Drága apa!
Már szerettem volna megköszönni, amit értem tettél. Tudom mennyire, nehéz neked ez az egész. Bár tudom, a levelemet valószínűleg ki sem fogod bontani. Még is úgy érzem, le kell írnom ezeket a gondolatokat. Köszönöm, hogy a kórházba rohantál, mikor leadták a beosztottjaid, hogy a lányodat megtámadták. Köszönöm, hogy New York minden négyzetcentiméterét, felkutattad, hogy megtaláld azt, aki ezt tette velem. Bár nem vártad meg, hogy magamhoz térjek és saját magam, szemtől szembe megköszönjem. Sokat jelent számomra a tudat, hogy még érdekel, mi is van velem. Tisztában vagyok vele, hogy mint ezredes osztályvezető rendőrként, nagy felelősség van rajtad s a munkádba temetkezel, jól esne egy közös vacsora, hogy bebizonyítsam, érdemes vagyok arra, hogy rám nézz. Tudom, hogy te tartóztattad le Roy-t, az adócsalásért és azt is, hogy a sérülések nem maguktól keletkeztek. Hiszen rendőr vagy, tudhattad, hogy megcsal és ezzel apró darabokra törte a szívemet.
Tudnod kell, hogy bármi történt, és fájó pont leszek az életedben, de te maradsz az én Szívem királya, aki megvéd attól, hogy felhorzsoljam a könyökömet. Bár szigorú voltál és a legjobb nevelést kaptam tőled, nincs harag a szívembe irántad. Szeretlek Apa!
Meg szeretnélek kérni, hogy légy mellettem, mikor végre találok egy orvost, aki elvállalja, hogy ismét zongorázhassak. Szeretném, hogy ott legyél, mikor bevisznek a műtőbe és azt is, hogy mikor felébredek, ott ülj az ágyam mellet.
Nem fogok felhozni semmi múltbéli keserűséget, egyszerűen hiányzik az apukám és félek. Egyedül maradtam, gyere haza, kérlek. Szűkségem van rád.
Szerető lányod.
Meena.

// nos, hát tömören minden benne van a levélben, amit tudni kell róla. A pb-hez szívem szerint ragaszkodnék. A történetben a saját élete onnantól kezdve, hogy elment szabadon alakítható, csak szeretném, ha megjelenne és részese lenne Meena életének. Kérlek, siess várlak.