Concrete jungle where dreams are made of there's nothing you can't do


üdvözlünk a livin in new york oldalán
Lépj be!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Arccsere
Felhasználónév:


Jelszó:



Csak csendben, csak halkan
Új posztok
Archiválást kérek!
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Shane Harper Yesterday at 7:50 pm

Lotte & Shane - don't fight tonight...
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Shane Harper Yesterday at 4:30 am

Hayden & Shane - discussing about the men's life
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Shane Harper Yesterday at 2:11 am

Kód/Kép igénylő
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Shane Harper Yesterday at 12:22 am

Megan && Adrian
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Megan A. Golden Yesterday at 12:22 am

Shane and Lottie - Sorry for my dog...
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Shane Harper Yesterday at 12:19 am

Cherry & Aaron
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Cherry Sullivan Yesterday at 12:15 am

Charlotte x Liam - Divorced club
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
William Wesley Szomb. Okt. 21, 2017 8:33 pm

Travis Rhyder
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Travis Rhyder Szomb. Okt. 21, 2017 6:29 pm

Ki van itt?

Simone N. Wesley

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.


Share | 

 
 Susan Maloy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar

Diákok
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
ღ Madelaine Petsch ღ
Age :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
18
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
9

Susan Maloy
Vas. Márc. 26, 2017 5:46 pm

Susan Maloy

Ne hibáztass engem csak ember vagyok


Karakter típusa: saját
Teljes név: Susan Maloy
Becenevek: Sus, Susie
Születési hely, idő: 1999. március 11.
Kor: 18
Lakhely: Queens
Szexuális beállítottság: hetero
Családi állapot: szingli
Csoport: diákok
Egyetem: még nem egyetemista
Munkabeosztás: segít az anyjának, ha tud, takarít, elviszi a mosodába a szennyest, meg hasonlók
Munkahely: az édesanyja bordélyháza
Hobbi: balett, hiphop, aerobik, drámaszakkör, pizza, cupcake, énekel a zuhany alatt meg a szobájában, matléta
Anya tudta, hogy nem lesz olyan életem, mint a többi korombelinek. Például sosem jöhet át hozzánk senki, mert ugyebár a házunk földszintjén anya bordélyházat üzemeltet. Már a születésem előtt is ezzel foglalkozott, nem azért kezdett bele mert unatkozott vagy mert pénzre volt szükségük, sosem kérdeztem, csak elfogadtam, hogy így élünk és kész pont. Igyekszem neki segíteni, amikor van rá időm, így például többször is én takarítok, de a leggyakoribb mégis az, hogy elviszem a heti szennyest a mosodába. Állítása szerint egyébként ezzel tudok neki a legtöbbet segíteni, na meg persze azzal, hogy rendesen tanulok és küzdök az álmaimért. Nincsenek annyira pocsék jegyeim a suliban, de őszintén bevallom, hogy teljes szívből utálom a kémiát és a földrajzot, a biológiát meg inkább ne is említsük. A közösségi tevékenységem és a külön óráim azonban szépen ellensúlyozzák ezeket. Azóta tagja vagyok az iskolai drámaklubnak, mióta csak bekerültem a gimibe és ugyanez igaz a tánccsoportunkra is, akik egyébként az iskola szurkolócsapata is. Rengeteg versenyen indulunk minden évben és szép eredményeket szoktunk elérni. Továbbá majdnem születésem óta tanulok balettozni és aerobik órákra is mindig jártam, a tánccal nőttem fel. Még nem jöttem rá, hogy pontosan mit szeretnék elérni a jövőben, nagy álmom bekerülni egy jó egyetemre táncszakra és híres táncosnőnek lenni, de tudom, hogy kéne egy földhöz ragadtabb terv is, mert nem biztos, hogy sikeres leszek még akkor sem, ha elvégzek egy neves egyetemet. Anya szeretné, ha valami értelmes dolgot tanulnék, így elég rakott nemrégiben egy lapot telefirkálva mindenféle mérnöktípusokkal én meg csak pislogtam, hogy mi a szar?
Maximalista és kitartó vagyok, ez leginkább a balettben látszik meg, mert képes vagyok akár az összeomlásig hajszolni magam, ha a fejembe veszem, hogy már pedig sikerülni fog az a mozgássor. Barátságosnak és kedvesnek tartom magam, nem szándékozom ellenségeket szerezni, azonban mégis sikerült már párra szert tennem az iskolában anya munkája miatt, de ez ellen nem tehetek semmit. Könnyen felkapom a vizet, egyszerűen nem bírom szó nélkül hagyni, ha valami idegesít és ilyenkor leginkább egy házi sárkányra hasonlítok. Jobb elkerülni, ha felhúzott valaki, annyi szent. Ja amúgy, ha valami vagy valaki felidegesít, akkor elég gyakran káromkodok, szóval ne lepődj meg, ha elküldelek melegebb éghajlatra csak azért, mert ideges vagyok. Sajnos nem a legjobb tulajdonságom, de eléggé hiszékeny vagyok, könnyű levenni a lábamról és mindenféle szarságot elhitetni velem, már megesett, hogy emiatt félreértésbe keveredtem a bordélyház nem egy vendégével. Anya szeretné, ha távol maradnék attól az egésztől, ami odalent zajlik, de mivel ebben nőttem fel, számomra teljesen hétköznapiak azok a dolgok, amik ott zajlanak és a szexről is nyíltan merek beszélni bárkivel bárhol, amivel eléggé meglepem néha az embereket.


