high school dropout home schooled high school dropout +1 21 éves korában, esti tagozaton behúzott kettesek + non-formal media industry knowledge
Foglalkozás
kurátori asszisztens helyettes (téged akkor lényegében kávét főzni vettünk fel, amíg lezárul a projekt, aminek a kifizetése már elvileg megtörtént, csak hónapok óta csúszik, de szedd össze magad, az a picsa Karen Jane a HR-ről panaszkodott, hogy már megint... na jó, nem rúgjuk inkább csak ki ezt a srácot?) Brooklyn Public Library
Hobbi
az élet, a világmindenség, meg minden
Moodboard
Média, mûvészet és sport
csoporthoz tartozom
Jellem
hét évvel ezelőtt
- Mi a fene tartott eddig? - Hát, izé, tudod, csak elköszöntem pár arctól még, és… - Elbűvölő. Szóval új barátokat is szereztél? - Öhm… - Egy elvonón. Gratulálok. - Nem tudnál csak hazadobni? - Dustin, figyelj, a papír, amit adtak… - Hagyd már, anya, mindenki kapott ilyen szart! - Elolvastad egyáltalán? - Minek tettem volna? - Mert az garantálom, hogy a fiad el fogja. - Három éves! - Két és fél, Dustin. Jézusom! - Ja, izé, szóval hol van? A kocsinál vár valakivel, vagy…? - Jó, hogy eszedbe jut. Albany-ban van, az anyjával. - Mi? Ho-hogy hagyhattad ott? - Apád vigyáz rájuk. - Akkor te minek vagy itt? - Az anyáknak, kicsim, a fiuk mellett a helyük. - És ezt pont te mondod? - Mindenki minket bámul, ezt tényleg most akarod megbeszélni? - Bocs, mama. Ha valaha ráérsz, szólnál... - Dustin! Pofa be.
***
Diagnosztika alapján számos mentális betegség kimenetele és velejárója lehet a pszichotikus állapot. A legtöbb esetben a skizofrénia és az ahhoz kapcsolódó zavarok között fordul elő, azonban a hangulatzavarok (mint a depresszió, vagy a mánia) is lehetnek súlyos esetben pszichotikusak. A diagnózis tekintetében pedig nem szabad kihagyni a különféle pszichoaktív szerek használata során kialakult károsodásokat és mellékhatásokat sem. A legtöbb kábítószer és az alkohol rendszeres vagy túlzott használata is okozhat pszichózist, akár hosszabb távon is.
A tünetek több szempont alapján csoportosíthatóak. Elsőként említhetőek a pozitív tünetek, melyek megjelennek pszichózis esetén. Ezek közé tartoznak a téveszmék, hallucinációk és katatón állapotok. Egy másik kategória a negatív tünetek, melyek a pszichotikus állapot során negatív irányú változásokat, késztetés hiányokat jelentenek. Ilyen például az érzelmi életben megjelenő apátia, vagy az indítékszegénység, súlyosabb esetben a szociális izoláció. A pszichózisnak továbbá kognitív tünetei is vannak: csökken a figyelem felkelthetősége, fenntarthatósága és tartóssága. Az emlékezet és a koncentráció készsége is sérülhet. Az életvezetés súlyosan leromlik, a családi, illetve a tágabb környezetre is kihatnak a tünetek. A gondolkodás alaki zavara is megfigyelhető, tehát hogy miként gondolkozik a páciens. A pszichózis esetén láthatóak felgyorsult inkoherens gondolatok, vagy akár meglassultság, elakadás, gyakran a logikai kapcsolatok nem figyelhetőek meg. A személy asszociációi fellazultak. Előfordulhat, hogy számunkra értelmetlen vagy ismeretlen jelentésű szavakat alkot és használ. Gyakran előfordulnak különféle illúziók, amikor valódi inger van, de annak torzult az észlelése. Illetve hallucinációkat, mikor inger nélküli érzet alakul ki. Itt a leggyakoribb az akusztikus hallucináció, ilyenkor hangokat hall a személy. Akár csak egy zörejt. Előfordulhat még szaglási, tapintási, ízlelési hallucináció is. A katatón tünetek között láthatóak mozgásban megfagyások, mutizmus, ellenállás a mozgással szemben. Ugyanakkor észlelhetőek grimaszok, vagy echopraxia (akaratlanul ismétlődő mozgások) is. A pszichotikus gondolkodásban két kategóriát különítünk el a tünetek között. A gondolkodásnak lehetnek tartalmi zavarai, azaz hogy a beteg mit gondol. Ide tartozhatnak kóros jelentőségadások és vonatkoztatások. A beteg úgy véli bármi ami történik körülötte, az minden az ő életéhez személyéhez kapcsolódik. Például csak azért röhögnek a szomszéd szobában, mert ő reggel készülődéskor leejtette a kulcsát. Az emberek folyton őt nézik, és mindenki róla suttog. A tartalmi zavarok közé tartoznak a már korábban említett téveszmék is. Ezek lényegében berögzült hibás hiedelmek, amelyek a realitással való szembesülés során is ugyanolyan erővel fennállnak a gondolkodásban. Több típusát különböztethetjük meg, amelyek a teljesség igénye nélkül lehetnek: féltékenységi, üldöztetéses, megfigyeltetéses, erotomán. Ilyen esetben a beteg meggyőződésesen hisz valamiben és ettől a téves gondolattól akkor sem tér el, ha esetleg erre egy teljesen ellentétes tapasztalattal szembesül. Mivel feltétele, hogy nem racionális gondolatokról beszélünk, egy külső szemlélő számára ezek a gondolatok gyakran bizarrnak hatnak, logikátlannak, a valóságtól elszakadtnak, azonban a pszichotikus személy ezeket teljes mértékben elhiszi. A legészrevehetőbb az érzelmi élet elsivárosodása, ellaposodása. A válaszkészség csökken, és indítékszegénység jelenik meg. Az inaktivitáson túl a szociális élettől való teljes visszahúzódás is megjelenhet. A gondolatok elszegényednek, és az absztrakt gondolkodás sérül.
