Drogot nehéz pár szóval jellemezni. A srác jelenleg autószerelőként dolgozik Brooklyn szívében, szenvedélyeként kezeli munkáját, rajong a kocsikért és motorokért ezért esténként, mikor már a rendőrök sem olyan figyelmesek, sikátorokban, hidak alatti rejtekhelyeken és alagutakban szerveződő illegális versenyeken vesz részt. Rajong az adrenalinért, egyszerűen nem tud élni nélküle, így heteibe mindig beiktat valami izgalmasat, legyen szó az előbb említettekről vagy bármilyen más extrémsportról. Mivel nem bír megülni a fenekén, így mániákusan gyűjti a különböző engedélyeket, legyen szó fegyverekről vagy akár repülők vezetésére feljogosító okmányokról. Él-hal az endorfinért, percről percre keresi a boldogságot, melyet nehézkes élete miatt ilyen helyeken tud csak meglelni.
Hatalmas családból származik, Spanyolország egy kisebb, aligha párezer főt számláló falujában látott napvilágot. Gyermekkora boldogan telt, szüleivel és 5 testvérével máig jó a kapcsolata. Bár legtöbbjük nem követte őt New Yorkba, egyik öccse, Bernardo vele tartott, aki azóta a rendőrség újoncaként tetszeleg a “Szolgálunk és védünk!” mottót szinte a homlokára tetoválva. Bár Rodrigonak nem egy, nem kettő kétes ügye van, mely rontja a kapcsolatukat, a kettejük között lévő szeretet és kötődés vakságot eredményez a fiatal kék egyenruhás srác részéről, aki habár mindig dorgálja bátyát, de sosem tudná hátbaszúrni őt.
Drogo rejtélyes karakterét bohókás stílusával, széles vigyorával és kelekótya viselkedésével rejti. A srác a társadalom legoptimistább személyisége, nála minden napsütés és boldogság, bármi történik az életében, azt a sors humoros fintorának fogja fel, azonban aki ismeri, tudja, hogy rejlik benne mélabú, ami az árgus szemek elől kell, hogy elbújjon.
Sose mutatná magát gyengének, egyébként is szokása túlbecsülni erejét, így nem egyszer esett már a földre kocsmai verekedések során. Alapjába véve nem szabad alkohol közelébe engedni, ugyanis onnantól Herkulesnek hiszi magát, aki bárkit le tudna verni, az esetek többségében ez csúnya kudarcokba fullad.
Drogo életében egyszer volt szerelmes, de akkor olyannyira, hogy talán egy életre letett az érzésről. A kapcsolatot szintén homály fedi, az egyetlen amit tudni lehet a hozzá közelebb állóaknak, hogy nem egy hölgy dobogtatta meg a szívét, hanem épp ellenkezőleg.
Jószívű, segítőkész, önzetlen alak, aki a legnagyobb balhéból is kihúz, ha szépen kéred, épp ezért sokan forralnak ellene bosszút. Az ellenségeinek listáját felesleges is vezetni, szinte lehetetlen, viszont barátokból ennél is több van. Rendszeresen visszajár Spanyolországba a családjához, ahol segít az üzlet körül, néha legális néha pedig nem éppen legális feladatokat elvégezve a többiek helyett. Ezzel egészen addig nem is volt probléma, amíg az ottani dolgok nem kezdtek átszivárogni amerikai életébe. Az, hogy ezt hogyan fogja kezelni, a jövő zenéje..

DURVA NYELVEZET
Este 6-ot ütött az óra, a meló azonban nem állt meg. Újabb és újabb ügyfelek érkeztek, kisebb nagyobb megbízásokkal a műhely számára. A szokásos menet szerint reggel hozták az olyan kocsikat, amiket már csak vontatóval tudtak elszállítani A-ból B-be, napközben jöttek a szokásos feladatok, műszaki vizsgák, kötelező szervizek, olajcsere, hűtőfolyadék, a rutinmunkák. Általánosságban délután 4-kor zárt a hely, most mégis tovább kellett tartaniuk a műszakot, ha mindennel időben szerettek volna végezni.
Drogo már bő 1 éve az Automobile Elite-nél dolgozott, jóba lett a kollégáival de a legfontosabb, hogy felvette a ritmust. Kényelmesen, nyugodtan végezte a munkáját, nem lett ideges az előttük felsorakozó autók látványára, amik megjavítása előreláthatólag napokba telt volna, ha nem maradnak itt pirkadatig. A főnök nem igazán törődött a határidőkkel, de egy szabályt szigorúan kikötött alkalmazottai számára: a műhely reputációja mindenek előtt kell, hogy legyen. Ez felért gyakorlatilag azzal, hogy a munkavállalókat védő törvények teljes figyelmen kívül hagyásával a szerelők ha kellett nappaltól estig robotoltak annak érdekében, hogy megtarthassák az állásukat.
- Rodrigo - szólalt meg mögüle egy hang. Felpillantva munkájából ismerős arcot pillantott meg.
