Avalon Artists Group Ügynökség Dara Publishing LLC
Hobbi
Olvasás és írás. Imád főzni, de utál sütni. Kutyasétáltatás, már ha ez nevezhető hobbinak. Titkon imád videójátékozni, ki ne szeretné az elfojtott gyilkossági vágyát kiélni némi virtuális lövöldözésben vagy mások elpüfölésében? Gyűjtögető. Éneklés, a zuhanyrózsa mesélhetne a legtöbbet. Tánc.
Csoportom:
Művészet
Jellem
Amit a világ lát:Gazdag családi háttér. Komoly és távolságtartó, szűk baráti körrel, nem barátkozik túl könnyen, de főleg nem ismerkedik túl könnyen. Nehezen bízik meg másokban. Humoros de ő maga ritkán nevet közönség előtt, hacsak nem egy darabról van szó. Csodás a hangja és mozgása, amit előszeretettel mutat is meg. Magabiztos ha munkáról van szó, de törékeny ha a magánéletébe kérdeznek bele. Nem szeret magáról beszélni, de annál jobban szereti leírni élettapasztalatait, mert sokkal könnyebb valamit kiírni magadból, mint kimondani... Főleg közönség előtt. Érzékeny és kedves, valamint előszeretettel rendez jótékonysági bálokat, gyűjt állatmenhelyeknek vagy gyermekeknek. Állatimádó és van is háziállata. Sokan tartják, hogy nem képes megtartani huzamosabb ideig egyetlen férfit sem. De vajon csak szerencsétlen, vagy valami más van a háttérben? Okos, néha azt hiszik róla, hogy szeret kioktatni másokat. Ténylegesen tehetsége van a művészethez, a színészkedés a vérében van. Retteg a pókoktól. Azok az elvetemült emberek egyike, aki nem szereti a csokoládét. Sőt, utálja! Ezt még az életéről szóló könyvébe is leírta, hogy senki se akarja csokival levenni a lábáról. Türelmetlen, utál várakozni és utálja ha megvárakoztassák. Titokzatos és néha nagyon makacs is tud lenni. Nem dohányzik és nincsenek egyéb egészségtelen függőségei sem, hacsak a néhai alkohol nem számít annak.
Amit a hozzá közel állók látnak: Kissé hóbortos, sokat mosolyog baráti körökben. Pimasz és egyben nagyon keményfejű. Ha valamit a fejébe vesz, onnan ritkán van visszaút. Imádja az extrém helyzeteket és az adrenalint, de nem öngyilkos hajlamú. Imád viccelődni, ám igyekszik nem megbántani másokat. Nehezen enged magához közel embereket, de ha valaki bekerül a belső körbe, már nehezen engedi el őket. Romantikus, de férfiakban nagyon nehezen bízik meg a sok rossz tapasztalat után, soha nem szeretne házasodni. Viszont lehet ezt csak addig gondolja így ameddig nem találja meg az igazit, aki nem fogja sem megcsalni, sem uralni, sem pedig megütni őt. Kissé régimódi, hiányzik neki az udvariasság, ami manapság már szerinte kihalt. Titokban, a világ szeme elől elbújva, szeret videójátékozni, de ezt nem sokan tudják róla. Gyűjtögető. Egy egész könyvtárat épített ki a több száznyi porosodó könyvnek amit az évek alatt begyűjtött, de többnyire mindet olvasta is, néhányat pedig ő maga írt meg. Bögréket gyűjt, egyszerűen imádja őket és soha nem tudna egyiktől sem megválni. Szereti a virágokat, de sajnos nem ért hozzájuk, szinte minden kihal nála heteken belül. Magányos és néha elveszett, olykor depresszióba esik, azt gondolja, hogy ő örökre egyedül marad és elhiszi azt amit a média gondol a férfiakkal kapcsolatos magánéletéről. Alkalomadtán elmegy kiengedni a gőzt és bulizik egyet. Bármikor elfogad egy jó bort, bár korántsem alkoholista. Gyerekimádó, azonban nem tudja, hogy valaha lesz-e sajátja, hiszen ahhoz először egy férfi kellene. Nem szeretne egyedülálló anyává válni. A család nagyon fontos számára, ahogyan mindig saját családra is vágyott, de ennek reménye már szinte teljesen szertefoszlott. Rendmániás, idegbajos lesz ha ehhez nem alkalmazkodnak. Sokat főz, de valamiért soha nem tanult meg sütni. Nehezen gyűri le a féltékenység szörnyet, de nagyon igyekszik ezt a rossz tulajdonságot elhagyni, tudja, hogy jelen van.
