Hm? Mármint én? Jah, hogy én. Aha. Hm, nem tudom. Nem vagyok valami beszédes, de hát az a feladat hogy beszéljek magamról. Na jó. Megpróbálhatom, de nem vagyok egy ilyen nagy dumás alak, csak ha olyanokkal vagyok akik mellett el tudom magam engedni. Kicsit olyan ambient vagyok, tudod aki nem nem járkál el minden péntek este a szórakozóhelyre, de szűk körben azért tudok középpont lenni. Amit mások látnak, többnyire a komoly arcom, hiszen nagyon szoktam koncentrálni, és így is sok mindent elfelejtenek, csak éppen azt nem, akit kellene. Mindenesetre a látszattal ellentétben azért nem vagyok egy besavanyodott penészvirág, és igenis eljárok, mindenféle irodalmi/történelmi rendezvényre, igaz többnyire egyedül, hiszen a baráti köröm nagyon más érdeklődésű, de azt hiszem ezért is vagyunk jóban. Annyira mások hogy szinte már vonzzuk egymást. Van humorom, és nem vagyok búval baszott, de sehogyan máshogy, mert jól... vagyis hát na, van olyan életem is, de ez... bonyolult.
Nehezen nyitok mások felé, és bizalmatlan vagyok de nem lehetetlen elérni hogy megbízzak valakiben. Csak nem szabad feladni és előbb utóbb... De hát az emberek felszínesek, és nem érdekli őket hogy milyen vagy, ha nem ugrassz fejjel az első hülyeségbe amit kitalálnak. Akkor máris prűd, meg díszfsz vagy, meg minden. Pedig nem, én is szoktam hülyeségeket csinálni, és vannak hobbijaim is. Meg problémáim, meg túlgondolt elméleteim, meg rendetlen lakásom.
Meg néha önértékelési zavarom, és szexuális frusztrációm, mégse tudja az egész világ. Vannak akik igen, és vannak akik... akik az őrületbe tudnak kergetni valamivel! Bármivel! A professzorom felesége a folyamatos "Jajj kisdrágám" felszólalásával, az újságnál a szerkesztő a folyamatos bazdmegolásával, és Leo azzal hogy.... nem tudom. Őt nem tudom hová tenni, de fura. Mármint nem ő maga, inkább csak hogy nem tudom hogy viszonyuljak hozzá, és ez nagyon zavar.

Ha függeléket kéne írnom magamhoz, akkor lenne egy kis lista:
- Szeretem az állatokat
- Mindig szól a zene, teljesen mindegy mi az de valaminek szólnia kell
- Tudok főzni, és elég jól is csinálom. Isteni lasagne-t tudok sütni.
- Ritkán járok haza a szüleimhez, végre függetlenedtem, és a saját életem élem.
- Sokat tűnődtem hogy milyen pályára adjam a fejem, és sokáig állatorvos akartam lenni, de nem bírja a gyomrom.
- Szeretek vezetni, és egyszer szeretnék venni egy escalade-ot. Koromfeketét, krémszínű bőrülésekkel.
- Nagyon nagy Nirvana rajongó vagyok és sajnálom hogy már soha nem találkozhatok Kurttel, hacsak nem a másvilágon.
- Utálom az orvosokat, és ha beteg vagyok, akkor én a halálomon vagyok és háromszor olyan kiállhatatlan vagyok mint amúgy.
- Utálom a chilit és a pepperonit.
- Időszakosan dohányzom, de nagyon kevés alkoholt fogyasztok és igazán részeg sosem voltam.
- Rémes a név memoriám, de az arcokra emlékszem, meg hogy ki az és honnan ismerem, de a neve….
- Nagyon jó nyelvérzékkel bírok, beszélek, angolul, svédül, norvégul, finnül csak éppen hogy megértetem magam.
- Nem vagyok jó abban, hogyan kezeljem a kínos helyzeteket, márpedig mostanában kijutott pár.
- Enyhe insomniában szenvedek, szóval remekül bírom az éjszakába nyúló munkát és dolgozatjavításokat.



Kedves Tyler!

