Dolores & Zed

A Pleasant Surprise

Az éjszaka nyugodtnak ígérkezett, legalábbis elsőre ez lenne az, amit Zed megállapított, miután megérkezett a munkahelyére és gyorsan átvette az egyenruháját, ahogy azt minden műszak előtt megtette már az elmúlt évek alatt. Műszak előtt még beköszönt pár munkatársának is, akikkel együtt vitték az estét, ahogy az eligazításon is részt vett, mint minden este, mikor dolgozott.
Azonban ami elsőre nyugodtnak tűnt, még tartogathat meglepetéseket az olyanoknak is, mint Zed. Persze nem a vendégek kora és összetétele, azt igazából már megszokta. Többségében épphogy elmúlt huszonéves fiatalok álltak sorban a klub előtt, lassan duzzadt fel ez a tömeg, a sort viszont az idősebb korosztály férfi tagjai zárták, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Ha úgy vette, jó vadászterep volt a Sinner bárki számára, aki könnyen kapható izgalmat kívánt magának.
Zed a bejárat előtt kezdte meg a műszakot, a srácok a klub területén jól felépített szisztéma szerint foglalták el magukat, hogy felügyeljék az éjszakát és a szórakozni vágyó tömeget. Zed mindenkitől elkérte a személyit vagy jogosítványt, amikor a bejárathoz léptek, kisebb méretű zseblámpával ellenőrizte az igazolványokat aztán a vendégeket, a klub tompa fényei mellett szükség is volt erre, miközben a rádión a fülébe duruzsoltak a többiek, egészen addig a pillanatig.
Számára is igazán szemrevaló teremtés lépett előre a sorban. Gyönyörű, finom metszésű arc. Buja, tűzvörös ajkak csalogatták csókra a kiválasztottakat, amit az igazán vad, füstös smink koronázott meg a sötéten csillogó, barna szempárt kiemelve. Kellett egy pillanat, mire Zed a kezét nyújtotta a nő felé, hogy elvegye tőle a személyi igazolványt. Alig pár év volt csak köztük, látva a hölgy születési dátumát. Igazi felüdülés volt szemének, önmagához képest még elég visszafogottan nézte meg Dolorest és azt a falatnyi ruhát, ami a testét takarta, elnyomva magában egy “whao” felkiáltást.
- Remélem, nem is az utolsó! - Azonnal érkezik tőle a válasz visszafogott mosollyal az arcán. - Az ön falatnyi ruhája még pont annyit takar, hogy az ember figyelmét kellően felkeltse. Igazán gyönyörű ma éjszaka, hölgyem! - Hirtelen nem is tudott mit mondani, túlságosan kifogyott a bókokból mostanában, ami baromira dühíti belülről, de ennek kívülről nyomát sem lehet látni.
Persze azt nem számítva, ahogy felharsant a fülesében az egyik kolléga röhögő hangja. Igaz, ki kellett volna kapcsolni a rádiót! Gyorsan az övére tűzött készülékért nyúlt és azonnal benyomta a némítás gombot. Viszont az már nem igazán kerülte el a figyelmét, ahogy Dolores tüzetesen nézett végig rajta, talán névtábla vagy bármi egyéb után kutatva, ami igazi pimasz mosolyt csalt Zed arcára.
- Talán van rajtam valami érdekes? - pillantott kihívóan az előtte álló nőre, enyhén közelebb dőlve hozzá, de még kellően távol, hogy ne keltsen feltűnést másban. A plasztik kártyát finoman nyújtotta vissza Doloresnek, amennyiben a hölgy elvette tőle, Zed ujjaival lágyan simított végig Dolores karján, mielőtt kinyitotta volna előtte az ajtót, hogy beengedhesse őt a szórakozóhelyre.

Dolores & Zed

A Pleasant Surprise

Mikor máskor történne vele hasonló, amikor ilyen bomba nő jön a Sinnerbe, neki meg ellenőriznie kell a belépni kívánó vendégeket, aminek most megvan a maga előnye.
Dolores gyönyörű, és ezzel együtt Zed megtarthatja a titokzatosság képét, elvégre névtáblát nem visel, csak a Sinner logójával ellátott fekete pólót, ami felsőtestére feszül.
A hölgy pimasz válaszára csak felvonja szemöldökét, ennek ellenére a kacér mosoly ott bujkál szája sarkában.
- Oh, kedves, sok mindent nem tud még rólam - válaszol rögtön csípőből, miközben visszanyújtja Dolores személyi igazolványát, finoman végigsimítva a nő karján. Mielőtt azonban visszaadná a plasztik kártyát, mélyen Dolores szemébe pillant. - De megmutathatom, mennyire vagyok professzionális. - Egyértelmű a célzás, mielőtt kinyitná a nő előtt az ajtót, hogy az befáradhasson a klubba Zed vigyázó tekintetének kereszttüzében, a simításra viszont azonnal elégedett vigyor kúszik a képére. Végülis férfiból van, ha pedig ilyen bomba nők jönnek, megragadja az alkalmat, hogy szórakozhasson kicsit és kiereszthesse a gőzt.
Még bő tíz percig azonban a klub előtt kell maradnia, hogy aztán egyik kollégája átvegye a helyét és végre útja a táncoló tömegbe vezessen. Úgy ismeri a helyet belülről, mint a tulajdon tenyerét, célirányosan halad, a rádió továbbra is le van némítva. A többieket hallja, de azok nem hallanak Zedtől semmit, mondjuk ebből mindenki levágta a kollégák közül, mi a helyzet.
Zednek kell pár pillanat, mire a tömegben megkeresi azt, aki után jött, Dolores karcsú alakját a bárpultnál pillantja meg, arcára kaján mosoly költözik. Célirányosan halad előre, közben kikerüli a részegen táncoló vendégeket. Alig egy lépés választja el a hölgytől, ahogy a pulthoz sétál.
Ma este nem Cora a csapos, ezért most int a srácnak, aki a pult mögött áll, egy pohárral kijár a személyzetnek is.
- Zaide, de a Zed is megteszi - veszi el a poharát, amiben whisky van jéggel, s Dolores felé nyújtja azt koccintásra emelve, túlkiabálja a harsogó zenét a háttérben. - És ha a motor nem zavarja, örömmel hazaviszem! - A kérdés már csak az, hogy kihez és mikor, de ezen ráérnek később is agyalni, egyelőre még nem tartanak ott, mondjuk még így is esetlennek érzi magát.
Az idejét sem tudja, mikor bókolt utoljára bármilyen nőnek, kiesett a szerepből, ami belülről feszíti és talán ez még érződhet is, de igyekszik túllépni ezen és ha koccintottak, egy hajtásra lehúzza az erős italt, ami jóleső módon végigmarja a torkát és a gyomrát.

