A, mint Arn. A beceneve, amit imád és nem csak azért mert Arn, a templomos lovag-ot jelenti, hanem éppen ellenkezőleg sokkal barátságosabbnak tartja ezt a nevét, mint az Arian-t.

B, mint Ben. Más néven Benedict, a legjobb barátja aki mindig mellette van és akiben teljes mértékben megbízik. Ő egyfajta bizalmas, sok olyan meglepő dolgot tud Arian-ról amit más nem. Hogy például a színészkedés mellett az is megfordult a fejében, mindemellett még modellkedjen is. De önmagától soha nem menne bele, csak ha felkérnék valamilyen terméknek a reklámozására, de ez még nem történt meg.

C, mint Cseszheted az egészet. A mondat ami akkor hagyja el a száját, ha nagyon kétségbe van esve és már nem tudja elfojtani magában az indulatait. Bár ezt elég ritkán hallani, általában nagyon visszafogott személyiség.

D, mint Depeche Mode. A banda amit már évek óta imád. Istenit. Felmagasztal. Gyakran a dalaikat hallgatva találhatsz rá, bár nem kell kétségbe esni, nem egyszer megesett már, hogy zenét, zenei stílust váltott, de mindig visszatért régi kedvencéhez.

E, mint Evan Swan. Az első szerep amit el kellett játszania, egy számára ismeretlen darabból, de mint kiderült ez A hattyúk tava elégé furcsa feldolgozása, ahol a nők szerepét férfiak és a férfiak szerepét nők játszották. Természetesen át és feldolgozva, hogy véletlenül se tűnjön az egész egy komédiának, még akkor is ha az volt.

F, mint féltékeny. Nehezen ismeri be, de viszont ez a tulajdonság is megbújik mélyen benne. A baj ott kezdődik, hogy túlzottan ragaszkodik olyan dolgokhoz, ami nem volt az övé és sosem lesz az. Vagy akár valakit aki észreveszi, hogy merről fúj a szél, az pontosan azt a hatást élvezi, amit sikerült kiváltani belőle. Ha féltékeny, akkor az ajkai szélét harapdálja, így könnyen lebukik.

G, mint Gina. Ha azt hiszed eme csodálatos lánynév a barátnőjét takarja, akkor tévedsz. Az ikre, pontosabban pontos mása lenne, ha ő is fiúnak születik és akkor most nem Gina lenne itt hanem Gino. A viszonyuk elégé fura, néha túlságosan bensőséges, máskor meg elég távolságtartóak. Igazából ez a lány hangulatától függ, mert jóval hevesebb a vérmérséklete, mint Arn-é.

H, mint hashtag. Szégyen és gyalázat volna azt feltételezni róla, hogy mindent egybeír és be kettős-keresztez. Mert van az a hely, amit például tiszteletben tart és megóvja az Instagaram, Facebook és egyéb közösségi oldalak ártalmát. Ez a naplója. Na meg persze a tesztek. A jegyzeteivel ugyebár azt tesz amit akar.

I, mint Ingrid. A lány akivel sosem találkozott még személyesen de Tinder-en beszélgetnek és eléggé úgy gondolja, hogy végre egy lelki társra talált. Aki képes kibeszélni minden aprócska tennivalót, programot, előadást, tesztet és szív fájdalmas dolgokat, mégsem tud Arn agyára menni. De persze sose tagadta, hogy szívesen találkozna a lánnyal egyszer élőben is. Meg ha úgy adódik akkor esetleg többször is.

J, mint Japán. Az a bizonyos hely, ahová minden áron el akar majd egyszer utazni. Először azonban az egyetemnek és a színészetnek szenteli az életét, majd idővel akár oda is eljuthat. Legalábbis bevallása szerint benne van a top 5 helyben ahová mindenképp elfog utazni.

K, mint Kyle. Az első fiú akibe úgy érezte szerelmes, aki vonzotta de sosem akart a sráctól soha semmilyen közeledést kapni. Inkább a plátói szerelme lett, manapság a múzsája, a példaképe és semmi több. Pusztán motiválja az, hogy ez a Kyle mennyire magabiztos és pozitív személyiség ezért ő is olyan akar lenni.

L, mint lenge öltözet. Na ez az ami befolyásolja. Amivel el lehet vágni nála azt a bizonyos filmet. Egyrészt azért, mert van annyira leleménytelen és szégyenlős, hogy ilyenkor akarata ellenére is zavarba jön. Ez gyerekkorában persze nem volt így! Ha kellett két vagy három esetleg négy évesen még egy száll semmiben szaladgált a tengerparton, de az már ugyebár a múlté. Ő nem is emlékszik rá. Csak a szülei, meg az a rengeteg fotó, amit ilyesmire pazaroltak.

