Millie, Mils, Mila - aki Mildrednek hív, az áshatja a saját sírját
Születési hely
New York, New York
Születési idõ
1991. július 4.
Kor
27
Lakhely
Brooklyn
Szexuális beállítottság
heteroszexuális
Családi állapot
özvegy
Tanulmányok
MIT-n végzett; Computer Science and Engineering
Foglalkozás
etikus hacker
Hobbi
jelenleg nincs, régebben a festés és a lovaglás megnyugtatott
Moodboard
Csoport:
Munkások
Jellem
Mildred Wilhelmina Crawford (née Lockhart) Szül.: New York, 1991. július 4. Anyja neve: Cecilia Lockhart (née Dawson)
Kórkép A páciens mániás depresszióban szenved, annak egy enyhébb formájában, úgynevezett ciklotímiában. Folyamatos érzelmi hullámvasút jellemzi, enyhe pozitív és negatív hullámzások váltják egymást. Mivel a mániás depresszió “alacsony amplitúdójú” változatáról van szó, a tünetek nem érik el a klinikai szintet, a páciens önszántából nem fordult szakemberhez (enyhébb esetekben a környezet számára sem egyértelműek a tünetek). A betegségben szenvedők gyakori sajátosságok M.W.C. esetében is helytállóak: - kurrens alkoholfogyasztás, - egyéb tudatmódosító szerek használata.
A kapcsolatrendszerei nem túl stabilak, sokszor keveredik konfliktusba környezetével, nehezn alakít ki bizalmi kapcsolatot. A depresszív időszakokban visszafogott, kedvetlen, lehangolt, emelkedett hangulatban fokozottan aktív, hipertím temperamentumú.
Gyakori alvászavarral küszködik; nehezen tud elaludni, sokszor felébred éjszakánként, korán kel. Fáradtnak érzi magát akkor is, ha a megszokottnál sokkal többet alszik - gyógyszeres kezelés alatt áll.
Mindemellett táplálkozási zavara van. A bulímiára jellemző módon a páciensnek gyakoriak a falási rohamai. A törvényszerű elhízást elkerülendően a beteg hánytatja magát, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él (M.W.C. esetében az első és harmadik opció áll fenn).
Mindenképpen rendszeres kezelést igényel, ellenkező esetben a ciklotímia I. vagy II. típusú bipoláris zavar táptalaja lehet. Gyógyszeres kezelést igényel. Antidepresszánsok szedése javasolt.
Avatar alany:
Emmy Rossum
Múlt
A konyhából hallom, ahogy Brian már a bakancsában lépked az ajtó felé. Dolgozni megy. Gyorsan lerakom a tepsit a pultra, ledobom a vastag kesztyűket, és a férjem után sietek. - Brian! – szólok utána a folyosó végéről. Ő azonnal megfordul, az arcán széles mosoly díszeleg. Az enyémen is. - Tudom, tudom – húz magához közelebb a derekamnál fogva, amikor odaérek elé. – Baba projekt. – Finom, puha csókot lehel ajkaimra. Ajkaink sokáig nem válnak el egymástól. A pillanatot csak az szakítja meg, amikor elmosolyodom. - Baba projekt – suttogom bólogatva, vigyorogva. Homlokomat az övének támasztva karolom át a nyakát. Gyerekes izgatottság fog el minden egyes alkalommal, amikor szóba kerül a baba projekt. Az egyetemen ismerkedtünk meg. Pontosabban az egyik csoporttársamon keresztül. A legjobb barátnőm bátyja Brian, nem mellesleg tűzoltó. Amint lediplomáztam, azonnal összeházasodtunk. Vegasban. Hol máshol? Nem akartunk nagy felhajtást, ketten akartunk csak lenni. Meg akartuk ünnepelni, hogy örökre összekötjük az életünket. Legalábbis mi azt gondoltuk, hogy örökre. Kicsit naiv, ugye? De már a gyereket tervezzük. Ő már régebben belevágott volna a baba projektbe, de én még nem éreztem magam elég érettnek hozzá. Most már