Lorenzo and Serena somethings new

Még a kisugárzásomból is igyekeztem azt sugallni, hogy nem vagyok olyan, mint bármelyik másik magamfajta lány. Van közöm hozzájuk hidegvérrel bármit megteszem annak, aki eléggé felkelti az érdeklődésem. Lorenzo pedig látja, hogy érdekel ez az egész. Vonzó férfi, és van benne valami ami kicsit többé teszi, mint az összes többi Férfit, akik csak azt látják bennem, amit az ágyban tudok adni, de nem tudom kivenni a tekintetéből mit is szeretne tőlem, márpedig valami többet, valami mást, talán csak a munkán belül, talán azon kívül is. Nem tudom akarom e, hogy többet akarjon, a megbecsülést érzem, hallom és felfogtam.
Nem hagyom szó nélkül a női megkülönböztetést, de értem, de mindenképpen azt érzem, hogy szóvá kell tennem, még ha nem is kerítek neki nagy dolgot. Bennem van az a fajta feminista Énem, aki igazából akarja, hogy a Nők szeme is rajta legyen miközben egyenlő esélyt akarok enkik az ilyen helyeken is, tudva, hogy Én magam mennyire tudom élvezni az ilyen műsort.
Már láttam amit kell, hallottam, amit akartam ideje volt, hogy a gyaorlati része a munkának is fizikailag megmiutatkozzon. A szám már elmondta, amit akart, amikor utalt a minden téren részre, csak pimaszul mosolyogtam rá. Azt hiszem kezd kirajzolódni, miért is viszi olyan jól ezt az egészet. Ha Ő maga próbálja ki elsőnek a lányokat, akkor nem lőhet félre, ha valaki nem teljestít jól, akkor nem is kell ide, mindenki nyer, kivéve, akinek mennie kell.
Az öltöző felé veszem az irányt, hogy átvegyem a szettem, amit nagy gondossággal választottam ki ide. Nem a legkihívóbb, de nem is visszafogott, a magassarkú szinte kötelező elem, és tudom, hogy a legtöbb pasi szinte olvadásig van érte, így most sem marad el, de nem csicsázom azt sem túl. Tudom, hogy fontos a megjelenés, de nem minden és nem csak azzal akarom levenni a lábáról.
Közel sem vagyok biztos benne, hogy Lorenzo minden igényét én leszek, aki ma kielégíti, tudom húzni Őt ameddig szeretné, és biztos vagyok benne, hogy kielégülten fog távozni, de ezt érintés nélkül is meg tudom tenni. Talán Ő nem erre kíváncsi, de nem vagyok olyan könnyen kapható, és ha átadnám magam akkor a szavam mit sem érne, hitelességem veszteném és oda lenne az aki vagyok.
Amikor kész vagyok, benyitok a megfelelő szobába, pontosan abba, ahol ma a csoda történni fog. Mert tetszeni fog neki, bár biztosan látott már hasonlót, és nem én leszek, aki majd újat mutat neki, néha a megszokások azok, amik különleges köntösbe öltöztetve jobban tudják stimulálni az agyat, vagy ez esetben mást.
-Kedvesem, tudom, hogy a boldogságot várják, azok a férfiak, aki itt a helyeden fognak ülni. És nem bocsátanám meg magamnak ha nem kapnák meg, de mondtam, hogy nem mindenkivel fogok tudni szót érteni minden értelemben, mindezek ellenére, a véremben van, hogy mindenkinek megfeleljek.- közelebb lépek hozzá, egészen közel, lehajolok hozzá, hogy belátást nyerjen mindenhova, de elég messze vagyok, hogy ne tudjon hozzámérni. Ő mondta, itt mindenki addig mehet el ameddig Mi engedjük, letesztelem ez a Főnökre is igaz e. Lehet ez lesz a veszte a munkámnak, de a játék mindig is jobban vonzott, akárcsak most, akármennyire is tudtam, hogy veszélyes játék ha egyszer olyan kezébe kerülök, aki nem tolerálja, de nekem túlzottan bejött.
A rúdhoz sétálok, mint aki felméri körbesétálom, nem veszek tudomást arról, hogy nem egyedül vagyok. Mintha itt sem lenne, ismerkedek az új környezettel, ami lehet egy ideig az egyik otthonom lesz.
-Zene?- nézek végül rá, remélve, hogy nem a néma csendre kell tennem, amit elvárnak Tőlem.