M, mint muffin. Lehetőleg csokis, de az epresnek, meg az áfonyásnak se mondana nemet. Ebből tehát következik az, hogy édesszájú és szeret enni. De persze nem viszi túlzásba, ha igen akkor már régen az látszana rajta, hogy mennyire kövér és alig tud menni a felesleges testtömegeknek köszönhetően. Edz. Megnyugodhatsz.

N, mint New York. Bárki bármit mond, ő törzsgyökeres New York-i apai ágon, pusztán a véletlen következménye, hogy az anyai nagyszülők városában született meg. Igazából éppen akkor pont ott tartózkodtak a szülei és már túl késő volt ahhoz, hogy vissza táncikáljanak New Yorkba.

O, mint olívabogyó. Te talán nem szereted, sőt alapból utálhatod, viszont Arn teljesen oda van érte. Persze nem tudnád lekenyerezni vele, mert ahhoz nagyon sok mennyiségre lenne szükséged. Egyszerűen az a baj, hogy nem tud betelni vele, ha egyszer elkezdi enni akkor addig tuti fel nem áll az asztaltól amíg be nem fejezte az "étkezést".

P, mint Pascal. A bátyja akivel sosem volt jó a viszonyuk, de miután elköltözött otthonról, elkezdték hiányolni egymás társaságát, sőt mi több még a veszekedéseiket is. Pascal amúgy ügyvédnek tanul, ettől a szülők nagyon büszkék rá és természetesen Arn egy kicsit féltékeny is a testvérére, de ezt ugye sosem vallaná ám be senkinek sem.

Q, mint quid pro quo. “Valamit valamiért”. A helyzet az, hogyha teszel érte egy igen fontos dolgot, vagy egy elég jelentéktelent, esetleg segítesz neki valamiben, azt okvetlen vissza akarja adni. Ragaszkodik, hogy úgymond megfizessen mindenféle és fajta szívességet. Ezzel talán a hálája életed végéig üldözni fog, kivéve ha nem talál egy módot a törlesztésre.

R, mint róka. Az állat amihez a természetét hasonlítják, nem tudja miért. Mai napig azt állítja, hogy mindez azért lehet, mert a rosszakarói így akarják besározni őt. De ki tudná megmondani az igazat? Tényleg olyan lenne a viselkedése, mint egy ravazdi rókának?

S, mint sivatag. A hely ahová menni fogsz egy szép nap, ha az agyára mész. Az elég meleg helyen van, szerinte. Ki is száradhatsz, délibábot láthatsz meg nem fogsz megfagyni. Nem valószínű, hogy a tudtodra adja mik a tervei vagy mit gondol rólad igazán. Inkább magában tartja, csak gondolatban küld el melegebb éghajlatra.

T, mint Tini Nindzsa Teknőcök. Gyerekkorában egy akart lenni közülük, még a szüleit is sikerült meggyőznie, hogy vegyenek neki ilyen pólókat, amit az oviban és az iskolában büszkén hordhat. Ez a mániája a középiskolában véget is ért. Gina szerint túl gyerekesen viselkedett már, ideje volt, hogy felnőjön egy kicsit.

U, mint utánozhatatlan. Vagy szebb szóval egyedi. Ez az a tulajdonság amit egy személyben, sőt mi több önmagában is nagyra tart. Ő nem általánosságban beszél, senkit sem hasonlít senkihez és sosem vág egy ismerőse vagy egy idegen fejéhez olyasmit, hogy miért nem olyan mint x vagy y.

V, mint viktoriánus divat. Nem hordja, nem ilyen a stílusa, nem ragadt meg a tizenkilencedik században, noha most is olykor látni az utcán hóbortos személyeket akik magukra öltetnek egy-egy megnézendő és megbotránkoztató darabot. Pusztán csodálja, ennyi. Sem több, sem kevesebb.

W, mint When the party's over. Billie Eilish dala, ami képes volt egy egész hónapig leszoktatni őt a Depeche Mode mániájáról. Vannak olyan pillanatok amikor még visszatér a dalhoz, mert valahogy megfogta. Vagy egyéb dalaihoz, mint például a Bad guy, vagy a Bury a friend.

X, mint xilofon. Az oviban a kedvenc hangszere volt. EZ egy elég nyugtató játéknak tűnt akkor, manapság nem tudná lekötni magát ilyesmivel. A vicc ebben az, hogy még egy fényképe is van, amint egy ilyenen játszik és vigyorog. Ami megjegyzem elég ritkán történik meg, mert sok arca van, sok mosolya, de őszinte csak azon a fényképen van. Amúgy a fotó öt és hat éves kora között készült.

