrű, gomolygó füstöt.
-Mehet tovább. De Aalit hagyjátok ki belőle, ami nem megy, azt nem kell erőltetni. - Miközben ezt kimondom, végig őt bámulom, még rá is kacsintok, és ha jól figyel, észrevehet valamit a szemeimben, ami eddig nem volt ott, valahányszor ránéztem.
-Mizu csajok? Meséljetek kicsit. - Szólal meg Ezra, s én le sem veszem a szemem Aaliról.