- Bernardo - mosolyodott el széles vigyorral az arcán, majd otthagyva mindent dobta le a földre szerszámait és heves léptekkel megkörnyékezve testvérét zárta karjai közé őt, a szuszt is kiszorítva belőle. - Olyan rég láttalak, el voltál tűnve - beszélt boldog hangon, a pánikoló fulladozásra elengedve öccsét. - Mi van, megint meghúztad a céges verdát? - nevetgélt szórakozottan, vállát veregetve a másiknak.
- Nem erről van szó - sóhajtott fel a fiatalabb fiú. Nem nézett fel a bátyjára, feltűnően kerülte a tekintetét. Ruhája többszázezret ért, a legelitebb öltönyboltok polcairól vásárolta a darabokat, fontosnak érezte a megjelenést, pedig nem csinált mást a rendőrségen, csak kávét főzött a kollégáinak, ideges betelefonálókkal gyürkőzött meg, oda-vissza szaladgált a sarki fánkozó és az őrs között, elvégezve a piszkos, senki számára sem kívánatos feladatokat. Drogo tudta, hogy testvére a maga eszével és képességeivel nem ezt a bánásmódot érdemli, de nem szólt egy szót sem, tudta mennyire fontos a másiknak az állás, így csak reménykedett, hogy hamarosan emberszámba fogják venni a családtagját és ténylegesen megbecsülik a munkáját. - Az őrsön felmerült egy név.. - kezdett bele a mondandójába.
- Milyen név? - vonta fel a szemöldökét. Láthatóan az öccse idegessé vált, ökölbe szorítva kezét, nagyokat nyelve pislogott a föld felé, egy percre sem felemelve tekintetét. - Bernardo, mégis mi van?
- A te neved, Drogo. A tied - nézett fel ennyi idő után a szemeibe. Érzelemmentes sandítás volt ez, mint akiben egy cseppnyi aggódás nem rejlik, de se düh se szomorúság se vetült vissza belőle. Semmilyen volt, szakmai, formális. Úgy álltak ott egymással szemben, akárcsak egy rendőr és egy bűnöző.
- Az enyém? - lett még meglepettebb. - Bernardo, én nem csináltam semmit - rosszul hazudott hazudott. Csak sejtette miről van szó, de tudta, hogy a vád hamis. Persze, nem volt egy angyal, az illegális versenyek szerves részei voltak az életének, de erről az öccse is tudott, nem állított volna ide így, ha erről terjengett volna bármi is. Eleve vicces lenne, ha hidegvérű gyilkosok és pszichopaták járkálnak az utcán, de a zsaruk úgy döntenének, hogy néhány gyorshajtó hülyegyereket akarnak hajkurászni. A másik dolog viszont csak rá tartozott, meg azokra, akiknek a markában volt jó ideje.
- Ne nézz hülyének. Tudok róla - ordított rá, az arcába dobva összetűzött papírokat. - Baszd meg Rodrigo, nem tudom védeni a segged, ha túlmész minden határon - remegett meg a hangja könnybelábadt szemekkel. Drogo a döbbenettől lefagyva csak hosszú csend után pillantott rá a hozzávágott aktára, ami egy rablás gyanúsítottjaként jegyezte fel a srácot. Sose vett részt hasonlóban sem.
- Bernardo, ez nem én voltam - összegezte röviden. - Rengetegen utálnak, biztos valamelyik faszfej próbál alám tenni. - a gondolat maga egyáltalán nem volt elrugaszkodott a valóságtól. Ez se volt más, csak egy mocskos játszma, aminek hosszú idő óta az áldozata volt, de erről nem tudhatott senki.
- Hallgass! - ordított rá torka szakadtából. - Hallgass, a kurva életbe! A tököm tele van veled - a formalitás elveszett, mostmár két testvér nézett egymással farkasszemet, egy, aki szinte lángokba borult a dühtől és egy, aki a sötétben tapogatózott. - Folyamatosan ezt csinálod. Tudod, hogy fontos nekem ez az egész, de mégis elbaszod. Újra, meg újra, meg újra. Nem érdekel, hogy velem mi lesz, csak saját magaddal foglalkozol.
- Te is tudod, hogy ez nem igaz. Én.. - kezdett volna bele, de félbeszakították.
- Elég! Elég a manipulásból! Kurvára leszarod a családod, szégyent hozol mindannyiunkra!
- Hé.. nyugodj meg..
- Ne mondd meg nekem mit csináljak!
- Bernardo, szerintem ezt túlre..
- Kussolj be Rodrigo. Apánk tudni fog erről.
- Mi a faszról beszélünk? - kezdett el kínkeservesen torka szakadtából nevetni. A családja elvesztése egy olyan dolog miatt amit nem saját akaratból tett már most akkora hatással volt rá, hogy teste hiperventillálni kezdett. A pánikrohama közepén próbált helyt állni. Bernardo nem tudta, hogy a családi vállalkozás messze áll a legálistól, ezt apjuk csak legnagyobb gyermekével osztotta meg. Nem árulhatta el a titkot, nem tehette, azzal hátbaszúrta volna felmenőjét. - Hermano, ¿de qué estás hablando? ¿Qué he hecho? (Testvér, miről beszélsz? Mit tettem?)