Legnagyobb vágyai: Minden vágya egyszer Európába utazni és bejárni Franciaországot és Olaszországot. A legmerészebb vágya egy helikopterből való kiugrás, majd pedig ejtőernyőzés, bár ez tényleg merész és ő maga sem biztos benne, hogy meg merné-e tenni vagy csak egy álom marad. Szeretne spanyolul tanulni, hogy aztán eredeti nyelven nézhesse a spanyol szappanoperákat, mert igen... megkattant. Önvédelmet akar tanulni, hogy legközelebb meg tudja védeni magát ha ismételten olyan férfit fogna ki aki kezet emelne rá. Elsajátítani a sushi készítés rejtelmeit. Idegenek esküvőjére bemenni és sikeresen elvegyülni. Megtudni milyen az ha testvére van az embernek.
Legnagyobb félelmek: A családja és barátai elveszítése. Kudarcot vallani a munkában, vagy olyan balesetet szenvedni ami ellehetetlenítené annak elvégzését. Bár sokszor boldognak tűnik és mosolyog, ez sokszor csak színjáték. Egyik legnagyobb félelme, hogy soha nem lesz felhőtlenül boldog, hogy örökre egyedül marad és soha senki sem fogja őt igazán szeretni. Retteg a pókoktól, de igyekszik nem megölni őket, hiszen tudja, hogy a világnak szükség van rájuk is. Fél a zárt és szűk helyektől, éppen ezért is válassza mindig a lépcsőt, nem pedig a liftet.
Avataron:
Emma Roberts
Múlt
Érdekes módon sokkal kevésbé vagyok idegesebb, mint azt először elképzeltem volna. Szeretek színpadra lépni, szeretek színészkedni, a közönség előtt, de soha nem voltam oda az interjúkért. Ők soha nem azon ügyködnek, hogy engem jó fényben állítsanak fel, sokkal inkább az ellenkezője. Most is már látom, hogy nem a nem rég megjelenő könyvemről lesz szó, inkább tovább fognak az életemben vájkálni, pedig hozzáteszem az új könyvem a saját életemről szól. De persze az sem lesz nekik elég. Ez is a munkám része és sajnos mikor aláírok egy szerződést, azzal részben eladom a fél lelkem és fél testem, ami azt is jelenti, nekem bizony részt kell vennem bármin, ami pénzt csinálhat. Így aztán a lehető legbájosabb mosolyt villantom ki és azzal együtt is ülök le Miss Linda Wattson mellé, aki a The View műsorvezetője lesz ma. - Sziasztok. - Mondom a kis udvarias mosolyommal, miközben megejtek egy hercegnős integetést is a közönség és egyben a kamerák felé, majd csak ez után nézek Lindára. Szinte már látni szemeiben, hogy teljesen szétszedni készül, még szerencse, hogy olyan sok ideje nem lesz rá. Csupán néhány perc jut egy-egy vendégre, tehát rövidre kell fognia. - Szóval mennyi időt töltöttél a I Can’t Make This Up megírásával? Mikor kezdtél neki és miért? - Nem kertel sokáig a nő, rögtön a lényegre tér, bár már azért is hálás vagyok, hogy ténylegesen a könyvem felől érdeklődik, nem pedig valami mással kezdi. - Három éve kezdtem el írni, mikor eldöntöttem, hogy visszavonulok egy időre a színészkedéstől és a kamerák elől. Igazából szükségem volt egy kis énidőre, az írást pedig mindig élveztem. A saját életemnek leírása pedig jó ötletnek tűnt, főleg annak fényében, hogy akkoriban elég sok botrányban volt részem. - Akkoriban nagyon sok volt rajtam a nyomás, nem tudtam saját magammal megbarátkozni, a gondolattal, hogy egy bántalmazó kapcsolatból próbáltam megszökni, amit persze a média is követett, de ők ugyebár csak a dolgok külsős oldaláról tudtak, arról nem ami négy fal között történt. Aztán apám halála tette rá az i-re a pontot, mikor végre visszavonulót fújtam és úgy döntöttem inkább összeszedem testileg és lelkileg is magam, mielőtt újra mutatkoznék. A fájdalmaim kiírása pedig