One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Ryan & Flor

Ryan J. Craig
Yesterday at 9:13 pm



Ben és Flor

Flor Sanchez Moreno
Yesterday at 8:03 pm



Charlie & Janine ► Private matters

Janine A. Rossi
Yesterday at 4:52 pm



Before Midnight - Cat & Ewan Awards Night Scene

Ewan Patrick Brooks
Szer. Okt. 17, 2018 2:07 pm



Ewan & Belle - A half year in Paris

Ewan Patrick Brooks
Szer. Okt. 17, 2018 1:56 pm



Caroline & Dylen

Caroline A. Teller
Szer. Okt. 17, 2018 1:16 pm



Jake & Nora | the unexpected visitor

Nora Weston
Szer. Okt. 17, 2018 12:17 am



Lola Prescott

Lola Prescott
Kedd Okt. 16, 2018 2:23 pm



Damian & Annie ~ Round 2

Annie Johnson
Kedd Okt. 16, 2018 10:11 am
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 2
Diákok 10 5
Törvényszegõk 7 9
Bûnüldözés 8 10
Hivatal 2 3
Üzlet 6 2
Oktatás 4 3
Munkások 4 4
Egészségügy 6 5
Összesen 54 43
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 2 Bots

Elizabeth Luna Cortez, Janine A. Rossi, Ludmilla Litrowsky, Raelyn J. Winters


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Ben && Susan - it wasn't for you...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Ben && Susan - it wasn't for you...   Vas. Jan. 21, 2018 10:30 pm

Mikor azt mondták a többiek, hogy csípjem ki magam rendesen, értettem a célzást. Tudtam, hogy valami menő helyet néztek ki ma estére, ahol nem csak úgy tessék-lássék módon nézik majd meg, hogy mind elmúltunk-e huszonegy. Mióta megvannak a hamis személyik, azóta sokkal kötetlenebbül járunk el mindenhova. Nem kell azon aggódnunk, hogy nem engednek be vagy éppen nem adják ki a piát, amit kérünk. Mondjuk anya ezeket ugye nem tudja, szerintem nem helyeselné, hogy ilyen dolgokat csinálok úgy, hogy neki bordélyháza van, de egyszer vagyok fiatal és  csak akkor megyek el bulizni, ha tudom, hogy nem lesz hatással a tanulmányaimra. Bármennyire is van úgy, hogy nem értünk egyet a továbbtanulással, szeretnék jó érettségivel kikerülni a gimiből, mert így bekerülhetek ahova csak szeretnék. Igazából az is megfordult a fejemben, hogy megpróbálok kétszakos hallgatónak jelentkezni a NYU-ra, úgy anya is boldog lesz meg én is. Tanulhatok valami olyan mérnöki vackot, amit szeretne és táncot, az az egyetem mindkettőt ajánlja...
Csörög a telefonom. - Mondd... Aha... Persze... Tíz perc múlva? ... Jaja, a szokásos helyen... Igen ott, szia! - teszem el a táskámba, s még egyszer lecsekkolom magam a tükörben. Mindig korán el kell mennem, ha bulizni megyünk, nehogy megint valamelyik vendég azt higgye, hogy én is a bordélyházban dolgozom. - Sziasztok, akkor holnap reggel jövök - köszönök el anyától és a lányoktól. Nem is kérdezi már, hogy kinél alszok, mert két ember jöhet szóba és mindkettejük szüleit jól ismeri már. Ma éppen Jack a soros, persze csak akkor, ha nem szed fel egy srácot az este, mert akkor borulhat a program. Előfordult már.
- Sziasztok - huppanok le a pizzériában a többiekhez a szokásos boxunkba, ők meg mondják, hogy már kikérték az óriáspizzát. Várakozás és kajcsizás közben szóba kerülnek a szokásos témák, jelenleg mind azzal vagyunk legjobban elfoglalva, hogy merre is tanuljunk tovább, de az esti helyről is szó esik, ahova a tervezett időben meg is érkezünk a kidobó embereken pedig sikeresen át is jutunk, szóval indulhat a party!
- Egy áfonyás mojitot kérnék - rendelek a pultnál ismét egy hosszabb risza után. Úgy tűnik a ma este nem nekem kedvez, Jack nagyon cuki azzal a sráccal, lehet, hogy megint Babynál alszok a végén. Remélem az anyja nem akad majd fent ezen...
- Szívesen elvinném a formás kis popódat egy körre - szólal meg a mellettem álló pasas a pultnál.
- Kösz, de inkább kihagynám - forgatom a szemem, elég vén trottyot láttam én már besétálni a bordélyházba, kösz nem vagyok kíváncsi rájuk, fúj... Mikor lesz már kész az a mojito? Mert ez a fickó csaknem hagyja abba és már közelebb is jött és fúúúúj. - Ne nyúljon hozzám! - de hát csak letapiz, nálam meg itt szakad a cérna és keverek le neki egy pofont. Vagyis kevernék... De sikeresen kitér a kezem elől, és ez a gyorsaság az ő állapotában nagyon meglepő, de nem is jut időm ezen agyalni, mert a pofon valaki más arcán csattan.
- Parancsolj, a mojito - teszi le a pultos fiú kettőnk közé a kész italt.