- No te hagas el tonto. Me decepcionaste, Drogo. (Ne játszd a hülyét. Csalódtam benned, Drogo.) - fordított hátat, majd elindult a kijárat felé.
- Ennyi? Hozzámvágsz egy halom papírt, megvádolsz, megzsarolsz és lelépsz? - ordított utána széttárt kezekkel. A beszélgetés tovább tartott volna, ha a kettejük közti vitát nem zavarja meg egy harmadik. Hangos kopogás törte meg a zajt, mohó, szinte a földet kettéhasító léptek zengtek végig a műhelyen, amíg egy nagydarab fekete meg nem állt a fiatalok előtt.
- Drogo - mosolygott, mély hangja végigrezgett a falak repedésein. Xander, aki amennyi mindent adott a fiúnak, oly sokat is vett el tőle. Annak idején, amikor New Yorkba költözött, ő húzta ki a mélyről s most harapófogóval és láncokkal fogta magához, örök adósságba taszítva a fiút. Alvilági alak volt, megannyi ember vére száradt a kezein, de hatalmas befolyással rendelkezett, így csak egy ostoba ember mert volna ujjat húzni vele. Izmait öltönyének szabása végképp kiemelte, testén feszült az ing, a nadrág, duzzadó erejét fitogtatva. Nem az a fajta volt, aki háromig számol, inkább az, aki egy harapással pusztítja el a másikat. - Sajnálom, hogy megzavarom a bájcsevelyt. Munkám van számodra - duruzsolt tovább. botját lengetve a levegőben. A rendőrök is jól ismerték a pasast, az egyetlen ok amiért még szabad volt, mert fontosabbnak tartották az életüket holmi igazságszolgáltatásnál.
Rodrigo az öccsére pillantott, hatalmas gombócot leküzdve a torkán. Ott volt előtte a családja és az élete, bármelyiket választja, elbukik, de nem mert lépni. Helyette lépett a másik.
- No me busques más (Ne keress többé)- mondta alig hallhatóan az öccse, majd apró bólintással engedte át testvérét a fejesnek, aki egy jóleső vigyorral lépett előrébb, szinte kitakarva halovány, vékony alakját. Utána akart menni, elmagyarázni mindent, hogy szinte a nyakán fekszenek, s bármennyire könyörög a levegőért, még nem kaphatja meg. El akarta mondani, hogy már nincs sok hátra, hogy csak ezt bírja ki, utána jobb ember lesz, utána megváltozik. Elmesélte volna, hogy a családjával fenyegetik, hogy apjukat Xander emberei figyelik Spanyolország szívében, hogy egy rossz lépés és minden amihez kötődik, minden amit tiszta szívéből szeret odavész. De nem tehette, nem kockáztathatta meg, így annak érdekében, hogy a hozzá közel állókat biztonságba tudhassa, állta a sarat és elviselte gyűlöletüket. Lehunyta a szemét, hogy rejtse kicsorduló könnyeit.
- Na hol is tartottunk… - ült le az egyik jármű motorháztetőjére a benga pasas, lenyomva azt a földig. Minden kezdődött elölről, akárcsak egy ördögi kör. Misszió missziót követett, teltek a napok, a hetek, a hónapok, de Drogo sose lett szabad.. sose tudott szabaddá válni.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Mosoly, humor, jókedv, de mindez csak álca, hiszen hatalmas terheket cipelsz magaddal csendesen harcolva, hogy a családod ne sérülhessen. Számodra ez a legfontosabb.. hogy a hozzád közel állok biztonságáról gondoskodj, még akkor is ha emiatt magadat, a szabadságodat kell feláldoznod.  
Valós 'bűneid' eltörpülnek azok mellett, amit próbálnak a nyakadba varrni ezzel megnehezítve az általános boldogulásod. Ha nem lenne elég a mindennapos robot, amit le kell nyelned azért, hogy munkád lehessen, még a sakktábla nagyobb, veszélyesebb alapjai is a markukban tartanak, élősködve rajtad, kihasználva a hatalmukat.
Nem csak az alvilág, de most már a rendőrök is nyakadon fognak lihegni tovább csonkítva a lehetőségeidet, amikben eddig sem kifejezetten bővelkedtél.  
Nagyon tetszett a lapod és úgy érzem rengeteg potenciál van benned, hogy elhelyezkedj ezzel a karakterrel, van benne bőven dráma és nagyon kíváncsi vagyok hogyan fog ez a konfliktus kibontakozni. Nem is tartalak fel tovább, utadra engedlek!

Színt és rangot admintól kapsz majd, a foglalókat és a játékteret azonban máris beveheted. New York már a tiéd is!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!