Lorenzo and Serena somethings new

Ha ügyes vagy kifejezése, megüti a fülem, tudom, hogy általánosságban beszél, de a hiúságomat ez ilyenkor karmolássza, de nem ismer, még jogosan ejti ki ezeket a szavakat. Nem akarom, hogy a vesémig lásson, most sem és később sem, mert ez nem az a kapcsolat, ahol majd kilelkizzük magunkat és néha azt érzem nekem igazából nincs is lelkem, csak valami, amivel tökéletesen olyan életet adok magamnak, amiben nagyon boldog vagyok.
-Illik és ha nem olyan a bér, akkor talán nem is kéne tárgyalnunk, de mégsem mentem rá arra először.- sejtelmesen nézek rá nagy szemeimmel. Nem minden a pénz, de az dominál, a jó érzés talán előbbre való, van mit a tejbe aprítanom, de szeretem ha minél többet tudok ebből is megtenni. Már kielemeztem magamban, hogy ez az egész helym nagyon jól tejel. Lorenzo egészen biztos stabil lábakon tartja a szavaiból ítélve. A belseje ízléses, minden korosztálynak megfelel, akik it megfordulnak, nem túl retro és nem túl modern a kettő közötti arany középút van jelen minden egyes helységben. Kimutatom tetszésem, halkan bólogatok mellette és kémlelem a hely minden részletét ahova belátást enged. De nem vagyok túl kíváncsi, de feltűnik, hogy sok szoba rejtély marad, talán direkt, de nem fogom szóvá tenni, mert igazából nem is annyira érdekel mi lapul mögötte, szeretem ha valami előttem is titok marad és nem csak én titkolózhatok.
-Azaz a Nőkkel máshogy bántok, mint a férfi vendégekkel.- állapítom meg halkan, nem számonkérőn, mert egyrészt értem, hogy miért kell ezt tenniük, elkerülve a féltékeny feleségeket, de közben meg Nőként egy ilyen helyre betérve nem feltétlen a kezdeti ellenőrzésre van ráizgulva az ember.
Minden a helyén volt végtéren, a hely is, a tulaj is, az emberek, akik itt megfordultak egészen szimpatikusnak tűntek, ami mellékes, de nekem mégis egy apró szempont.
A gyakorlati rész említésekor egy huncut mosolyt villantok felé, a fogaim alá húzva az ajkaimat. Ez egy munka és ebben a munkában a fizikai munka is fontos, amit meg kell mutatni ha el akarom adni magam. Készültem, hoztam magammal felszerelést, ha nagyon a nagy pillanatokra kíváncsi a férfi. Szerettem megmutatni mit tudok, de nem mindent, hogy legyen meglepetés is.
-Hol szeretnéd megnézni mit tudok?- búgom neki egészen közel az arcához, de nem annyira, hogy utána ne tudjak könnyedén eltávolodni. Lehet van benne egy érzés, hogy ebből ma több lehet, de pontosan tudom, hogy a munkán kívül maximum izzó tekintetek maradhatnak és nem felforrósodott erotika.