viszont szeretnék gyereket. Nagyon. - Estére itthon vagyok, csak fél műszakot leszek – mondja, majd egy puszit nyom az orromra és végül lassan elhúzódik. –Szeretlek. - Én is téged. Az ajtócsukódással együtt hirtelen eszembe jut a süti a konyhában. Mint egy gyerek, aki a felhők között jár, szökdécselve táncikálok vissza a konyhapulthoz. Az ablakot kinyitom, a tepsit pedig a nyílás alá teszem, hogy hamarabb kihűljön a brownie. A csokis süti tömény, édes illata alaposan átjárta az egész könyhát, lassan pedig az egész lakásban lehet érezni. Mélyet szippantok, hogy jobban érezhessem. Akaratlanul is elmosolyodom, ahogy az aroma átjár belül. Nagyot kell nyelnem és erősen vissza kell fonom magam, hogy megvárjam vele estig Brian-t, de megígértem neki, hogy az első falat az övé lesz. Állítása szerint „csak teszteli, nehogy valami bajom legyen tőle”. Nyilván így van. De nem tudok rá haragudni emiatt. Nem is akarok. Egész nap az órát nézegetem. Rettenetesen lassan telik az idő. Reggel ment el Brian, de a kismutató mintha soha nem akarná elérni a hatot. Egy örökkévalóságnak tűnik, mire hatot üt az óra. Óriási szikla gördül le a mellkasomról, mert tudom, Brian nemsokára hazaér. Az előszobai tükörben nézegetem magam, egy tűzpiros, combközépig érő ruhát vettem fel. Brian szerint jól áll. Letörölhetetlen vigyorral az arcomon megyek vissza a nappaliba. Fel s alá járkálva várom, hogy hazaérjen végre a férjem. A telefonomon megnézem az időt. Fél hét. Már itthon kéne lennie. Nyugtalan vagyok, egyik pillanatban a kanapén ülök, a következő pillanatban az ablakon nézek kifelé, hátha meglátom a kocsinkat lent parkolni. De sehol a fekete szedán. Türelmetlenül körözök a lakásban. Próbálom valamivel elütni az időt, amíg megjön Brian. A könyveket, amik nincsenek tökéletesen egymás mellett, megigazítom. A virágok, amik nincsenek szimmetrikusan elrendezve, kijavítom. Az asztalon a terítőt párszor átsimítom teljesen feleslegesen. A kezeimet tördelve, a lábaimmal dobolva ácsorgok a konyha közepén. A telefonom hirtelen felvillan és rezegni kezd. SMS jött anyámtól: Kapcsold be a híreket! Értetlenül megyek át a nappaliba, ahol a tévé is van. Bekapcsolom az első hírcsatornát. Egy óriási égő épületet mutatnak, körülötte villogó és szirénázó autók. Rengeteg ember rohangál össze-vissza, sokan ácsorogva figyelik a történéseket. A vágóképek után a tudosítót mutatják. - Információink szerint hat tűzoltó ragadt bent az égő épület tizenegyedik emeletén. A kiutat teljesen elzárták a leomló deszkák és lécek. Valószínűleg a padló is több helyen beszakadt, az óriási füsttől a látási viszonyok is erősen romlottak. Most próbálnak segítséget... – A nő szavait egy óriási robbanás szakítja félbe. Az operatőr elkapja a kamerát, a földet mutatja. Időbe telik, mire ismét az épület látszik. Az emelet, amiről beszélt, jobban ég. Sokkal jobban. A lángok kiszöknek az ablakokon, elérik a fentebb lévő emeleteket is. A kép elhomályosodik. Nem, nem is a kép homályosodik el. A szemeim telnek meg pillanatok alatt könnyekkel. Teljesen lemerevedek. Képtelen vagyok megmozdulni. A kezeim remegnek mellettem, légzésem szabálytalaná válik, kapkodóvá. A térdeim nem tartanak meg, összecsuklanak, én pedig a földön landolok. Egyérteműen összeraktam a képet: Brian a hat tűzoltó egyike volt.
2018. december
Az ágyamon ücsörögve kortyolom a kávémat. Ma már a negyediket. De már olyan régóta szürcsölöm, hogy kihűlt. Miután végül lehajtom az utolsó kortyot is, kicsoszogok a konyhába, hogy berakjam a bögrét a mosogatóba. Illetve beleraknám, ha beleférne. Napok óta ott áll a mosatlan, de nem csak a mosogatóban, hanem a pulton is. Az utamba kerülő üres pizzás dobozt csak arrébb rúgom. Hunyorogva közlekedem egyik és másik helyiségek között; le vannak engedve a redőnyök. Jobban érzem magam így. Pont kilépek a fürdőszobából, amikor hangos dörömbölésre leszek figyelmes. Résnyire nyitom az ajtót és a főbérlővel találom szemben magam. - Mildred, elegem van, reggelre ne legyen itt – dühösen nézek rá, amiért a rendes nevemen szólított, de a düh hirtelen elszáll, amikor eljut az agyamig, mit is mondott. - Mi, mi, mi? – kérdezek vissza pánikolva. – Ne, Fred, kérem, csak egy hetet adjon még. - Hónapok óta adok még egy hetet – emeli fel hangját a férfi. Beljebb dugva a fejét grimaszt vág. – Mi ez a szag? – motyogja inkább csak magának. – Na jó, kész, még ma tűnjön el innen. Ha itt lesz még éjszaka, a rendőrökkel fogom elvitetni. Vége a türelmemnek. Azt hittem, nincs ennél lejjebb. De mégis van. Vagy nincs? Az gödör aljánál is van lejjebb? Vagy ilyenkor jön az a bizonyos segítő kéz, aki majd szépen kihúzza általában a filmek lecsúszott főszereplőit?
I may not ever get my shit together
But ain't nobody gonna love you better
★ lakhely ★ :
brooklyn
★ :
★ idézet ★ :
You know me Now and then, I'm a mess Please don't hold that against me
★ foglalkozás ★ :
ethical hacker, personal assistant
★ play by ★ :
emmy rossum
★ hozzászólások száma ★ :
864
★ :
Re: Mildred W. Crawford
Hétf. Dec. 10 2018, 21:18
Gratulálunk, elfogadva!
Kedves Millie!
Üdvözöllek az oldalon!
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Egy nagy problémám van nekem: a munka ma annyira leszívta az agyam már, hogy képtelen vagyok megfelelően szavakba önteni, mennyire tetszett a karakterlapod. A csiripelő madaraknak hála előre tudtam, miről fog szólni, de így is ittam magamba minden sorát. Imádtam. Tudtam, hogy szomorú vége lesz a történetnek, de olyan ügyesen fokoztad a feszültséget a tragédia kiderültéig, hogy a hatás így sem maradt el. Nem mellesleg nagyon tetszik, ahogy szembe állítottad a múltat a jelennel, ahogy Millie Brianre várakozva tesz-vesz, rendet rak, szinte mániákusan ügyel arra, hogy minden szép és jó legyen, ezzel szemben a jelenben kész katasztrófa az otthona. Igaz, felajánlottam az üresen álló Brooklyn-i lakásomat, de azért most kezdek aggódni, hogy ez jó ötlet volt-e. És akkor még a jellemzésedről nem ejtettem szót, pedig az is profi munka. Látszik, hogy van benne utánajárás, odafigyeltél a részletekre, hogy reális kórképet kapjunk, és ezzel is megismertesd velünk a karaktert. Nem szaporítom tovább a szót. Nagyon örülök neked, hisz már nagyon vártam, hogy Nora életébe legyen végre egy állandó női szereplő is a zűrös férfiak mellett.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!