Hello Staten Island-i pláza, újra itt vagyok. De nem egyedül leszek ezen a napon, mert meghívtam Nicole-t a barátnőmet, hogy segítsen ki engem a ruha vásárlásban. Egyedül sosem olyan jó esemény, mint ha megosztanád más olyan személlyel, aki szintén odavan érte. Tény, hogy kicsit győzködnöm kellett, hogy eljöjjön, de ígértem neki fűt és fát. Csak beadta a derekát végül, s ennek örülök. Bevallom a tanulás, s melózás teljesen lefoglalja a napjaim, így az utóbbi időben a találkozásaink megritkultak érezhetően. Szeretném Nicole-t kiszakítani a saját világából, meg a nap folyamán kárpótolnom a hanyagolásért. Azonban, amit ő nem tud valójában, hogy én meg TJ már nem alkotunk egy párt. Én még mindig szeretem a bátyját, s fogalmam sincs, hogy miért hagyott el engem? Van olyan sejtésem, hogy egy másik nő miatt. 3 hónapig olyan boldogok voltunk, utána meg hirtelen hideg vízbe lettem dobva, hogy ússzál. Nem tudok ezen tény felett elsiklani. Miért nem akarok egyenesen TJ szemébe belemondani az igazságot? Mert attól tartok, hogy végleg megutál miatta. Meg miféle választ kapnék tőle? Valami férfi mondva csinált választ. Szeretném körüljárni a kérdést, miközben én előkészítem a jogos támadást. Felsóhajtok, ahogy ülök a pláza padján a könyvesbolt előtt. Hosszan mélázok, egyelőre magányosan. Látok pár pasit, akik felém mosolyognak, azonban vissza sem tudok mosolyogni. Nekem van egy pasim, s nem fogom őt elárulni. Miért kellene tovább lépnem, mikor még nekem ő az igazi? Újabb sóhaj, azonban hamarosan kezdem összeszedni magam. Nem jól jönne ki, ha Nicole megsejtené, hogy kettőnk között ekkora a baj. Mi csípjük egymást, s nem szeretném terhelni ilyen apróságokkal, mert biztosan neki szintén megvannak a maga gondjai. Felállok a helyemről, s eligazítom a ruházatom. A távolból észlelem Nicole hajkoronáját. Mikor megpillantom a mosolygós arcát, akkor hasonló kifejezés költözik az arcomra. Legalább ő tudja feledtetni ezen nyomoromat. Mikor odaérkezik hozzám, akkor rögtön a két puszi az arcra, s a forró barátnős ölelés. - Szia! De régen láttalak! - kezdem a szokásos szöveget, amit a következőképpen folytatok. - Hová megyūnk? Bűnöző reggeli vagy rögtön fehérnemű bolt? Melyikre vagy kiéhezve? - vigyorgok felé, s körbenézek, hogy mennyi fehérnemű boltot lehet látni most hirtelenjében. Nagy ez a hely, s tele van pakolva érdekes és értékes boltokkal. Két ilyen igényes nő számára kincsesbánya.
Sóhajtva teszem a zsebembe a telefont miután beszélek Vioval, aztán kilépve az iskola kapuján indulok el a megbeszélt helyre. Ma mindössze két órám volt, aminek örülök is, viszont más terveim lettek volna, mint vásárolgatni a bátyám barátnőjével. Bár imádom a plázákat és nem ártana kicsit fel frissítenem a ruhatáramat sem, viszont Vickihez is be szerettem volna ugrani a munkahelyére, már egy ideje tervezem, hogy meglepem őt. Vio néha annyira rámenős tud lenni, hogy igazán nehéz neki nemet mondani. Igazából nem nehéz vele kijönni, Vicki után talán ő áll hozzám a legközelebb a barátnőim közül, nem is mindig van hozzá túl sok hangulatom. Mégis engedtem magam meggyőzni, egy kis vásárlás meg pletyózás nem hiszem, hogy ártana, sőt... lehet, hogy épp erre is van szükségem, hogy a napom többi fele ne legyen olyan pocsék, mint ahogyan indult. Ritkán mondok olyat, hogy rossz napom van, de ma nem indítottam túl jól. Nem elég, hogy az éjjel alvás helyet bárányokat számoltam a plafonon, de amikor végre elalszok az ébresztő kelt, hogy aztán arra jöjjek be a suliba, hogy valami gyűlés miatt csak két óra lesz megtartva, az összes többi elmarad. Ha ezt előre tudom, akkor egészen biztosan fel sem kelek még egy darabig. Mindegy. Ha már így alakult,megpróbálom a lehető legjobbat kihozni ebből az egészből. Elég hamar oda érek a megbeszélt helyre, szerencsémre a sulitól nincs túl messze a pláza, így nem volt szükség arra, hogy taxit hívjak, remélem, hogy a friss levegő segít abban, hogy vissza térjen vidámabbik énem. Az út túloldalán meg is pillantom a barátnőmet, így széles mosolyra húzódik a szám, és amint átérek az úton, viszonozom az üdvözlését. - Szia. Kicsit el vagyok havazva. Meg amióta szerelmes vagy, azóta nehéz téged elérni. - jegyzem meg egyáltalán nem szemrehányóan, hiszen tudom, hogy hogy működik az ilyesmi. Mi lányok képesek vagyunk egy férfiért elfelejteni, hogy vannak barátaink. Persze gyakran találkozunk azért Vioval, mégis csak a bátyám barátnője, gyakran alszik nálunk, de az nem olyan, mint mikor hozzám jön. - Egy ideje már nem jártál nálunk. Vagy csak én nem voltam otthon? - kérdem érdeklődve, majd elgondolkodok a következő kérdésén. Igazából még én magam sem tudom, hogy most mire lenne szükségem. Ha eljövök vásárolni, akkor abból jó sosem sül ki. Hajlamos vagyok felvásárolni a fél plázát. - Mit szólnál, ha először meginnánk egy kávét? Aztán jöhetnek a fehérneműk. - vigyorgok rá, majd meg is indulok az egyik kávézó felé, ha Vio is egyetért azzal, hogy kávé nélkül nem lehet igazán a vásárlásra koncentrálni. - Szóval mi a helyzet? Minden rendben veled? Bírod még Jayde mellett? - az utolsó kérdést nem igazán értem, hogy miért tettem fel, hiszen elég megemlítenem a bátyám nevét ahhoz, hogy csillogjon a szeme, szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy sosem tudna rá unni.
