Részlet az előtörténetemből, amelyben éppen rólad írok:
“A jó testvér prototipusa

Nem születtem nagy családba, és elsőszülöttként valahogy mindig is éreztem, hogy felelősséggel tartozom a nálam öt évvel fiatalabb húgom iránt. Mindig is mások voltunk: én babáztam, ő kocsikkal játszott. Én szerettem a könyveket, ő odavolt a rajzfilmekért. Én anyás voltam ő inkább apás.Egy dolog azonban mindig is fontos volt a számomra, hogy ő megtalálja a helyét az életben. Megtanultam lemondani a javára, ha a szükség úgy hozta, és soha nem éreztem ezt tehernek. Más úton indultunk el az életben, és bár nem feltétlenül értettem az ő döntéseinek a hátterét, támogattam és segítettem, amiben csak lehetőségem adódott. Katona lett belőle, noha a kiképzést lelkileg és testileg is alaposan megsínylette.Jelenleg a Közel-Keleten szolgál immáron három esztendeje. Akkoriban nyitottam a kávézót, akkoriban állt át az életem egy teljesen másik vágányra, és a húgom akkor ment el egy időre az életemből. Az életünkből. Azóta is nagyon várom őt haza.”

Mindig is különbözőek voltunk, ám ez a különbözőség nem elválasztott minket, hanem kiegészített. Öt év van közöttünk, amely lehet soknak tűnik, és bizonyos időszakokban az is volt. Amikor én már kamaszodni kezdtem, te még éppen csak kisiskolás voltál. Mégis valahogy egyértelmű volt a számomra, hogy én vagyok az idősebb, hát én vigyázok rád. Persze az idő előrehaladtával fordult a kocka. Sokszor inkább én szorultam a te védelmedre. Te határozott vagy, tudod mit akarsz, tudod hogy érd el, és megvan ehhez a kellő kitartásod. Én, bár tudom, hogy hozzád hasonlóan erős vagyok, mégis sokkal inkább megalkuvó, gyáva és menekülésre hajlamos.
Akkor vonultál be a Közel-Keletre szolgálatra, amikor Will elhagyott engem és a közös gyermekünket (Benjamin, az unokaöcséd öt éves és kerekesszékhez kötött). Maradni akartál, de a parancs kötött, hát elmentél. Hiányzol nekem. Hiányoznak a közös beszélgetések, hiányoznak azok az idők, amikor megkaptam tőled a lelkifröccsöt, amikor erőt merítettem pusztán abból ahogy a konyhába leültél egy bögre kávé mellé. Hamarosan letelik majd a kiküldetési időd és hazatérsz. Én pedig alig várom, hogy újra itt legyél. Te jelented a szülinken kívül az egyetlen stabil pontot az életemben.
(A húgom történeti háttere szabadon alakítható. A keresztnév egy ötlet, a családnévben abszolút szabad kezet kapsz, mivel a Lane nekem a férjezett nevem. Az, hogy hogyan alakítod az életed, kivel élsz együtt, mik motiválnak szintén szabadon alakítható, bármiféle csavart belevihetsz, karakterhű kereteken belül. A mi kapcsolatunk nagyon erős testvéri kötelék, és ez szeretném is ha így maradna. Ötletekre nyitott vagyok, ha megérkeztél küldj nekem, kérlek üzenetet.)