Sorry! It wasn't for you... Are you okay?
Ben && Susan
©

avatar
Diákok
Play by :
Bella Thorne
Kor :
19
Foglalkozás :
végzős gimnazista
Hozzászólások száma :
16

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Ben && Susan - it wasn't for you...   Vas. Feb. 11, 2018 3:23 pm




to: Susan


Megérte a felturbózott reklám, úgy látszik, bejött a taktikám, a mai nappal ugyanis nem kevesebb, mint 850 Camarot adtunk el egy európai nagyvállalatnak, ez pedig – tekintve, hogy ez az első szerződés – bőven elég ok, hogy úgy döntsünk: a sikert meg kell ünnepelni. Még pedig hangos mulatsággal.
Nincs törzshelyünk, de van egy menő bár, ami viszonylag közel van a céghez és a szalonhoz is, ha a kollégákkal úgy döntünk, hogy a helyzet megérett egy kiadós ivászatra, általában ide szoktunk átugrani. Egy pár sörig rendben is vagyunk, mindenki jókedvű, versenyt ömlenek a sztorik, röpködnek a poénok, nincs nő a társaságban, szóval mint ilyenkor gyakorta megesik, a férfiember nem feszélyezi magát, a témák nagyjából a munka, nők, szex, dögös vagy éppen balfasz munkatársak, szex, idióta ügyfelek, és még egy kis munka és szex között variálnak.
Volt olyan pont – határozottan emlékszem rá –, amikor biztos voltam benne, hogy ez a nap akár még az éves best of listára is felkerülhet – tekintve, hogy január vége van, erre végül is tényleg volt reális esély –, így utólag visszagondolva, talán akkor kezdődött el valamiféle hanyatlás, mikor az egyikünk egy gyenge pillanatában rábukkant a shooter itallapra. Kezdésnek egy visszafogott, guinness-whiskey keverék érkezett, roppant eredeti módon Irish Car Bomb-nak keresztelve, ez még azt mondom, témába vágott, aztán egy vakmerő Liquid Marijuana, majd egy találóra keresztelt Mind Eraser – igen, azt hiszem, a Gorilla Fart -nál kellett volna megállnom –, de a többiek csak most kezdtek igazán belemelegedni: Shit On The Grass, Red Headed Slut, Blow Job Shot... na, ez utóbbin azért már felvontam a szemöldököm.
- Mi a szar ez, Mike? Levezetésnek hoztál egy kis kávét tejszínhabbal? – méregetem gyanút fogva az elém tolt löttyöt. Mire az említett Mike elvigyorodik, és megveregeti a vállam.
- Amilyen neurotikusan rohangáltál egész nap, szerintem nagyon is rád férne.
- Haha, röhögnek a beleim, haver. Inkább hívd meg rá azt a csajszit. – A tekintetem a pult felé téved, ahol egy szexi barna ácsorog éppen. Nekünk háttal, szóval az arcát nem látom, és az sem egyértelmű, kikkel van, de abban az állapotban, amiben most vagyunk, szerintem ez már bőven senkit nem érdekel.
