“Ha megadod nekem a mindent, én megadom neked az örökkét.”
Ezt mondta neked utoljára, az a nő, aki nem sokkal később el is hagyott. Nem adtad meg neki amit kért, így ő sem tette. Te pedig egyedül maradtál. Hiába veszed magad körül folyton folyvást olyan nőkkel, akik talán elűzik ennek a nőnek az emlékét, csak egy pillanatig tart. És újra kísérteni kezd. Hisz az örökké nem teljesült be. Nem lett ténylegesen a tied, ahogy te sem az övé. Fájdalmat okozott, pedig te leginkább adni szereted azt, és nem érezni.  Mostanra pedig már inkább önzővé váltál, hisz úgy érzed, hogy  ez a nő elárult éged. Mégis próbálsz egy kicsit az árnyékává  válni, vissza táncolni az életébe, mintha csak ezzel akarnád kínozni őt. Uralni akarod azt, ami már csak haloványan pislákol, és egyre távolabb kerül tőled. A kötődés ami köztetek van erős, de nem elég erős. Ezt idővel te is belátod, és egy bizonyos részed el is engedi. Ezután jövök a képbe én, a magam naivságával, és  néhol még ártatlan felfogásommal. Talán egy apró lenyomatot látsz bennem belőle, abból a nőből, akit hol elengedsz, hol pedig visszarángatnál magadhoz. Az pedig csak még izgalmasabb számodra, hogy nem közületek való vagyok. Ennél fogva a beteges uralni vágyásod, újra fellángol benned, néhol olyan mértéket ölt amitől előfordulhat, hogy talán ijesztő is a maga módján. De szerencsédre, túl unalmas az életem ahhoz, hogy pontosan az elevenemre tapints ezzel. Könnyedén gázolsz át azon a láthatatlan határ vonalon, amit felállítottam, és én még csak észre sem veszem. Teljesen normálisnak tűnik minden, egészen addig amíg be nem kerülök ténylegesen a világodba, és ezzel bebocsájtást nyerek a fejedbe is.
Már csak az a kérdés, hogy meddig vagy hajlandó elmenni velem? Vagy csak egy pótlék vagyok számodra? Netán én vagyok, akivel most valóban beteljesül az örökké?  Ez már csak akkor derül ki, ha megérkezel..


//Tudom kicsit homályosan írtam le a dolgot, de sejteni lehet miről lehet szó. És nem, nem a szürkemarha ötven árnyalatára gondolok, itt azért sokkal mélyebb dolgok testesülnek meg a két karakter között. Ahogy az is már önmagában érdekes, hogy teljesen máshonnan érkeznek, mégis reagálnak egymásra valamilyen szinte. A többit igazából a játéktérre bíznám. Nagyon várlak, szóval gyere.  
Ui: Emery Nassar-Withers a másik nő, akiről szó van a leírásban..ő annyira azért nem vár..//