- Bocsánat, s igen jól látod a helyzetet. Szerelmes vagyok a bátyádba – nézek bele a szemébe, miközben megrohamoznak az emlékképek, mikor még sokat voltunk együtt. Mostanában azonban csak az iskolában futok össze vele, de nem igazán merek hozzájuk elmenni, mert akkor hamar kitudódna a kapcsolatunk romlott helyzete. Mikor sikerül elengednem a barátnőm, akkor távolabbról méregetem őt, hogy milyen ruhaneműre próbáljam rábeszélni. Egyelőre nem tudom, hogy pontosan mi legyen az, de mikor eljön az ideje, akkor beavatom őt is. - Hogy te milyen jó megfigyelő vagy! Tudod, mióta van saját lakásom, így nem igazán zavarnánk téged. - szólok hozzá, s remélem leesik neki, hogy vannak bizonyos dolgok, amit csupán kettesben szokás végezni, s azzal nem zavarnénk az ő légkörét. Szerencsére, hogy ezúttal elmaradnak az emlékfoszlányok. - De ne aggódj, tervezek nálatok bulizni egyes alkalmakkor. Női pezsgő buli, ereszd el a hajam fajta. - adom meg neki a választ, hogy ne aggódjon túl sokat emiatt. Tervbe van véve a közös estézések. Csak annyit nem árulok el, hogy én egyáltalán nem rajongok érte, mióta TJ annyira furán viselkedik az irányomba. Dönt végül Nicole a sorrendről, ami ellen nem tudok tiltakozni. - Rendben, igyunk meg egy kávét, vagyis inkább te. Én igazából most chilis forró csokira vágyom. A kávétól túlságosan felpörögnék, mint múltkor és akkor úgy kellene leütnöd, valami fabunkóval. - nevetem el a végét. Teljes figyelmem a barátnőmre szentelem, így úgy igazából nem kalandozok el másfelé. - De utána szavadon foglak, s valami új szexi fehérnemű boltba fogunk elmenni. Elvileg nyílt egy új. - követem a kávézó felé, mellette haladok nyugodt léptekkel. Könnyedén felveszem a tempóját, mert TJ mellett fel kellett vennem a férfias lépéseit. Nicole-ról viszont ez nem mondható el, s biztosan nem fog kilométereseket lépni. Minden jó lenne, ha nem tenné fel azokat a kérdéseit. Mintha többet szeretne tudni kettőnkről! Mintha bele akarna szólni a kapcsolatunkba, hiszen elsőre ez az érzetem. Másodjára, hogy tudok neki válaszolni, s viszont a harmadik fordulóban nem tetszik, hogy ehhez viszont hazudnom kell. Legjobb barátnőmnek? Áhh kizárt! Most kell bevallanom az igazságot, ami menni fog, nem? NEM! Érezheti, hogy hezitálok, hogy nem csípőből válaszolok, mint eddig. Nagy sóhajtás távozik ajkaim közül. - Szerelmes vagyok belé, azonban…ő már nem törődik velem. Úgy érzem, hogy teljesen hideggé vált az irányomba. Eddig édesen keresett engem, mikor tudott, most meg kerüli a társaságom. Fogalmam sincs, hogy miért? Miért teszi velem? - hát bumm, egy fontos barátnő előtt nem tudok hazudni. Jogában van tudnia, hogy én és a bátyja külön utakat járunk. Valójában el vagyok keseredve. - Számomra úgy tűnik, hogy ő kinyilvánította, hogy köztünk mindennek vége. Vissza akarom őt szerezni, s szeretném, ha minden a régi lenne. - ingatom a fejem, s jól láthatóan a mosoly az arcomról eltűnik. Helyét átveszi a kisebb szomorúság, s bizonytalanság.
Kezdőlap