Ne hibáztass engem nem tudom mit akarok

Külső szemlélőként talán úgy gondolhatod, hogy az anyám nem jó ember, hogy rossz döntéseket hozott az életében, pedig ez rohadtul nincs így. Nem tervezte, hogy terhes lesz, ahogy azt sem tervezte, hogy megtartja a gyereket, mert félt, hogy nem tud számára ideális környezetet biztosítani. Most mégis itt vagyunk, nem mondott le rólam, pedig megtehette volna, de nem tette, inkább próbált minél jobban hozzáállni a dolgokhoz. Talán furcsán hangozhat, de a bordélyházban mindenki mindig kicsit az anyukám volt a maga módján. Ők is csak lányok, nők és lehet, ez furcsa neked, de amikor nem dolgoznak, akkor kifejezetten jó társaság tudnak lenni. Sokat segítettek anyunak, mikor én kicsi voltam és ezt sem ő sem én nem felejtettük el nekik, bár a legtöbben, akik akkor ott dolgoztak, már másik pályára léptek vagy csak szimplán máshol űzik a pályát, a kapcsolatot még mindig tartjuk velük a Facebookon. Tudom, ez mind baromi furcsán hangzik, de hidd el, ha ebben nősz fel, akkor nem az, teljesen hétköznapinak érzed mindazt, ami körülötted történik és fel sem fogod igazán, hogy amit ezek a nők a vendégekkel művelnek, az rohadtul nem tartozna még rád, mert túl fiatal vagy. Ilyen szempontból mondhatjuk azt, hogy eléggé előrehaladott voltam a kortársaimhoz képest.
Voltak osztálytársaim, akik azért nem álltak velem szóba, mert a szüleik azt mondták nekik, ugyanis az anyám a legtöbb szülő szerint nem szülőnek való. Ezt a szülői értekezleteken is érzékeltették vele mindig, mert úgy néztek rá, mintha a társadalom legaljáról származna. Éppen ezért szeretett volna nekem mindig mindent megadni, hogy én ne érezzem ezt az egészet. Amióta csak az eszemet tudom, balett órákra jártam, már nagyon fiatalon beíratott, mert állítólag ez valami elit sport. Szerettem, voltak ugyan nehézségek benne néha, de egyébként nagyon szerettem, akárcsak az aerobik órákat. A legtöbb szabadidőmet mindig is az edzéseken és a szakkörökön töltöttem, és ahogy egyre idősödtem, anya is kezdte úgy látni, jobb ha minél kevesebbet vagyok szem előtt a vendégeknek, mikor csúcsforgalom van.
Erre úgy igazán akkor döbbent rá, mikor az egyik pasas engem is kurvának nézett, pedig csak a lépcsőn mentem le, mert a pizzám bármikor megérkezhetett és mivel otthon voltam, értelemszerűen nem öltöztem túl. Egy short volt rajtam meg egy rövid ujjú póló, gyakran ilyenben is alszom, és a fickó meg valószínűleg már vagy betépett vagy részeg lehetett, nem tudom, de elég rendesen a falhoz nyomott és elkezdett ott helyben taperolni. Még le is smárolt, ami azért extrém undorító, mert az volt az első csókom, aminek állítólag tök rominak kéne lennie, de ez minden volt csak kurvára nem romantikus. Amynek köszönhetem talán, hogy lekerült rólam a pasas és egyből kidobta őt az utcára, én meg teljesen össze voltam zavarodva és remegtem mint egy óvodás ha lekapcsolják a lámpát a szobájában. Aztán jött anya is, szerencsére viszonylag gyorsan és Amy elmondta neki, hogy mi történt, mire föl ő egyből felkísért a szobámba és próbált egy ép kézláb mondatot összerakni, de a bocsánatkérésnél több végül nem hagyta el a száját. Úgy érezte, hogy az egész miatta történt, mert itt lakunk és nem máshol, meg ez az egész, de meg kellett nyugtatnom, hogy nem az ő hibája, csak hozza majd fel a pizzámat és elleszek én a szobámban az est hátralévő részében. És így is volt, lefektettünk néhány új szabályt, hogy esténként nem hagyhatom el az emeletet, de azon belül meg persze ott vagyok, ahol csak szeretnék. Nem egyszer csináltam már cupcake hegyeket úgy, hogy tudtam, mi folyik odalent, de hát erre való a fejhallgató, nem?
Azt hiszem érthető, hogy a barátaim sose jöhettek át hozzánk, főleg az említett incidens után nem és akkor anya ötletén felbuzdulva még a matléták közé is beálltam, hogy legyen minden délutánra legalább egy elfoglaltságom. Mindez persze rengeteg energiámat elviszi, bulizni például csak nagyon ritkán járok el, pedig tudnám én, hogyan kell ott táncolni, csak egyszerűen már túl fáradt szoktam lenni mire jön a hétvége. És itt van még ez az egész továbbtanulásos mizéria is a fejem fölött. Anya szeretné, ha nem csak a táncon törném az agyamat, mire föl én közöltem, hogy jó, akkor koreográfus leszek, ám ő természetesen nem így értette azt, amit mondott és kezembe nyomta azt a papírt tele mindenféle mérnökféleséggel, hogy olvassak utánuk, biztos érdekelne valamelyik. Érdekli a frászt a mérnökség, te jó ég! Én táncolni akarok, olyan nehéz felfogni ezt? Még arra sem vettem rá magam, hogy tényleg utánaolvassak ezeknek a vackoknak, pedig muszáj lesz, mert a matlétákban is csak azt hallom, hogy lenne eszem valami szerintük értelmesebb dologhoz is mint a tánc. Na hát basszátok meg, most itt ülök a laptopom előtt és megnyitom azt a kibaszott Google-t, hogy mindenki lenyugodjon, oké?


◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆


Feelings change but memories don't



A hozzászólást Susan Maloy összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Szept. 26, 2017 8:46 pm-kor.
Vissza az elejére Go down


avatar

Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Admin
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Admin
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
75

Re: Susan Maloy
Hétf. Márc. 27, 2017 8:56 pm

Gratulálok, üdv nálunk!

IKedves Susan
Annyi imádom, hogy az anyád egy Madam, hogy el sem tudom mondani neked mennyire tetszik a karaktered. Tetszik, ahogyan írsz, tetszik a stílus és az is tetszik, hogy milyen vagy jellemileg. Imádlak hallod, kellesz nekem majd egy játékra és tudom is, hogy kivel tudnánk játszani, meg is van a megfelelő emberem rá. De most kanyarodjunk vissza rád, mert most arról van szó, hogy mennyire übermegakafakirályzsírcsászárság egy karaktered van, esküszöm nem tudok nagyon megszólalni. #lovethis #iwantmore #marry me
Hát nem lehetett könnyű életed, ebben biztos vagyok, de szerintem anyukád nagyon jól döntött, mikor megtartott, szerintem jó munkát végzett. Bár nagyon értékelendő, hogy felmerült benne, hogy mennyire nehezen és egyáltalán tudja e vállalni az anyaságot ilyen körülmények között, ég egyszer hangsúlyozom: NAGYON ÉRTÉKELENDŐ. Anyukád egy nagyon rendes nőnek tűnik és most nem azért, mert bordélya van, hanem mert próbál jó anyuka lenni, akit a lánya érdemel. Az első csókos történet kicsit szomorú, sajnálom, hogy lekapott téged egy idegen pasi és megpróbált megszexelni, de ne félj, majd elkapom, aztán megverem. Remélem azért majd kitalálod, hogy mi szeretnél lenni.
Na menj foglalózni, üdv itt ::


Vissza az elejére Go down
 
Susan Maloy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Ahol minden kezdődik :: Karakterrészleg :: Diákok-
Ugrás: