- Fonok, mi legyen vele? Megoljuk? – kerdezte az egyik huseges emberem.
- Ugyan mar, az tul egyszeru lenne – pillantottam le az elottem terdelo ferfire.
- Hozzatok a feleseget es a lanyat – szivtam mely slukkot a cigarettambol.
- Megerte elarulnod engem? – kerdeztem komoly arccal. A ferfi epp szora nyitotta a szajat, amikor behoztak a nejet es a korulbelul tizenhat eves lanyat.
- Remelem igen – zartam le ezzel a temat.
- Teljesen felesleges ellenkezni – mertem vegig mindket not, mikozben az embereim a parancsomra vartak.
- Hasznaljatok oket kedvetek szerint, utana vagjatok el a torkukat, es csak az utan vegezzetek a szerencsetlennel – poccintettem foldre a csikket. Bar szivesen vegigneztem volna a musort, sajnos mas dolgom volt.


A nagy szexualis etvagyamnak koszonhetoen eleg sok novel volt mar dolgom eddigi eletem soran. Akadtak koztuk luxus prostik, jo baratok, naiv nok, es kevesbe naivak is. Igazabol reggelig sorolhatnam oket, azonban egyikbol sem lett komoly kapcsolat. Sok ferfivel ellentetben en nem hitegettem oket azzal, hogy lehorgonyzom majd mellettuk, tehat pontosan tudtak, mibe mennek bele. Egy nap megis beallitott hozzam varatlanul az egyik csinos nocske.  
Miutan megmondtam az embereimnek, hogy nyugodtan beengedhetik, kenyelmesen elhelyezkedtem a fotelben, majd ragyujtottam egy fuves cigire.
- Mit szeretnel? – neztem egyenesen a no szemeibe, amint a szobaba lepett. Jol tudja, hogy nem szeretem, ha feleslegesen huzzak a draga idomet, megsem szolalt meg. Helyette viszont a taskajaban kotoraszott. Mar eppen elfogyott a turelmem, amikor kisse remego kezekkel atnyujtott egy boritekot.
- Mi a fene ez? – kerdeztem a notol, mikozben kibontottam a boritekot es elohuztam belole egy ultrahang felvetelt. Feloldalas vigyorra huzodott a szam, majd melyet slukkoltam a minosegi spanglimbol.
- Azt akarod mondani, hogy az enyem? – nyultam az asztalon hevero poharamert, hogy leoblitsem a torkomat egy korty whiskyvel.
- Igen – felelte tomoren.
- Rendben, semmi gond. Azonnal hivok valakit, aki itt helyben kikaparja beloled – huztam is ki a telefonomat a nadragom zsebebol.
- Ne! Kerlek Marco, hadd tartsam meg. Legalabb gondold at, nagyon kerlek  - a konyorgo szemeit latva mas ferfi talan mar megsajnalta volna, en azonban maskepp mukodom.
- Jol ismerem a fajtad. Szerinted te vagy az elso, aki ezzel probalkozik? – az igazsag az, hogy ha nem keres fel, valoszinuleg sosem tudom meg, hogy nehany honap mulva gyermekem szuletik. Igy tehat megtarthatta volna. Most viszont finoman szolva rabaszott.
- Tehat mindenkepp ragaszkodsz hozza? – nyomtam el a csikkemet a hamuzoba, majd lehuztam a poharam tartalmat.
- Mindenkepp.. – felelte, en pedig maris tudtam, mi lesz ennek a vege.
- Hat jo, ugy tunik nem tudlak meggyozni – alltam fel a fotelembol. Az egyik fiokhoz setaltam, amibol elokaptam egy fegyvert.
- Sajnalom – fullentettem, majd a fejere celozva azonnal meghuztam a ravaszt. Ezt kovetoen hivtam az embereimet, hogy lehetoleg minel hamarabb takaritsanak fel, gyorsan lezuhanyoztam, aztan reggelig aludtam bekesen.

Marco egy nem eppen atlagos, ugyanakkor rendkivul befolyasos csaladba szuletett. Mar apja es nagybatyja is reszt vett a szervezet bunozesben, igy nem volt kerdes, hogy mi lesz az ifjabb Ventimiglia sorsa. Edesanyja gyonyoru, gondoskodo no volt, es csak Isten tudja miert ment hozza egy olyan emberhez, mint Marco apja, aki sosem becsulte meg ot igazan. A ferfi gyakran lepett felre, sokat ivott, ilyenkor pedig agresszivva valt, ezzel tokeletes peldat mutatva egyetlen fianak. Igaz, apanak ritka szar volt, tanarnak viszont annal jobb. Idosebb fiverevel, aki a csalad feje volt, konnyen es hamar megtanitottak Marconak, hogyan is mukodik a vilaguk.
Egyetemi evei alatt a fiu egyre kevesebb idot toltott a csaladjaval. Haza mar csak azert sem jart szivesen, mert ott folyton csak a balhe ment. Harmadeves volt, amikor egy ejjel az apja felhivta, majd kozolte, hogy az edesanyja balesetet szenvedett es mar nem tudtak megmenteni az eletet. Marco ezt kicsit megsinylette, de az ido ugye minden sebet begyogyit. Pontosan ket evvel anyja halala utan, a konkurencia vegzett az apjaval. Ezt termeszetes megtorlas kovette, de ez nem hozta vissza a ferfit. Oszinten szolva a fiat nem igazan hatotta meg a halala.
Ezt kovetoen egyre tobb idot toltott nagybatyja mellett es kivette a reszet a munkabol. Hamarosan megkapta az egykor apja altal vezetett sztriptiz clubbot, ahol nem keves penzt mosnak tisztara. Idovel mindez azonban mar nem volt eleg Marconak, ennel tobbet akart. Egyszeru volt a keplet: meg kell olnie a nagybatyjat. Egy nap alatt eltervezte, hogyan is fogja eltenni lab alol az oreget, masnap este pedig cselekedett. Vegul az egeszet ugy allitotta be, mintha ez is az egyik konkurencia muve lenne, amit termeszetesen szinten meg kell torolni, akarcsak apja halalat. Ha valakit az erdekelne, vannak e emiatt almatlan ejszakai, hat nincsenek, sot nagyon is jol alszik.
Tehat igy tortent, hogy Marco Ventimiglia sikeresen a tronra kerult, elfoglalva melto helyet.