- Melyiket? – hallom Mike érdeklődő megjegyzését, és vágok egy pofát.
- Tök mindegy, bazd meg, csak ne velem itasd meg – avatnám be a lényegbe, ám befejezni sem tudom, máris felkapja előlem, és megcélozza vele az említett hölgyet, fél szemmel látom, hogy beszéd közben felém mutogat, de ekkor már javában forog velem a világ, hogy ennek kellő jelentőséget tulajdonítsak. Hát még ha tudnám, hogy adja elő...
Lássuk be, Blow Job koktélt küldeni egy nőnek nem pont a legelegánsabb húzás, bár végül is attól függ, honnan nézzük. Diszkrétnek diszkrét, elég egyértelmű is, és ha van humorérzéke, akár még a poént is értékelheti. De nem, nem hiszem, hogy értékelni fogja. És kezdjük ott, hogy lényegében nem is én küldtem. Legalábbis, nem úgy...
Baszki. Nem kellett volna ennyire keverni a piát, lassan a csajt is alig veszem ki, pedig nincs olyan messze a pult. Úgy érzem, csúnya vége lesz ennek az estének. A másik viszont, amit érzek, hogy sürgősen oda kell vágtatnom, hogy tisztázhassam a helyzetet, grátiszban tényleg lehet, hogy még a csajt is befűzöm, hacsak Mike kollégám meg nem előz, de ahogy látom… már nem látom sehol.
Mire átjutok az asztalokon, és odaérek a bárhoz, megszólalni sincs időm, a csaj lendületből pofon vág, de úgy, hogy egész biztos lángolni fog az arcom. Ó, bazd meg. Köszi, Mike. Ezt majd azért még meghálálom holnap. Ám ahogy megérintem az arcom, hogy megtapogassam: megvan-e még – érezni egyelőre csak a csípős zsibbadást érzem –, rápillantok a hölgyre, és halványan azért kételkedni kezdek. Biztos, hogy ő volt? Most nem mondom százra, de nem vörös, hanem inkább barna hajú csaj rémlett. Szóval nagyokat pislogok rá, és próbálom beazonosítani a szituációt: most mégis mi a fasz van?
- Megértem, hogy mérges vagy, de nem én küldtem azt az italt, csak a kollégám szórakozott. Tudod, rengeteg Chevrolet-t adtunk ma el, és ennek nagyon megörültünk – mondom azért el, ha már egyszer idevánszorogtam miatta, és nekitámaszkodok a pultnak a lány felé fordulva, tudtomon kívül el is szeparálva ezzel a zaklatójától. Most, hogy az arcát is látom, azt kell mondjam, vakon is egész jó ízlésem van a nőválasztáshoz.
- Nem akartalak megsérteni. De ha már így alakult, kárpótlásul meghívhatlak valamire? – Az arcom mondjuk még mindig tüzel, mint a lávaköves masszázsnál használt… lávakövek.