***
napjainkban
- Egy kicsit túlliheged ezt a beázás témát. - A hosszabbítóba esett a víz! - Ja, hát, van ilyen. - És ha felgyulladt volna? - Hát, gondolom, akkor pont jól jött volna, hogy egy medence van a szobád fölött. - Ami üres. - Nem azt mondtad, hogy beázik? - Dustin, nem azért, de mikor jártál te utoljára a tetőn? - Onnan jövök. De, figyelj, most rohannom kell, elkések melóból. - Haver, látszik, hogy be vagy állva, szerintem jobb, ha inkább késel. - Hát, van benne valami. Lehet visszamegyek a tetőre, valamit asszem elfelejtettem. - Úgy hagytad a csapot, mi? - Ööö, mi? Ja, lehet. Nem tudom. A füvemre gondoltam. Van kedved jönni? - Gondolom, valakinek el kell zárni azt a kurva csapot. - Hagyj már ezzel a beázással. Most mit tudok csinálni ellene? - Engedj el tíz dolcsit. - Ötöt. - Legyen. - Na, jössz? - Hát…
Colson Baker (Machine Gun Kelly)
arcát viselem
Múlt
két héttel ezelőtt
- Ne kelljen dolgozni, de legyen pénz! - Na jó, az volt a tervem, hogy kommentet írok Phoenix blogposztja alá, de amíg ő talán reggelizni akart, én épp vacsorázni, és ha már így alakult, egyszerűbbnek tűnt élőben elkapni a házban, hogy valamit mondjak arra, amit megint összeírt. Mondjuk, izé, lehet, hogy levágta, hogy még el se olvastam a dolgot igazából, csak megnéztem, hányan nézték eddig meg, de ezek a reggeli beszélgetések pont annyira a túlélést szolgálják, mint… á, mit tudom én, aludni kéne! Akárhogy is, amint a hűtőben kutakodtam, végül nemet mondtam Donna meghagyott kajájára, mert asszem, arra Hieu pályázott. Imali-t viszont nem láttam két napja. Kizárt, hogy ennyi idő után még rámenne a maradék KFC-re, ugye? - Mármint, baszd meg, mi a picsára jó a 9-to-5? - Vagy… ő mondta egyáltalán, hogy újabban vegán lett? Itt él még, aki azt mondta, vegán lett? Ha megkérem Phoenix-et, vajon szólna neki, hogy talán jobb lenne, ha tovább állna? Kissé elgondolkodva felegyenesedtem a hűtő elől a KFC-s dobozzal. - Tegyük fel, hogy épp kurva nagy mázlid volt egy turkálóban, mert behúztál valami Chanel cuccot. És aztán? Úgysem Európában vagyunk, Kanadában még értik a franciát. Asszem. - Belenéztem a dobozba, majd elhúztam a szám. Az ott penész? Fáradtan sóhajtottam, mielőtt újra ránéztem volna. - Na jó, bocs. Zombi vagyok, ezt folytassuk máskor, jó? Ryn azt mondta, még besegít a hajfestésben. Baszd ki, szerinted illene utána meghívnom kajálni? Jogos lenne a kérdés, hogy azért kérdezem-e pont őt erről, mert kicsit talán nemleges választ akartam hallani. Vagy egyenesen azért, hogy együtt nevessünk! Végül is…
négy évvel ezelőtt
- Ja, nem, esküszöm, hogy vágom, mi ez a „me too”. - A mellettem ülő tag a kanapén lévő szakadást piszkálta, míg a többiek valami italt bontottak. Dübörgött a basszus, valaki lenyomta a villanyt, valaki meg felordított, hogy ezt most muszáj volt-e, így… nekem legalább már nem kellett, csak folytattam - Tudod, volt az a modell csaj, amikor tini voltam, aztán valami ismerősünk szervezte a castingot, úgy volt, hogy valami egy mondatos szerepre csak-csak használható lesz a nő. - Nem tudom, ki hozta azt az arcot a házba, de valaki szólhatott volna neki, hogy attól még, hogy én csak én várom, hogy megérkezzen a futár a pizzámmal meg a zéró kólámmal, ő még rámehetne a whiskyre, mert elég gáz, ahogy csak nézi, hogy isznak mások, miközben én pénzt számolok, de ő tudja, nem? - Hát, úgy összességében jól nézett ki, aztán volt egy parti. Nem tudom, figyelj, a produkciós cég állta, de valami faszkalapnál tartották. Tudod, az az, izé… mindegy, nem emlékszem a névre. - Tíz dollár, húsz dollár, aztán becsúszott