Lorenzo and Serena somethings new

Még nem ismerte, de hallott rólam dolgokat, elképzelt biztosan milyen lehetek abból, amit kapott de ez nem volt minden. Ennek ellenére, hagytam egy két dolgot benne, nem kellett azonnal lelepleznem magam előtte, de pontosan olyan voltam a parketten, amilyennek akart a nézőm. Ott nem voltam ennyire makacs, nem voltam önző, de csakis azért mert szerettem csinálni. Annak ellenére is, hogy tudtam van ennek egy két veszélye, még ha a Lorenzo-hoz hasonló tulajok próbálják is kiszűrni, a diszkréció és védelem akármennyire is pontos, vannak veszélyei és ezt Ő is tudja, bár nem egészen ezt adja elő, ami érthető, hiszen munkaerőt akar és nem elrettenteni. Tudom, hogy nem vagyok átlagos, sokan megtennének bármit csak, hogy egy vörös lány legyen, aki a lábuk előtt hever mégha nem is érhet hozzá, de pont ez volt az én fegyverem és tökéletesen használtam.
Minden titokzatosság jelen van ami egy ilyen helyhez illik, amitől még jobban izgalomba jön a lelkem, hogy akár itt is lehetek majd valamelyik este. De ezt nem fogom leleplezni, sejtelmesen méregetem továbbra is hallgatva Őt, mert tényleg mindent tudni szeretnék.
-Nem ingem ebbe beleszólni, csupán egy megállapítás volt, 30 éves vagyok, nem hinnéd el, hogy mennyi mindent láttam már, de ehhez nekem nincsen semmi közöm,és igazán nem is akarok belefolyni.- mosolyodom el bizalmasan, de komolyan nem izgat, csupán csak szeretem megállapítani ami nyilvánvaló. A szavai bizonygatást akarnak nyerni, de nekem nincsen ilyesfajtára szükségem, de nem lombozom le, mosolyogva bólintok, kicsit elfogadva amit mond, közben tudva, hogy ez a férfi nem ebben lett ennyire vagyonos. Túlságosan is vonzanak a rosszfiúk, ez lesz egyszer a vesztem, na meg a nagy szám.
-Ami ezek szerint nekem is jó, ha nem vagyok könnyen kapható, jól dől a pénz. De remélem sejted, hogy nem ez az egy indíttatásom van a válogatásra. Szimplán ilyen vagyok, és ha ezt még kamatoztatni is tudom, akkor mindenki nyer vele, de főleg én.- az énközpontúságom már szinte sikít, amikor megjelenik, de ez nem csak negatív formában jó, mert ha magamnak jót akarok, akkor annak is jó, aki vele vagy akinek dolgozok. Jól felépített életforma ez, amiről mindig megbizonyosodok, amikor egy ilyen beszélgetésre kerül sor.
Nem húznám annyira az időt, érdekel, amit mond, a férfi is érdekes számomra, de a munka része nem csak beszédből áll, mi több sokkal jobban izgat mégis milyen körülmények között kellene helytállnom itt. Leszállok a pultról egy kis ínycselkedést követően.
Már a belső tér felé fordulok, amikor megérzem a kezét a derekamon, nem nézek rá, szinte természetesen hat, még nem dolgozok, de elnézem, ha tényleg olyan jó ez az egész, mint ahogy elmondja. És nincs annyira ellenemre ez a férfi, egyáltalán nem, pedig tény, hogy nem fogom vele összeszűrni a levet, pedig ha nem lenne a főnököm…
Menet közben benézek egy egy szobába, ami egészen elegáns, van bennük valami ami nem a Night Club érzést adják, hiszen nem csak ez a céljuk, hanem, hogy szinte otthon érezzék magukat a vendégek egy kicsit vadabb állapotban.
-Nagyon elegáns, értem miért vonz ide több pénzes embert. Nők milyen gyakran fordulnak meg itt, mint vendég?- olykor sokkal jobban vonz egy olyan személy, aki nem az erősebbik nemből való, mégha mindkettő ugyanannyira vonz, de néha érdekesebb egy nő, mint két férfi.