avatar
Üzlet
Play by :
Matt Bomer
Kor :
28
Foglalkozás :
General Motors # Chevrolet márkavezető
Hozzászólások száma :
190

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Ben && Susan - it wasn't for you...   Kedd Feb. 27, 2018 6:16 pm

Vannak azok a bulik, amikor miattad indít verekedést valaki és vannak azok, amikor te "bunyózol" magadért a saját módszereiddel. Hiába jöttünk többen, hiába járunk mindig úgymond csapatostul bulizni, elég gyakran megesik, hogy szétszéledünk és csak akkor keressük meg egymást újra, ha valami irtó nagy gáz van. Na már most én Jacket nem fogom zavarni, mert inkább pont hogy örülök neki, hogy milyen jól elvan azzal a sráccal, Baby meg egyszerűen csak felszívódott szokás szerint. Lehet, hogy épp valami gazdag srácot fűz be, hogy fizesse a többi piáját, aztán meg jól faképnél hagyja... Nem is igazán zavartatom magam egyedül, elég jó zene szól és a parketten mindig találni táncpartnert, aki aztán eltűnik, ha te elhúzol piáért. És itt kerül szóba az a bizonyos "bunyózol" saját magadért, mert a többiek épp mással vannak elfoglalva, pedig Jack elég jól előszokta adni ilyen helyzetekben, hogy ő a pasim, de ő ugye most túlságosan elfoglalt és Babyt sem látom, hogy "ugyanezt" a szerepet eljátssza. Nem marad más lehetőség egy ilyen nyomulós, perverz ellen, mint a pofon. A probléma csak akkor van, ha a kezed nem annak a görénynek az arcán csattan, akiére szánod. Ezt az arcot valószínűleg fel se pofoztam volna... Ja, de, ha ugyanazzal a dumával jött volna mint a mögötte álló pasas, akkor minden bizonnyal ugyanott tartanánk mint most, de annyi különbséggel, hogy nem égne a pofám amiatt, hogy megütöttem. Na nem azt mondom, hogy olyan erősen behúztam volna neki, de még az én tenyerem is kicsit belefájdult, meglepően erősre sikeredett ez a pofon és sajnálom, hogy nem jutott el a címzettjéhez, hanem helyette más kapta.
Szavait hallgatva tanácstalan mosolyra húzom a számat - Nem tudom milyen italról beszélsz, de azt a pofont én eredetileg nem neked szántam, szóval neked nincs miért bocsánatot kérned, nem sértettél meg, szimplán csak rosszkor voltál rossz helyen - tűrök el egy tincset a fülem mögé. - Azért ugye nem fáj annyira? Tudod égne a pofám, ha holnap úgy kéne még pár Chevrolet-t eladnod, hogy közben engem átkozol.
S hozzá is tenném, hogy amúgy kábé öt perce kérhettem egy mojitot, ami talán ha jól rémlik el is készült idő közben, mikor is a pultos srác egy torokköszörülés után megszólal. - Bocs, hogy így megzavarom a beszélgetést, de kisasszony, elkészült az itala - teszi is le elém a poharat én meg mosolyogva pillantok a korábbi áldozatom felé. - Mit szólsz hozzá, ha azt mondom, hogy a következőre meghívhatsz? Egyébként pedig Susan vagyok - mutatkozom be végül, mert van egy olyan sejtésem, hogy tovább boldogítjuk mi itt egymás társaságát ma este, mint két névtelen senki. Ráadásul ő ajánlotta fel, hogy meghívna valamire, ezt viszont még azelőtt kértem ki, így nem lenne bőr a képemen azt mondani, hogy akkor erre hívjon meg, így kifizetem saját magam az áfonyás mojitomat. - És te amúgy ilyen üzletember vagy? Autókat adsz el? Az biztos tök érdekes, elsőként láthatod az új modelleket, nem? - kíváncsiskodom az italomat kavargatva, majd bele is iszom a szívószállal és oh igen, ezért szeretem én annyira az áfonyás mojitot. Amúgy meg lehet, hogy most azt hiszi, hogy kamuzom az érdeklődést, de ez nem teljesen igaz. Vannak az autóknak részei, ami még egy nő szerint is érdekesek lehetnek, engem például a lámpáik nyűgöznek le. Anyám ugye azt akarja, hogy mérnöki pályára menjek, és ha az egyetem után az autóiparban kötnék ki, én tuti, hogy csak is lámpákkal akarnék foglalkozni, de ez az újdonság is baromi érdekes lehet, a felfelé nyíló ajtók... Facebookon láttam, hogy az egyik egyetem nyílt napján lesz is előadás róla, szóval arra tuti be kéne nézni.

Sorry! It wasn't for you... Are you okay?
Ben && Susan
©

avatar
Diákok
Play by :
Bella Thorne
Kor :
19
Foglalkozás :
végzős gimnazista
Hozzászólások száma :
16

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Ben && Susan - it wasn't for you...   Vas. Márc. 04, 2018 8:34 pm




