Pár hónapja érkeztem csak a Nagy Almába, hogy csatlakozzam egy évre a New York City Ballet társulatához, és vendégelőadóként a legnagyobbak között léphessek fel. Az idényt még meg sem nyitottuk szinte, és máris a balszerencse nyomába szegődtem. Az egyik önálló „városfelfedezésem” alkalmával két kábítószeresbe botlottam, és megtámadtak. Az anyagi károkon kívül sokkal többet veszítettem aznap este. A combomba szúrták a kést, és úgy bicegtem be a sürgősségire. Alig pár hét van a premierig, és lábra sem állhatnék az orvosok szerint. Konok természet vagyok, orosz vér folyik az ereiben, a tánc mindenek felett áll. Nagy port kavarna, ha nem léphetnék fel, ezért is akarom, hogy te eddzél engem is. A társam hallani sem akar arról, hogy elcsúsztassuk az előadást, és ebben igazat kell adnom neki. Odahaza nem ismertem a nemet, és most sem fogom, mert a színpadon a helyem. Baromi nagy kockázatot vállalsz, ha elfogadsz, mint tanítványt. Mindenki téged akar az iparban, mint koreográfus. Nem is csoda, hiszen a feleséged is a leghíresebb balett táncosok egyike. Ki ne vágyna arra a hírnévre, mint ő? A Broadway ünnepelt sztárjának vagy a férje, a társa…egykoron te is közénk tartoztál, aztán váratlanul jelentetted be a nagyközönség előtt, hogy befejezed a karriered, de a háttérben ott maradsz. Mi volt ennek az oka? Azóta is ezt találgatják. Gyere, és mondj nekem igent, hogy ketten felrobbantsuk New York elit negyedét!

Nagyon várom az úriembert, érdekes játékok elé nézünk, szívesen megosztom az ötleteimet, de éppúgy örülnék annak is, ha a jövőbeli megalkotója is tenne belé valami pluszt. Hűséges játékostársa leszek, ha megérkezik.