Lorenzo and Serena somethings new

Ő olyan férfinak tűnt, ahogy beszélt, aki pontosan tudja mi kell neki, mit akar az élettől és el is ér mindent amire vágyik. Nem tudom mennyire leszek erős ahhoz, hogy mindent elkérjek tőle, amire szükségem van és ez nem feltétlen tárgyilagosan értem. Van bennem határozottság, de én is nőből vagyok, a gyengédség olykor nálam is előtör néha még a legrosszabb időkben is, de most még ehhez nem vagyok közel, csak ha Lorenzo elég ügyesen játszik a szavakkal, de erre figyelni fogok.
Az ital illata megcsap, fogyasztok alkoholt, szinte minden nap amikor dolgozok, de tudom meddig tudok vele menni és a rövidek semmiképpen nem voltak a kedvenceim, de mosollyal köszönöm meg mielőtt koccintunk és nekiállunk a lényegi résznek.
-Értem, ez tetszik, szeretem ha a magam ura lehetek, még akkor is ha a vendég nem ezt érzi. Tudom, hogy kell kezelni azokat akik a nemet nehezen fogadják el, de ha itt ennyire becsben vannak tartva a táncosok, akkor még lehet kecsegtető és kifizetődő lesz egy kicsit belsőbb berkekben is dolgozni.- utalok az általa mondott privát részre. Nem vagyok ennek a híve, persze van amikor jól esik, de a legtöbb esetben az pezsdíti fel a vérem, hogy a férfiak végig mérnek, néznek és látom a szemükben az izgalmat, ami én okozok nekik. Bár tudom, hogy a privát szobában is ott van a diszkréció, hiszen mondta, azt azért nem mondom, hogy az előbukkanó férfiasság, ami kizárólag a férfi kezében táncol még belefér, mitőbb ki tud hozni a sodromból és jó értelemben.
-Nem más ez olyan sokban, mint a legtöbb valamire való Night Club és ezt ne sértésnek vedd. Szeretem ezeket a helyeket, szerintem minden ilyen helynek több figyelem kellene, de akkor hol maradna a sokak által elvárt titoktartás.- utalok a nős férfiakra, akik egész biztos itt is szép számmal jelen vannak esténként.
-Vannak szabályok, ez tetszik, szerintem pont neked nem mondok újdonságot, hogy sok hely nem foglalkozik ezzel, talán ezért is alakult ki ennyire az az énem, akinek fontos, hogy kivel és mit üzletel. Nem minden a pénz és látszik, hogy nem ez amiből fenntartod magad. Ne tarts tolakodónak, de elég nyilván kimondom mindig, ami a fejemben van.- már mondtam, tudja, és nem szabadkozok, de ez egy fajta bók, amit én nyújtani tudok neki, és tudom, hogy nincsen rá igazán szüksége, de nekem ezek szimpla dicséretek, kicsit egyéni köntösbe tekerve.
Magabiztos vagyok, nem éri meg eltusolni ezt senki előtt, amikor visszakérdez előveszem a mosolyom, ami olyan sejtelmes, mégis ott motoszkál benne egy kis pimaszság. Még kételkedik, helyes, nem is kell mindent elhinnie azonnal, amit mondok, de egy kezdeti bizalom van a hangjában, ami tetszik.
Kicsit közelebb hajolok felé a pultra támasztva a könyököm. Nem olyan szerelésben jöttem, ami segít kiemelni az idomaimat, de ennek oka van, még nem fedem fel mindenem, még ha ez lenne a lényeg.
-A lehetőségek jók és mivel nem vagyok egy kéretős Nő, azt hiszem, elmondhatom, hogy egy kis bizalmat már kaptál tőlem és a hely is. Tudom, hogy itt most Neked kellene megfelelnem, de kérlek, nézd el, hogy nekem is biztosnak kell lennem, milyen főnöknek felelek meg egy ideig.- az álla alatt óvatosan elhúzom az ujjam, majd a maradék kis italomat megiszom, és felállok.
-Ne vedd sértésnek, már most imádom, ahogy beszélsz, de kíváncsi vagyok a helyre. Mesélj közben és kápráztass el.- akkor ha Ő is, nekem is illik egy kis kacérkodás, az üzleti hangnemet, amit ebben a szakmában kell megtartanom, nem túl feszesen tartva az egész beszélgetést.

Lorenzo and Serena somethings new

Kicsit izgulnom kellene, de a normális interjú érzés helyett olyan izgalom van bennem, amit a hely eleganciája hoz fel benne. A várakozást, hogy tudom itt akarok táncolni, a hely sugall egy kis titkozatásságot, ami miatt a fizikai kontekotak lehet elkerülném itt, de még az is lehet, hogy meggyőzhető leszek. Már mondtam Lorenzonak, hogy nem lesz könnyű dolga velem, tudja mire számítson, aki átadta neki a kontaktom is jelezte neki, nem árulok zsákbamacskát, nem szeretem ha a szerény lánykát várják, vagy éppen a nagyon beképzelt picsát. A kettő között álltam meg és közben mindkettő megtalálható bennem, ami tökéletessé tesz egy ilyen munkára, mikor mire van szükség, a pasik nem mind ugyanazt szeretik ugyebár.
Nem kell sokat várnom, amíg megjelenik előttem egy egészen határozott fellépésű és nem éppen pocakos férfi. nem túl idős, de nem is az én korosztályom, pont olyan sármos, hogy kedvem legyen vele ne csak beszélgetni ami azt jelenti, hogy még egy pont a helynek és ennek a melónak. Túlságosan is rámegyek a külsőségekre, de ebben a szakmában ez teljesen normális.
-Serena Blye, de gondolom ezt már tudod.- most kellett volna mondanom, hogy én örülök, hogy itt lehetek, de ez nem a sablon szöveg helye, nem azért vagyunk itt, hogy egymásnak bájolgjunk, azt majd a vendégeinek kell, max neki, ha kíváncsi mit tudok, de azt sem most.
A pulthoz invitál és én bólintok majd vele tartok. -Jöhet, de ne sokat kérlek.- szoktam inni, melyik szakmabeli ne tenné, de ahhoz, hogy mindig észnél legyek nem mehet sok le a torkomon. Igyekszem a legszebb mosolyom elővenni, de az első találkozáskor mindig kicsit túl távolságtartó vagyok és olykor túl flegma, de ezt levetkőzöm viszonylag hamar, hogy ne az alutasítás legyen amiatt, hanem pont, hogy ez legyen az oka annak, hogy akar majd engem.
A pohárral a kezemben figyelek rá, mintha egy komoly tárgyaláson lennék, ilyenkor minden részlet számít, hogy beszél a munkásairól, a táncosairól a helyről, miként viszonyul hozzám, milyen szavakat használ. Beteges, de a részletek olyan fontosak, mint hogy mennyi az annyi, ami a végén a zsebemben landol majd.
Elmosolyodok, tudom ki volt az aki ajánlott, és nem csak a két szép szememért. Cleo maga volt a tökély, az a madame, akit sok magamfajta lány akar maga mellett tudni. Kedves volt, amikor nem volt munka, de amúgy határozott és remek vezető típus.
-Van elképzelésem miket hallhattál rólam, de talán ez mellékes jelenleg. Azt szeretnéd tudni, hogy mit tudok. A beugrós szerep abszolút nem gond nekem. Nem akarom, hogy hidegzuhanyként érjen, de elég válogatós lány vagyok, megvannak a magam kis rigolyái, így ha nem bánod, és megfelel neked eleinte a táncot helyezném előtérbe. Aztán meglátjuk milyen gyorsan gyógyul a leányzó és ha lassú felépüléssel nézünk szembe meglátjuk mennyire nyerik el a tetszésem a vendégeid.- mint mondtam nem könnyű velem, de tiszta lapokkal játszok, ugyanakkor tudom, hogy neki is lesznek feltételei és meg fogunk tudni egyezni. Nem tűnik olyan férfinek, aki ne tudna irányítani és ne tudna olyan köztes dolgot kitalálni, ami mindenkinek jó.
Belekortyolok a kapott italba és mielőtt megszólalhatna folytatom. -Ha meg tudunk egyezni nem olyan rossz velem dolgozni, és minden kényem ellenére, elég jól értek ahhoz, amihez kell.- most kellene kacsintani, de nem kuncsafttal vagyok.