to: Susan


Nem mondom, összezavar így az elején, pedig jelenleg amúgy sem állok a helyzet magaslatán. Nem kellett volna ennyire keverni, de mindig úgy gondolom, hogy á, ez nekem meg se kottyan. Aztán meg vadabbnál vadabb hülyeségeket csinálok.
Itt áll előttem a csaj, de őszintén szólva nem értem, mit nem ért. Így újra nekifutok.
- A Blow Job kok… - kezdek bele készségesen, mikor megemlíti, hogy nem tudja, melyik italról beszélek. De mielőtt végigmondanám, már dereng, hogy valami itt nagyon nem okés, és a folytatást hallgatva, hamarosan arra is rájövök, hogy mi az.
- Ó. Nem nekem? – ráncolom a homlokom. Ez így rögtön más megvilágításba helyezi a dolgokat. Megeshet csajt tévesztettem, elvégre nem sokat láttam belőle messziről. De még így a pofonnal is, talán mégis ez a szerencsésebb verzió.
- Akkor úgy tűnik, mindketten célt tévesztettünk. – És ezzel a konklúzióval így részegen egész elégedett vagyok. – Inkább felejtsd is el, amit az előbb mondtam – húzódik apró mosolyra a szám széle, mikor leesik, hogy pont elmondtam neki a lényeget, amiből már talán kitalálható, mi miatt is hittem jogosnak azt az elcsattant pofont, ám a mosolytól az is eszembe jut, hogy még mindig sajog a fél fejem. Azért mégsem szoktak gyakran pofon vágni, egész elszoktam tőle.
- Hát az enyém perpill tényleg ég, de szerintem túl fogom élni. Nyugtass meg, hogy a többi áldozatod is túl szokta, ugye? – húzódik egy kicsit szélesebbre a mosolyra, ahogy rá pillantok. A tekintetem szórakozottan követi a kósza tincset, amit hátrafésül a többi közé.
Ekkor szólal meg a pultos, és jogos is a bocsánatkérés, mert tényleg olyan érzésem van, hogy határozottan megzavart valamit. Odafordulok, és látom is, hogy az italt a hölgy elé csúsztatja. Á, hogy már rendelt. Mondjuk logikus, különben minek állna itt.
- Azt, hogy élek is a lehetőséggel – mondom még Susannek, de aztán a pultosra nézek, és felmutatom a kártyám, hogy aztán odaérinthessem a megfelelő kütyühöz, és rendezzük is a dolgokat. – A hölgy a vendégem. Egész éjszaka.
Nem tudom, mi üt belém, és miért csinálom ezt, de ebben a pillanatban ellenállhatatlan késztetést érzek rá. Eszméletlen csinos, a szépség pedig igazán megérdemel néhány ingyen koktélt, nem igaz? Remélem, nem vitatkozik, de ha igen, akkor én is ringbe szállok a meggyőzés érdekében.
- És számolj hozzá még egyet, baromi sok jéggel – fűzöm még hozzá, mielőtt beírná az összeget, majd vissza is csúsztatom a kártyát a zsebembe.
- Szóval Susan. Legalább most már tudom, kit vonhatok felelősségre, ha holnap kiderül, hogy maradandó károsodás ért. Értesíteni is tudlak valahol? – kúszik egy huncut félmosoly az arcomra, mert hát, lényegében épp most kértem el a számát, vagy valami ehhez hasonlót. – A nevem Ben. Te is felírhatsz a pofon-listádra.
Először azért felszökik a szemöldököm a kérdések hallatán, és gyanakodva nézek rá, próbálom eldönteni, hogy komolyan érdekli, vagy csak a véremet szívja, annyira azért nem gyakori, hogy bárokban iszogató csajszikat ennyire lelkesítsen a téma. Már az a része, hogy mennyire érdekes a munkám, az autókért már valóban lelkesedni szoktak.
- Ugye tisztában vagy vele, hogy ez az „ilyen üzletember” úgy hangzik a szádból, mintha egy kicsi zöld ufóról beszélnél, aki egy teljesen más bolygóról származik – mosolyodom el, és magam is meglepődöm, mik jutnak eszembe így éjfél tájt. Azt se tudom, mennyi lehet az idő.
- De igen, autókkal foglalkozom. Leginkább Chevikkel. Az élet pedig több, mint izgalmas a Generalsnál – adom meg azt a választ is végül, amit kérdezett. Közben megkapom én is az áfonyás mojitomat, és el is ragadom.
- Érdekel a legújabb modellünk? Januárban jött ki az új Camaro, alig dobtuk piacra, és történetesen épp itt áll egy a bár előtt – halászom elő a zsebemből a kulcsomat. – Ha esetleg lenne kedved beülni.
Azt mondta, meghívhatom a következő italra, ebből arra következtetek, hogy egyedül van, de mivel ma este a legnagyobb jóindulattal sem érzem magam Sherlock-üzemmódban, inkább rákérdezek.
- És ha senki nem vágja le érte a fejem – pillantok rá kérdő mosollyal, sok lenne már ma estére. De a fejem még csak hagyján, ha a kocsit törné össze valaki, azért talán még ennél is morcosabb lennék. – Ha nem veszed zokon, kicsit gyanús, hogy egy ilyen lány egyedül legyen.


avatar
Üzlet
Play by :
Matt Bomer
Kor :
28
Foglalkozás :
General Motors # Chevrolet márkavezető
Hozzászólások száma :
190

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Ben && Susan - it wasn't for you...   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Ben && Susan - it wasn't for you...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Archívum :: Játékok-
^
ˇ