nagyon terapeutikásan hatott, nem bántam meg. - Melyik részt volt a legnehezebb megírni? - Teszi fel az újabb kérdést, amire bár nem számítottam, mégis pontosan tudom, hogy mit válaszolok. - A vége. A gyász leírása és annak kielemzése volt a legnehezebb. Persze a magányosság és a kudarcba fulladt kapcsolataim sem voltak egyszerűek, de még csak fel sem érne egy olyan ember elvesztésével, aki mindig ott volt mellettem és kislány korom óta a kezemet fogta minden fellépésem előtt. - Igazából a magánytól és attól való félelem, hogy soha senki sem fog szeretni, talán felér a gyásszal, de ezzel a válasszal igazából próbálom elvonni a figyelmét arról, amiről nem akarok beszélni. A sajnálkozó tekintetét elnézve már éppen azt kezdem hinni, hogy be is jött a tervem, de aztán következő kérdése hallatán, gondolatban már a szemeimet forgatom. - Akkor most a kérdés amire a választ már mindenki nagyon várja... Mi a helyzet a párkapcsolatok terén? Elvégre három éve nem igazán hallottunk felőled semmit. Ha jól tudom meghívtak az idei Literary gálára. Oda aztán csak nem mehetsz egyedül! - És bár igaza van neki, alig néhány hónap van hátra a gáláig és addigra szereznem kell magam mellé valakit, hacsak nem akarok megint én lenni a középpontban... Mégis legszívesebben képen vágnám a nőt amiért ilyen helyzetbe hoz, kihangsúlyozva, hogy három évem volt találni valakit és ha nem tettem, ők bizony szét fognak szedni. - Hát akkor ez maradjon a jövő meglepetése. - Válaszolom egy sejtelmes mosollyal, mintha lenne is valaki a tarsolyomban. Pedig nagyon nincs. És úgy érzem ezt a választ még nagyon meg fogom bánni. - Oké, egy utolsó kérdés, aztán végeztünk is. Azt az információt kaptuk, hogy ismételten szerepelni fogsz. Igaz ez? - Kérdezi a nő egy kíváncsi tekintettel, amire természetesen csak még szélesebben kezdek mosolyogni. - Igen. A könyvem kiadása után felkértek, hogy szerepeljek a French Lilies musicalben. Én pedig elfogadtam annak reményében, hogy ez egy nagyszerű lehetőség lesz a visszatérésemre. - Az pedig kétségen kívüli, hogy már nagyon hiányzik a színpad és a szereplés, minden ami egy film készítésével jár. Mostmár talán elég erős is leszek ahhoz, hogy ne kerüljek ismételten egy idegösszeroppanás széléhez.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Igazán érdekes karakterlap lett, teljesen jó értelemben. Tetszik, hogy kívül-belül bemutattad a leányzót, azaz megtudhattuk azt is, hogy milyennek látja, hiszi őt a világ, és hogy milyen valójában, amikor önmagát adja. De a vágyai és félelmei bemutatásával vált igazán "élővé".
Meadow meglehetősen nehéz dolgokon ment keresztül, olyan dolgokon, amikkel egy átlagos embernek sem egyszerű megbirkóznia. Kilépni egy mérgező, bántalmazó kapcsolatból már magában is rengeteg erőt igényel. Hát még ha valaki híres, és az egész világ árgus szemekkel figyeli a történéseket, véleményt alkotnak és hangoztatnak, miközben nem is láthatják át igazán az egész helyzetet. Ezt pedig egy közeli személy elvesztése követte, nem is nagyon lehet elképzelni ennél rosszabbat. Nem csoda, hogy el akart vonulni a nyilvánosság elől, és csak önmagára fókuszálni. Remélem, tényleg készen áll a visszatérésre, annak minden velejárójával együtt. Drukkolok, hogy meg tudja majd húzni határozottan a saját határait, nem hagyva, hogy a külvilág, a kérdések, a szerelmi életére irányuló reflektorfény visszaüldözze őt a magányos csigaházába.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!