Ellaria és Jeremy maguk voltak a megtestesült amerikai álom love story kiadásban. Ella épp egyetemre járt Raleigh városában, ahol egy este a barátnői elcsalták szórakozni, Remy pedig a jacksonville-i katonai bázison tartózkodott kiképzésen és néhány társával kiruccant Raleigh-be a hétvégi eltáv alatt. A találkozásuk adott volt, Remy szemet is vetett a lányra, Ella pedig - bár ő volt az egyetlen a barátnői között, aki nem ilyen szándékkal érkezett - nem állt ellen a jóképű idegen udvarlásának. A többi pedig már történelem, mondhatnánk. Az udvarlásból szerelem lett, a kapcsolatból pedig házasság; Jeremy a munkája miatt gyakran volt távol és Ella bár aggódott, mindig várt rá odahaza. Helyzetükhöz mérten átlagos problémáik voltak, amit mindig meg is oldottak, egészen addig a pontig, amíg nem történt valami majdnem végzetes. Jeremy a mai napig nem mondta el Ellának, mi történt pontosan Afganisztánban azon a nyári délutánon 2021-ben. Ella is csak egy telefonhívást kapott, amiben értesítették arról, hogy a férje súlyosan megsérült; három hétig haza sem tudták hozni, mert egy németországi kórházban lebegett élet és halál között. Nem mintha sokkal könnyebb lett volna utána. Nem volt mindegy, hova szállítják itthon: speciális ellátást, műtétek sorozatát és hosszú rehabilitációt követelt a helyzet, ugyanis megsérült a gerince, és súlyosan roncsolódott a bal lába és karja is. Ella számára nem volt kérdés, hogy New Yorkba költözzön. Az első pillanattól ott volt Jeremy oldalán, szinte a kórházi ágya mellett éjszakázott, minden műtétet a váróban izgult végig, fáradhatatlanul hordta a rehabilitációs kezelésekre, mindezt úgy, hogy közben új munkát keresett és dolgozott. A férjét viszont soha nem kapta vissza. Jeremy már nem olyan, mint régen. A történtek megváltoztatták, súlyos poszttraumatikus stressz szindróma alakult ki nála, amit a leszázalékolása óta nem is kezeltet. Alkoholproblémái vannak, haragszik az egész világra, ezt az indulatot pedig nehezen kezeli és a legsúlyosabb pillanatokban már az is előfordul, hogy mindezt a feleségén vezeti le. Ez nyilván csak egyre lejjebb taszítja, és ha ez ne lenne elég, az egyetlen munka, amiben el tudott helyezkedni, immáron az alvilághoz köti. Egyelőre csak egyszerű sofőr, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy előrelépjen, hiszen képzett katonaként bőven akadnak kiaknázatlan képességei, amit nem a volán mögött tudna kamatoztatni. Vajon van még lejjebb? Vagy létezik ebből kiút is?
A név kedvedre változtatható, egyelőre így emleget(t)em, de ez nem jelenti azt, hogy kőbe lenne vésve. PB tekintetében bárki jöhet, aki passzol korban is, és a karakterhez is; a képen Tom Hardy van, de megfordult a fejemben például Taylor Kitsch, Joel Kinnaman, Garrett Hedlund is. A történet alapjaihoz ragaszkodnék, a jövő azonban úgy gondolom, nyitottabb nem is lehetne. A munka révén is adottak lesznek plotlehetőséget játékos karakterekkel, szóval amiatt sem kell aggódni, hogy esetleg kizárólag Ellára korlátozódnának a kapcsolatai. Őszintén szólva fogalmam sincs, mit tartogathat nekik a holnap, de pont ezért gondolom izgalmasnak a karaktert és ezt a lehetőséget is. Nem gondolnám, hogy Jeremy alapvetően rossz ember lenne, és az is biztos, hogy szereti Ellát, de túlságosan mélyen van ahhoz, hogy ne lökje el magától még őt is. Szívesen játszok ki a múltjukból is részleteket, hogy kikerekedjen a kapcsolatuk, de ugyanilyen kíváncsi lennék a jövőjükre is, aminek az alakulásához szerintem csak a játéktér tud megfelelő alapot adni. Gyere és fejtsük meg közösen!
“It’s like you’re screaming but no one can hear. You almost feel ashamed that someone could be that important, that without them, you feel like nothing. No one will ever understand how much it hurts. You feel hopeless, like nothing can save you. And when it’s over and it’s gone, you almost wish that you could have all that bad stuff back so you can have the good.”
★ foglalkozás ★ :
ELA teacher
★ play by ★ :
Sarah Gadon
★ szükségem van rád ★ :
I can't tell you what it really is, I can only tell you what it feels like and right now, there's a steel knife in my windpipe; I can't breathe, but I still fight while I can fight