Ijedten ugrok fel az ágyban, ugyan is valami nagyon hiányzik. Még hozzá az a hülye ébresztő hangja. Ugyan is én vagyok a csapat kapitány az egyetemi hajrá lányoknak. És már egy órája ott kellett volna lennem. Ijedten ugrok ki, ezzel egy időben szólal meg a telefonom.
-Tudom, Clara, de nyugi egy óra múlva ott vagyok, addig gyakoroljatok.
-Jó..de valami új csaj van a dologban?!- jajj már megint, mindig ráéreznek, ha feltűnik valaki, nem is értem az okát, gondolom szem forgatva.
-Dehogy,- nyögöm a hazugságot könnyen a telefonba, majd rá is nyomom mielőtt újból elkezd nyomni valami baromságot. Persze,hogy új csaj van a dologban- csak, hogy anyám miatt csinálom a dolgot. Jó, nem mondom Mila gyönyörű lány, és szívesen le szaggatnám róla a bugyiját, még sem tehetem, mert elég valószínű, hogy nem a lányokhoz vonzódik. Mondjuk, sokszor észre veszem, hogy elidőzik rajtam a pillantása, és ha kétértelműen fogalmazok mindig elpirul a drágaságom. Lehet maga sem tudja mit szeretne. Mondjuk, ha így volna sokkal könnyebb dolgom volna, magamba kéne bolondítanom és akkor már kész is. Azóta elég sokat lógunk együtt voltunk már több helyen, tegnap például elrángattam egy házi buliba ahol sok teqilát ittunk. Mondjuk a sót róla kellett nyalogatnom... ezt csak nem hagyhattam ki. Anyám azóta minden egyes nap megkérdezi, hogy mennyit haladtam a dologgal kapcsolatban. Nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy túl törvényes dolog, de tuti, hogy nem etikus dolog a húsz éves lányodat arra használnod, hogy ez ügyeddel kapcsolatban végre infóhoz juss. Mégis felmerülhet benned a kérdés, akkor én minek egyeztem bele a dologba. Hát ez pofon egyszerű, na nem mert annyira imádom az anyámat, mert leginkább a hideg ráz tőle, olyan, mint egy hadvezér és nem egy anya. Amikor tinédzser koromban kiderült, hogy a fiúk abszolút hidegen hagynak egy éven át csak dili dokihoz hordott, ami azt illeti még most is csak elviseli a dolgot. De engem nem érdekel, ha nem tetszek így... hát így járt. De nem fogom másnak mutatni magam, mint ami vagyok, sőt sokszor még lázadozom is. Igaz még a rendőrségről sohasem kellett haza hoznia. Na az lenne csak az igazán nagy pofon G.I. Jane-nek, ha el lopnék egy csokit.... vagy nyilvánosan elégítenék ki valakit. Még eljátszom a dologgal, és lehet egyszer majd tényleg megjátszom a dolgot. Ha nagyon az agyamra fog menni. A második ok, amiért ebbe a hülyeségbe bele mentem az az fog, hogy anyám úgy se hagy békén, és nem mellesleg egy irtó gyönyörű és dögös csajról van szó, akinek szívesen megmutatom mennyire királyabb a szerelem egy csajjal....
De most inkább gyorsan elszaladok tusolni, negyed óra múlva vizes hajjal mászok ki a fürdőből. Gyorsan magamra rángatom a karmazsin vörös- királykék színű edző ruhám, ami egy rövid sortból, és egy kissé laza trikóból áll. Felkapom a táskám a vállamra, a ház egész csöndes. Gondolom a szüleim már elmentek, vagy nem tudom... mielőtt még ez a helyzet nem változik az a tervem, hogy lelépjek otthonról. A konyhában még gyorsan töltök egy nagy bögre kávét, és a szekrényből keresek egy kis bagettet, amit elrágcsálok útközben. Közben a telefonon pötyögök egy sms-t a vörös királynőmnek, hogy este ráér-e valami klassz programot találtam ki a számára.
De ekkor szólal meg az a fránya csengő, a csajok nem lehetnek... hiszen gyakorolnak éppen, amit nekem is kéne tennem. Gyorsan lecsapom a pultra a bögrém, lenyelem az utolsó falat kiflit és röppenek is ajtót nyitni.
-Óh, hello,- köszönök Elenának, anyám egyik kollégájának, vagyis nőjének, ami azt illeti, a francba, most biztos nem hívom be, már így is késésben vagyok.
-Bocsi, de anya sajna nincs itthon, és nem is tudom hol van, esetleg, üzensz valamit?- pillantok rá. Így nem vagyok annyira bunkó, de ha annak tart se izgat igazán, és hamarabb lerázhatom... remélem.

~ Elég béna kezdő. ~ 600 word ~ ✩ ~

Katherine&& Elena