egy százas, azt élből zsebre is vágtam. Néha az imák meghallgatásra találnak, már vagy ezerszer kértem, hogyha megy, próbálják meg nem apróból összekalapozni a lakbért, egy évmillióba telik, amíg azzal ki lehet perkálni a számlákat. Ránéztem a tagra, aztán vissza a kezembe lévő pénzkötegre, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy elfelejtettem, hol tartottam, nem is a sztoriban, hanem a pénzszámolásban. Sóhajtottam egyet, és kezdtem az egészet elölről. Tíz dollár, húsz dollár… - De, na, anyámék inkább elvittek oda, pedig szobafogságon gondolkodtak, miután buktam matekból – Ha már így nézett rám a tag, elmagyarázhatta volna, hogy a logikai műveleteknél mi a franc volt a Bolle Algebra – Aztán ja, vágod, már úgy hajnal felé járt, én meg csak tébláboltam a fickó lakásában, miközben kerestem a szüleimet, hogy haza kéne lépni, aztán rányitottam a csajra egy szobában. Sírt, mert be volt rekedve, és azt hittem, az volt a baja, hogy nem vették fel a szerepre, mert nem tud beszélni. Na, hallod, később kiderült, hogy őt csak úgy tövig szopatták, és… - Dudáltak a ház előtt. Semmivel sem összetéveszthető ennek a dudának a hangja; egy ételfutár van szerintem ebben az egész kibaszott negyedben, akinek sikerült már elmagyarázni, hogy szar a csengő, a kopogást meg sose hallja meg itt senki. Valakit futólag vállon böktem, és a kezébe nyomtam egy húsz dolcsist. Hadd ne dögöljek már éhen! - ...hát, végül a film se készült el. Nem pont emiatt, asszem, a forgatókönyvet kritizálták, hogy nem volt benne semmi sztori vagy realitás, és inkább csak ejtették.
Másnap reggel a tag ugyanazon a kanapén kelt. Hát, keltettem, miközben ettem a maradék pizzát. - Kurva korán van! - Ja, hát, én mindjárt lépek. Vagy jössz velem, vagy valaki majd kienged. Nem sürget senki. Aztán valami fél órát elkezdtünk beszélgetni semmiségekről, amíg végül mindketten nagyjából indulásra készen álltunk. Az ajtóban még futólag rákérdezett arra a modell csajra, de én csak ásítottam. - Figyelj, a te nevedet sem tudom. Nem vágom, miről beszélsz. - Izé... ÖÖö... Talán jobb, ha most indulok. - Sietsz? - Ööö... az előbb hívott egy haverom, hogy... - Elő se vetted a mobilod. - Én.. én... csak hadd menjek haza! - Jó ég ember! Ki állít meg?
hét évvel ezelőtt
- Szóval, mit gondolsz, meddig lesztek még Albany-ban? Anyám idegesen hátradőlt az új kocsija ülésén (azazhogy újonnan lecserélte a Mercedesét egy szakadt Fordra), miközben elnagyolt mozdulatokkal cigarettára gyújtott. - El ne mondd apádnak. - Sóhajtotta, ahogy lehúzta az ablakot, hogy ki tudja fújni a füstöt. - Szóval… Nézd, mi se így terveztük, de elég sok dolog történt, amíg odavoltál. - Tanács kezdőknek: ha fél évnyi elvonóról valaha kiszabadulsz, ne lepődj meg, ha az égvilágon mindenki, de mindenki úgy kezel, mintha egyenesen a sittről jöttél volna. Ami azt illeti, olyan sok különbség a gyakorlatban talán nincs is a kettő között, vagy tényleg csak teljesen hülye vagyok. - Kissé megakadtak a tárgyalások. Vagy… hogy mondjam? Az ügyvéd szerint még évekbe telhet, amíg a teljes csődeljárás a végére ér. Addig nem fizet a bank, amíg a bíróság ki nem adja azt a rohadt papírt, és... – a hamuval együtt a parázst is leverte, egyenesen a nadrágjára. Káromkodott, majd gyorsan próbálta a kezével elnyomni, hogy ki ne égesse az ülést, én meg jobb híján csak bámultam őt. A szarkalábakat az arcán, a haja is mintha kicsit megőszült volna, pár hete telefonáltam apámmal, még az elvonón, és nem igazán értettem, mire gondolhat az alatt, hogy anyám kicsit elhagyta magát, mióta munkát váltott.