Y, mint yorkie. Vagyis yorkshire terrier, az a kutyafajta amit nem olyan régen megkedvelt és aminek egy szép nap a gazdája is lett. Születésnapja alkalmából kapta az egyik szaktársától, aki anno megkedveltette vele ezt a kutyát. A sajátjának a Max nevet adta.

Z, mint zombi. Egyszer Halloween-kor ezt a szörnyeteget választotta, csak úgy hirtelen elhatározásból. A hitelesség kedvéért tényleg úgy is tett, mintha zombi lenne. Az egyik kisgyerekre sikerült is ráhoznia a frászt, azóta hiába próbál, valahogy sehogy sem sikerül szóba elegyedni a nála jóval fiatalabbakkal. Persze próbálkozik, de mindig rosszul sül el a dolog.


Kb. 5 évvel ezelőtt
Az ajtót figyeltem, hogy mikor toppan be és közli velem, hogy mehetünk. Már mindent becsomagoltam, az éjszaka kétszer átnéztem, hogy minden holmim megvan-e és nem hagyok itthon valamit. Nem tudtam elaludni. Túlságosan is izgatott voltam. Épp újra neki akartam kezdni ennek az egésznek, amikor kopogtatás törte meg a szándékomat. Örömömben fel is pattantam és boldogan nyitottam ajtót azt gondolva valóban ő lesz az, de tévedtem.
- Ugye most nem azt várod el tőlem, hogy kiugorjak a bőrömből és táncolni kezdjek amiért te képes vagy… - Gina csalódottan és szemrehányóan folytatta a mondanivalóját amire nem figyeltem.
Tudom, hogy szólnom kellett volna neki, hogy mik a terveim és szándékomban áll másik szakra menni, mert koránt sem érdekel a jog, amit ő annyira imád. Sőt még nem is kifejezetten informatikára vagy matematikára jelentkeztem, amivel a hónap elején még áltattam a családomat. Egyszerűen meggondoltam magam, nem mintha nem jeleskedtem eddig ezekből a tantárgyakból, de történt valami. Valami, amiről Gina nem tud. Soha nem is értené meg, de igazából nem kell, ez rám tartozik, nem rá. Tudom, hogy eddig, amit lehetett azt mindig együtt csináltuk, de el kell szakadnom tőle, így is túl sok befolyással bír felettem.
Ő azonban csak mondja és mondja.
- …szemét vagy…azt gondoltam van ennyi…mégis miből gondolod, hogy… nem tudsz te semmit…nekem is vannak érzéseim. Szükségem van…ezért nem akarom…tanulj te is jogot, mint én. Kérlek! – pusztán egy-egy részletet kaptam el a mondanivalójából, valójában átnéztem felette. Nagyon is. Főleg, amikor megláttam közeledni azt, akire eddig is nagyon, de nagyon vártam már.
Ben jelent meg a lépcsőn felfele haladva és természetesen az én ajkaim is ettől mosolyra gördültek, miközben a drága Gina babánk éppen azt taglalta, hogy…
- Kiöntöm itt neked a szívemet és képes vagy vigyorogni rajtam? Milyen testvér vagy te? – továbbra is csalódott felháborodás tükröződött az arcán, ha nem hallja meg a lépteket a háta mögött akkor talán még kétségbeesetten nekem esik és…Gina persze nem ilyen. Csalódott de sosem kezd el csapkodni, hogy esetleg kiverje a fejemből a művészetivel kapcsolatos gondolataimat.
- Csak, hogy végre megjöttél! – azzal a lendülettel kikerültem a testvéremet és Ben felé tartottam, ügyet sem vetve az igen fontos kérdésére.
- Nektek is szia! Örülök, hogy ilyen jó hangulatban látlak titeket, igazából jöttem amint tudtam. – magyarázkodott és azzal zsebre is vágta a kezét. Keresni kezdett ott valamit, de nem figyeltem, hogy mi is lehet az.
- Már minden készen áll. Csak arra vártam, hogy szólj vagy át gyere és mehessünk is. – lelkes voltam, túlságosan is lelkes, ezért nem vettem észre, hogy az ok amiért késett itt állt a hátam mögött.
 