Dolores & Zed

A Pleasant Surprise

Bárki bármit mondjon, még a legmagabiztosabb férfit is el tudja bizonytalanítani az olyan határozott női karakter, mint amilyen Dolores. Zed elég magabiztosnak tartja magát, de az is tény, hogyha zavarba hozzák, össze-vissza beszél, próbálja kivágni magát a kínosnak ítélt helyzetből, több-kevesebb sikerrel.
Így van ez most is, elég az a sötét pillantás, a bűbájos mosoly, Zed térde szinte beleremeg, nem csak a helyzet adta lehetőségbe, hanem amit ez az egész éjszaka hordozhat magában. Nők ide vagy oda, Zed eddig nála sokkal fiatalabbakkal kezdett ki, könnyű nők, könnyű befűzni őket, Dolores azonban kihívást ígér. Erről ad tanúbizonyságot a nő viselkedése, az incselkedés, amivel szinte az ujjai köré fűzi Zedet.
Tíz percre szüksége van, de amint lehetősége nyílik rá, Zed otthagyja a bejáratot és beveti magát a táncoló tömegbe, ahol izzadt testek dörgölőznek egymásnak az aktuális zene ritmusára, a hangfalakból üvöltenek a dallamok, amik megrezegtetik az embert, mikor megpillantja Dolores karcsú alakját a bárpultnál.
Azonnal felé veszi az irányt, észre sem véve, milyen mély levegőt vesz nem egyszer, hogy nyugtassa szíve heves ritmusát. A világ minden kincséért sem vallaná be, mennyire izgul.
Igen, a nagy férfi, a nőfaló most izgatott, mert Dolores nem könnyű préda, hiába akarja ezt mutatni felé, Zed nem hülye. Nagyon is tudja, hogy ezért a nőért meg kell dolgoznia, nem fogja magát könnyen adni és ez a lehetőség izgalommal tölti el. Olyan izgalommal, amit rég nem érzett már eddigi élete során.
A pulthoz lépve kikéri a szokásos italát, whiskyt jéggel, az erős ital általában be szokott válni, ha nagyon muszáj. Munka közben nem szokása inni, azonban Dolores kiváltja belőle ezt a hozzáállást.
Közelebb hajol, hogy hallhassa, mit felel a hölgy, ajkára pimasz, mégis kissé talán meglepett mosoly költözik.
- Valóban. Meglepett volna, ha tényleg így lenne - felel, aztán egyből lehajtja a szíverősítőt. Az ital kellemesen végigmarja a torkát és a gyomrát, forróság önti el az alkohol hatására, mire az üres pohár koppan a pulton, bár ez a hangzavarban fel sem tűnik, ahogy azt a megrázkódást is igyekszik leplezni, amit Dolores ajkainak érintése vált ki belőle.
- Kínos lenne, ha azt felelném, hogy igen? - igyekszik elütni a helyzet élét, de az már nyert állapot, amikor Dolores kellemesen felnevet. Valahol legbelül ettől Zed is megnyugszik.
Közelebb hajol a gyönyörű nőhöz, nem tolakodó módon, de így azért még hallhatják is egymást. Orrába kúszik a parfümjének kábító illata, ami megbabonázza, egy pillanatra még szemét is lehunyja, hogy élvezze Dolores közelségét. - Oh, szóval csak kérni kell? Hm… Igazán kecsegtető lehetőség, lehet élni fogok vele - felel, miközben megtámasztja a pultot és most már leplezetlen módon méri végig Dolores alakját, a fedetlen combokat, a mély dekoltázst, ahol tényleg tovább időzik sötét tekintete, végül ismét a nő arcára pillant, enyhén oldalra billentett fejjel. - Ismételni tudom csak magam, de még mindig lenyűgözően gyönyörű, igazán üde foltja az éjszakának, a mosolya pedig magával ragadó - teszi hozzá pimasz mosollyal az arcán, miközben ujjbegyével finoman simít végig Dolores pohárt tartó karján, egészen fel a válláig, ahol a háta mögé löki finoman azt a kósza tincset, ami a nő mellkasát takarja.
- Pimasznak tartana, ha megkérdezném, mivel okozhatok örömet önnek? Már azon kívül, hogy szórakoztatom a bénázássommal, természetesen - Ez tőle már hatalmas előrelépés, ha önként bevallja, hogy ebben a helyzetben most igenis sután viselkedik, miközben igyekszik elnyerni Dolores bizalmát a maga szokatlan módján.