(- De ilyen az élet, fiam. Miért ne nézhetne ki úgy, mint bármelyik nő? Tudod, anyád mindig is utálta a többi producert New Yorkban, tulajdonképpen, mióta próbálja letenni a Xanax-ot, teljesen kicserélték. Hidd el, ha harminc évet leélsz egy nővel, majd megtanulod értékelni, hogy nem kell folyton hajfestékért rohangálni. - Ja, ha te mondod…)
- Röviden, Dustin – folytatta anyám egy végeláthatatlannak tűnő monológ után. Három éve már hallottam tőle, hogy ment tönkre a cég, nagyjából ugyanazokat a mondatokat mondta végig. Csak míg három éve még élete legnagyobb átkának élte meg, hogy itt kell hagyja a várost, hogy helyette gyereket neveljen, valahogy összemelegedett a gyerek anyjával azóta, én meg csak nem tudom, hogy épp együttesen a torkomnak esnének-e, ha a saját gyerekemként próbálnék hivatkoznék rá, ha lényegében ők nevelik. Hát, a gyerek anyja már rég a szájamba rágta, hogy csak annyit tettem a srácért éppen, hogy megdugtam őt. Azt hiszem, akkor találtak egymásra anyámmal, mikor mindketten belefáradtak, hogy velem ordítozzanak. Abban meg egészen biztos vagyok, hogy mindenkinek jót tett, mikor úgy döntöttek, egy kis időre elmennek vidékre. Vidék? Hát, jó, Albany végül is az állam fővárosa, de Brooklynból nézve tényleg csak annyit lehet szólni ahhoz a helyhez, hogy kizárt, hogy tényleg lehet annyira kék a Hudson, mint az ott készült fotókon. - Nem hiszem, hogy visszaköltöznénk. És ha érdekel a véleményem, egy cseppet sem örülök, hogy Brooklynban akarsz maradni. Apád tud pár jó ingatlanost, ha véletlenül… - Ne kezd megint. Nem olyan vészes a hely, mint gondolod. - Nézd, tudom, mennyit jelent neked az a ház, de… - sóhajtott. - Csak nem értem, hogy bírsz egyáltalán ránézni. - Ne parázz már. Mármint, most komolyan, egész életedben egyszer jártál ott… - Pont ez aggaszt. De… a fenébe is, innen odatalálsz? - Még öt blokkal arrébb van! - Én még egyszer vissza nem megyek oda. - Akkor ennyi? - Nos, ott van az összes cuccod, innen hívhatsz taxit, ha kell. - Tényleg vissza se mentél oda? - Rémálmaim vannak a hellyel. - Milyenek? - Hogy ott halt meg a fiam. - Anya, azt vágod, hogy itt ülök melletted, ugye? - Biztos vagy te ebben?
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Nem semmi fickó vagy az már biztos. Már a megjelenésed felkelti az emberek figyelmét azt hiszem. Egy igazán különleges, laza férfi vagy, akinek nem mindennapi élet jutott egy nagyon komplex és nem veszélytelen diagnózissal megfejelve. Hát nem tudom, hogy te miért nem parázol, én a helyedben biztosan messziről kerülném a tudatmódosító szerek bármilyen formáját. Bátor vagy. Vagy inkább felelőtlen?
Tetszett a történeted tagolása, az apró kis életképek tökéletes betekintést nyújtottak Dustin életébe. Mázlista, hogy az édesanyja és az exe ennyire közel kerültek egymáshoz, így mindene meglesz a kisfiúnak amire szüksége van. Ezt mondjuk meg lehetne még fejelni az apja jelenlétével is minden kis férfi növendéknek fontos lenne az édesapja jelenléte.
Kíváncsian várom, hogy milyen történeteket olvashatok még tőled. Az biztos, hogy Dustin számára rengeteg dolgot rejteget még New York, csak ki kell aknázni a lehetőségeket
Színt és rangot admon fog majd adni.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
The fastest way to break the cycle of perfectionism & become fearless mother is to give up the idea of doing it perfectly - indeed to embrace uncertainty and imperfection.
Kezdőlap