Mindig is tudtam, hogy éreznek valamit egymás után, hiszen láttam a testvérem szemein mennyire elfogja őt az öröm, ha megpillantja az én drága barátomat. Azzal is tisztában voltam, hogy túlságosan kedves a testvéremhez, nem úgy bánik vele, mint a többi lány volt osztálytársunkkal. Nem tesz megjegyzéseket rá, hogy lehetne szebb is. Mindig bókolt neki, amitől Gina rendesen el is pirult.
Tehát érthető okokból kifolyólag nem lepődtem meg Ben meglepetésén, amivel aztán tényleg örömöt okozott Gina-nak és teljesen elfelejtette, hogy miért is kezdett el veszekedni velem. Tehát most ő is velünk fog jönni. Nincs mese, még egyszer utoljára, bele kell mennem ebbe az egész „hadd menjek én is veletek” dologba. Nem olyan rossz az ő társasága sem, csak így vigyáznom kell arra, hogy mit mondok előtte. Tényleg van egy rakás dolog, amit ő sajnos nem érthet meg. De nem is baj. Nem kell mindenről tudnia és megértenie sem.
- Ha tényleg velünk akarsz jönni, akkor jobban teszed, ha el kezdesz te is készülődni. Ne hagyj itthon semmit amire úgy érzed, hogy szükséged lesz. Jó? – szólok végül közbe, mert Gina nagyon elkezdett hálálkodni Ben-nek és a végét nem akartam megvárni.
- Hat napra elegendő holmit hozz, addig leszünk oda. Nem akarom, hogy gondod adódjon ebből. – folytatta tovább a magyarázkodást Ben és miután ez az egész eljutott a testvérem agyáig elengedte őt, majd a szobájába ment pakolászni. Miután ketten maradtunk, kissé bizalmasabb arcot vágva Ben közelebb lépet hozzám.
- Roger is szemet vetett rá, láttam amint beszélgetnek valamin, nem akarom, hogy amíg távol vagyok bármi történjék közöttük. – kifogások, még mindig nem értem miért nem áll rendesen Gina elé és közli vele a tényeket. Mitől retteghet?
- Elhiszem, hogy féltékeny vagy. De egy olyan srác, mint Roger… Kétlem, hogy Gina-nak bejönne bármiféle szempontból is. Láttad te már, hogy néz ki? – tudom, Ben-t nem érdeklik az apró részletek férfi társainkon, de én ettől még képes vagyok elveszni azokban a fránya részletekben és tudom, hogy Gina-t mások érdeklik. Komolyan.


Megérkeztünk. Olyan lelkesek voltak mindketten, hogy inkább elvonultam a hotel medencéihez, úszni egyet. Tudom. Hirtelen jött ötlet, de el kellett hitetnem velük, hogy most éppen pont ehhez van kedvem. De valójában nem. Én tényleg élvezni akartam a tengerpartot, az egész utazást, hogy itt lehetek. Ám ez nem igazán jött össze. Costa Adeje lett tehát az új bombasztikus turista paradicsom, ahol halálra fogom unni magam. Egyrészt mert Gina akaratlanul is de lefoglalta a legjobb barátomat, másrészt nem akartam megzavarni őket, igazából abban reménykedtem, hogy gondolnak egy kicsit rám is és…
Jó nem akarom sajnáltatni magam, de határozottan zavart, hogy Ben édesanyjával és undok kis húgával kell azon fáradoznom egy árnyékos napozóágyat találjunk a medence közelében. Érthető okokból kifolyólag mindegyiknél volt már egy törölköző és egyéb személyes holmik, amiket az itt tartózkodók képesek voltak magukkal hozni, mint például egy könyv, naptej és suttyomban a pénztárcájuk vagy mobiljuk. Amit nem féltettek, még akkor sem, ha rengeteg idegen vette őket körül. Royal Hideaway Corales Resort csodás egy hely, tengerre nyíló szobákkal, ebből kifolyólag érthető, ha a medencénél nincs üres napozóágy.
- Mi lenne, ha csak simán ücsörögnénk egy kicsit a vízben? – vetettem fel az ötletet csak úgy hirtelen.
- A dolgainkat meg hagyhatjuk itt a medence szélén. Jól látható helyen van itt, kétlem, hogy bárki leakarná nyúlni a mi dolgainkat. – okoskodtam, ennek megfelelően meg sem vártam a válaszukat, hanem így is tettem. Minek aggódni ugyebár? Végtére is vakációzunk, a hely meg ha kell, ha nem tele van biztonsági kamerákkal. Eddig úgy tűnt a személyzet szintén nagyon rendes, semmi okunk arra, hogy kételkedni kezdjünk. Nekik is élvezniük kéne egy kicsit a vakációjukat. Komolyan.
Holnapra úgyis egy rakás látványosságot meg akarnak látogatni, halottam őket, amint a Teide, a Los Gigantes-sziklák és Masca került megemlítésre. Hogy mindezt egy nap szeretnék meglátogatni vagy külön-külön azt sajnos már nem hallgattam ki az utazás során. Pedig a jelek szerint jobb lett volna.