A legjobb barátom vagy, és egyben a legrendesebb és legszórakoztatóbb srác, akit ismerek. Nem válogatsz, mindenkivel jófej vagy, ha teheted, mindenkin szívesen segítesz, de közben imádod és igazán élvezed az életet. Olyan öfeledt, "semmi sem idegesít túlságosan" módon, amit sokszor kicsit irigylek is. Van egy közös rock bandánk, ami eredetileg a tiéd volt, én csak nagyjából két éve csapódtam hozzátok második basszus gitárosként, és a barátságunk is akkor keződött, amikor jelentkeztem a meghirdetett helyre. Rendszeresen tartasz bulikat, de amit nem te rendezel, annak is általában te vagy a lelke, ha megjelensz. Az a típus vagy, aki mindenkire mosolyog, és bárkivel képes flörtölni, szexuális beállítottságtól, nemi hovatartozástól függetlenül. És tényleg nagyon sokan kedvelnek, rendegeteg haverod, barátod, ismerősöd van, és még több internetes követőd. Ez mondjuk lehet részben amiatt is, mert a város egyik leggazdagabb emberének fia vagy. Jelenleg ugyanabba a drága elit magániskolába járunk, a Trinity-be az Upper West Side-on, később pedig mindketten a Columbia Egyetem építészmérnöki karára szeretnénk felvételezni. Én legalábbis tényleg ezt szeretném, neked viszont nincs is nagyon más választásod, hiszen apád azt akarja, hogy kövesd őt ezen a pályán, és egyszer átvedd tőle a céget. Az, hogy együtt tervezünk építészetet tanulni, talán téged is lelkesít valamelyest, de nem tartom kizártnak, hogy te igazából másra vágysz. A közös célok és a kettőnket összekötő zeneszeretet ellenére azért van egy-két dolog, amiben nagyon különbözőek vagyunk. Míg te és a percekkel fiatalabb ikerhúgod, Lita, a város leggazdagabbjai közé tartozok, én egy szobalány fia vagyok Bronx szegényebb részéből, és csupán ösztöndíjjal tanulhatok a magánsuliban. Míg te az a típus vagy, akit mindenki kedvel, én olyan viselkedészavarral küzdök, ami megnehezíti, hogy barátságokat kössek, hogy kedveljenek. Emellett azonban okos vagyok, felelősségteljes, céltudatos, a korosztályunkhoz képest kissé koraérett. Talán épp emiatt vagyunk jó hatással egymásra. Én kicsit a földön tartalak, te pedig sokat segítettél abban, hogy beilleszkedjek, kedvelhetőbbé és népszerűbbé váljak. Lita, a húgod, gyakran lóg velünk, a suliban, a suliújságnál, a bulikon, a bandánk fellépésein is megjelenik időnként, persze ez már elég megszokott, nincs ebben semmi különös. Azt azonban még nem tudod, hogy egy ideje nagyon, és egyre jobban kedvelem őt, ez az érzés pedig kölcsönös, és kezdünk vele egyre közelebb kerülni egymáshoz. Nem tudod, hisz titkoljuk előtted, mert tartok tőle, hogy ez nem fog neked tetszeni. De vajon ez tényleg így van? A barátságunk útjába állhat, hogy járni kezdenék a tesóddal?
A leírtakon kívül nincs egyéb megkötésem, de az előtörimet nem árt csekkolni. A play by csupán ötlet, ha van jobb ötleted, ne tartsd magadban! Nagyon várjuk karaktert!
livin' in new york
Once I rose above the noise and confusion, just to get a glimpse beyond this illusion. I was soaring ever higher. But I flew too high.
Or maybe I'm different,
and maybe my ADHD got me trippin'
And maybe I'm just everything that you missin', yeah
★ családi állapot ★ :
I shouldn't have fallen in love with HER
It's been nothing but trouble 'til now I shouldn't have fallen in love at all
But I couldn't stop myself
What gives her the right to tear up my life? How dare she be so perfect?
What did I do to deserve this?