Tudom hogy régen nem írtam már, de egyszerűen annyi volt a dolgom, hogy azt sem tudtam hol álla fejem, és hogy a helyén van-e még. Sokszor már úgy mentem előre hogy azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány, de most végre van időm írni. Igaz hogy egy hét késéssel, szóval kérlek ne haragudj. Tényleg egy istentelen katyvasz volt az életem, és felborult minden az influenza járványban lebetegedő tanárok miatt. A heti negyven órám helyett 50 lett. Az azért... gondold el.

Remélem jól vagy és Skócia beváltotta a hozzá fűzött reményeidet, hiszen tudom mekkora álmod volt hogy végre eljuss oda, és életvitel szerűen ott élj. Ember, megcsináltad! Kijutottál, és most már csak rajtad múlik minden, és ahogy néztem nem is loptad a napot. Máris egy skót barátnő? Igazi szépség, mit ne mondjak. Mesélj, hol ismerted meg? Mióta vagytok együtt? Mikor kapok rep jegyet az esküvődre?
Azért tudod, annak ellenére hogy nagyon örülök a szerencsédnek és a sikerednek, be kell vallanom, nagyon hiányzol, és sokszor szeretném hogy itt legyél, és nyomasd az okos tanácsaidat amikor totálisan összezavart vagyok, és nem tudom én sem, mit miért csinálok. Ami azt illeti…. El kell mesélnem valamit, de… ez maradjon köztünk. Jó tudom, nem vagy olyan aki mindenkinek elmondja a dolgokat, de ez nekem fontos, és nem értem saját magamat.

Tudod meséltem hogy Cornel a fizikásoknál van és van itt egy másik srác is. Leo. Sokat lógok ott, már csak Corn miatt is, és összebarátkoztam vele is, de olyan furcsa egy kicsit a helyzet. Kedvelem, de nem tudom eldönteni hogy... hogyan is kedvelem. Egyszer elhívott vacsizni, ilyen közösen főzös, baromkodós este volt, és nagyon jól éreztem magam. Jobban mint reméltem, mert azt hittem csak elbeszélgetünk erről arról, megeszünk valamit valahol, és helló. Nem így volt, és felhívott magához és utána egészen olyan érzésem volt mintha.... Nevess ki nyugodtan. Olyan volt mint egy jó randi, de nekem ott volt akkor Chelsea. Meséltem Chelsről is, ugye? Nagyon helyes okos lány a média tanszékről, és kavartunk is de... valahogy nem működött az egész és Leo után egyszerűen... nem tudom baszki. Nem tudom. Nagyjából egy héttel később közölte hogy kész vége ennyi volt, mert ő ezt nem bírja, és hiába kértem hogy mondja el mi baja van, le se tojta és elviharzott, és azóta még csak nem is köszön.

Fogalmam sincs hol rontottam el vele, mert tényleg minden sablonos izét végigjártunk, a kávézóktól a moziig és a színházig, de mégis.... Hát nem tudom. Leoval barátok vagyunk, de valahogy olyan érzésem van mintha érted, kicsit örülne ennek, de mégsem mondanám rosszindulatúnak, vagy ilyen áskálódónak érted, mert azt hamar észreveszem és nem szeretem az olyan embereket. Mi a fene van velem haver? Mármint érted én szerettem Chelsea-t és nem akartam elhagyni se és megcsalni se csaltam. Leot viszont kedvelem, és mi van ha... nem csak a lányokhoz vonzódom? Ty, ugye ez... nem történik meg velem? Nem borul fel a hormonháztartásom, és nem... férkőznek ilyesmik az agyamba?

Tudod, utána egy kicsit azért kerültem hogy mi ez a helyzet, bár nem igazán hagyta magát, és végül mégis csak közelebb engedtem de határozottan az az érzésem hogy itt valami nem smakkol de mi a csoda? Most már érdekel is, de félek is tőle. Nem tudom mit tegyek Ty!
Bár csak itt lennél, és remélem most is beléd bújik valami Merlin mert nagyon jól jönne némi építő jellegű tanács mert én ezt... Én ezt nem bírom.

Írj mihamarabb ahogy tudsz, nagyon várom. Vigyázz magadra és nagyon várom hogy hazalátogass.

Baráti öleléssel:
Kain.