Lorenzo and Serena somethings new

Nem mondom, hogy mindig felvet a pénz, de nagyon jól élek, és ez az oka annak, hogy ennyire hagyom magamat válogatni. Amikor meg voltam szorulva is ez volt a fő cél, nekem jó legyen. Mit sem érdekel, hogy éppen mennyire nem telik valamire amit nagyon meg akartam venni. Valahogy az önzőségem ezen része mindig is előtérbe rekedt.
Kaptam egy üzenetet pár napja, egy számomra idegen személytől, de munkát ajánlott, amivel én mindig élek, meghallgatom legalábbis aztán utána tudok mérlegelni. Megbeszéltük a mai napra a személyes találkozót. Egy Night Club Manhattan egyik részén, nem hangzik rosszul, de mégis annyi hiba jöhet elő, ami miatt talán futva menekülök vagy én vagy a tulaj, akivel a találkám lesz. Nem voltam annyira vészesen izgulós fajta, túlságosan sok mindent éltem meg a 30 évem alatt, ami miatt nem tudtak már újat mutatni nekem. Amikor a helyhez értem, szemben találtam magam a biztonságiakkal, egy plusz pont a helynek, mert minden jött ment így jóformán nem jöhet be. Szeretem, amikor a munkaerő meg van becsülve annyira, hogy megválogatják a népséget, akiket rájuk engednek, legyen szó a pultosokról vagy a táncosokról.
-Lorenzo Vercotti-hoz jöttem, nagyjából 15 perc múlva lesz egy találkozónk, odabent.- mutatok kedvesen befelé, mire a srác bólint, és elindul előttem befelé. Nem hagynak egyedül, szinte már királyi bánásmódban részesülök.
-Itt várj, nemsokára jön.- milyen mogorva itt el is vesztette a varázsát a srác, és a maga udvarias bánásmódja. Leülök a selymes borítású kanapéra és nem vagyok rest körbelesni. Egy pillanatra megakad a szemem a rúdon, odaképzelem az este egyik pillanatát, és tetszik, amit látok. Persze bármi lehet ebből, még vissza lehet fordítani, ami megjelent bennem, ha megjelenik a tulaj és egy pocakos vénember, aki arra vágyik, hogy a sok pénzén kiélhesse a vágyát egy saját klubbal. Benne van a pakliban, találkoztam már ilyennel, nos akkor is van megfontolandó az egészben, de már nem lenne annyira kecsegtető. Kell, hogy a munkáltatóm, még ha ideiglenes is, olyan legyen akit tudnék kedvelni, még ha nincs is annyi időm vele, hogy ez megtörténjen.