BEST WAY NOT TO GET YOUR HEART BROKEN IS TO PRETEND YOU DON'T HAVE ONE
Karakter típusa: saját Teljes név: Hazel Megan Ray Becenevek: Hazel Születési hely, idő: 1998. július 8. Kor: 18 év Lakhely: Brooklyn Szexuális beállítottság: heteroszexuális Családi állapot: bonyolult Csoport: diák Ha végzett vagy még tanul//Egyetem: Ha dolgozik//Munkabeosztás: tanuló Ha dolgozik// Munkahely: Uncommon Schools Excellence Girls Charter School Hobbi: az idegeiden táncolni
H – hajthatatlan. Ha én valamit elhatározok, annak úgy kell lennie és punktum. Nincs változtatás, nincs könyörgés, ha megpróbálod megmásítani a terveim, akkor halál fia vagy. Lehet azt mondom neked, hogy holnap kirabolom a körzeti bankot, de ha tényleg ezt mondom, akkor az így is lesz.
A – aggályos. Vannak aggályaim a dolgok felől. Sokszor van az, hogy valaki mutat vagy mond nekem valamit, ami nekik bevált, de nem próbálom ki, mert fenntartásaim vannak.
Z – zokni. Furcsa lenne, ha azt mondom, hogy a zoknit semmihez sem veszem le? Na jó fürdéshez igen, de annyi. Sokszor még szex közben is magamon hagyom. Utálom a kislábujjam formáját és egyszerűen sokkot kapok minden egyes alkalommal, amikor megpillantom.
E – energetikus. Régebben képes voltam lefutni a fél maratont és rengeteget edzettem. Mára ez abbamaradt és fel is szedtem jó pár kilót, de annyira nem izgat a dolog. Ez az energia a személyiségemre is igaz, mivel nincs olyan nap, hogy én nem pörögnék.
L – lányiskola. Igen, valóban egy lányiskolában tengetem a mindennapjaim. Már kezd elegem lenni az egyenruhából és a sok nyávogásból, és hogy egy fiú sincs az épületben, de annál több férfi tanárunk van. Ami pedig az irodalom tanáromat illeti…
M – mérgező. Egyszer azt mondta egy barátnőm, ha valaki belém szeret, akkor az hatalmasat fog koppanni, mert egyáltalán nem olyan vagyok, amilyennek elképzeltek és általában töröm-zúzom a srácok szívét. Ezért vagyok most annyira megijedve, hiszen az Ő szívét nem tudnám összetörni és eldobni, magam mellett akarom tartani, szinte már kétségbeesetten.
E – elefánt. Kiskoromban odavoltam a nagy ormányos állatokért, s elhatároztam, ha felnövök, akkor lesz egy elefántom. Apa nagyon kinevetett és anya is. Egy napig sírtam, aztán megígérték majd vesznek nekem egyet. Pfff mennyi baromság!
G – gomba. Allergiás vagyok a gombára egészen kiskoromtól. Anya azt mondta, hogy mikor először adott nekem jóízűen rágcsáltam, majd egyszer csak felfújódtam és nem kaptam levegőt. A karomon kiütések jelentek meg és nagyon megijedt, s rögtön el is vitt a kórházba. Azóta nem ettem gombát, már nem is emlékszem, hogy milyen az íze, de sokan szidják, így nem érdekel, hogy miről maradok le.
A – ambíciózus. Már a fentiekben leírt dolgokról rá lehetett jönni erre az egyszerű, ám nagyszerű tulajdonságomra. Miért is ragoznám tovább? Ha megismersz, akkor úgyis rájössz.
N – narancs. Utálom a narancsot, már a szagától ki lehetne kergetni a világból. Nem is értem, mikor azt mondják az emberek, hogy milyen finom. Én egyszerűen nem tudom megenni. Elhiszem, hogy egészséges meg minden, de nem nekem való.
R – Robert. Így hívták apát, aki tíz éve halt meg. Volt valami örökletes betegsége, aminek mindig elfelejtem a nevét, mert olyan bonyolult. Havonta járok ellenőrzésre, mivel anya fél, hogy rajtam is előjönnek a tünetei, mert akkor bizony nekem végem, de én nem félek ettől. Minden úgy lesz, ahogy lennie kell.
A – allergia. Mint már említettem allergiás vagyok a gombára, de ez bár ilyen egyszerű lenne. Minden este beveszek valami kék gyógyszert, mert a gomba mellett a legtöbb növény ugyanezt a reakciót váltja ki belőlem. Ez az oka annak, hogy anya minden gazt eltüntetett a házból és nem kertészkedik többé, pedig állítása szerint nagyon kikapcsolta a dolog.
Y – youtube. Egyszer szeretnék majd létrehozni magamnak egy YouTube csatornát, ám ez még várat magára egy kicsit, nem ez az elsődleges dolog, amivel jelenleg foglalkozni szeretnék.
NOBODY CAN BREAK MY HEART
A napok lassan, de biztosan telnek, minden folyik a maga medrében, de én csak árnyéka vagyok önmagamnak. A rengeteg átbulizott éjszaka minden erőmet elszívja, és nem először dülöngélek másnaposan az iskola folyosóin. A megannyi egyenruhás leányzó szem forgatva néznek végig rajtam, de egyszerűen nem tud érdekelni. Már rég felhagytam azzal, hogy foglalkozzak mások véleményével. Nem egyszer hagytam ott anyát, míg ordított velem, hogy már pedig nem mehetek sehova, mert másnap iskola. Szimplán kisétáltam mellette az ajtón és az egyik szórakozóhely felé vettem az utat, s idegenekkel részegedtem le és ismeretlen srácok ágyában ébredtem. Ez mára már annyira rendszeressé vált, hogy szinte minden este megyek valamerre. Suli után hazamegyek elkészülni, sminkelek meg átöltözök, s mire megvagyok mindennel már indulhatok is. Sosem otthonról megyek be a suliba, sőt mostanában már a lógás is elég gyakorivá vált nálam. Anyát már nem is érdekli a dolog, úgy van vele, hogy azt csinálok, amit csak akarok, nem szól bele, de látom rajta, hogy csalódott. A helyében én is az lennék. Ez az utolsó évem, s olyannyira leromlottak a jegyeim, hogy biztosan nem fognak sehova felvenni. Hogy mikor kezdődött mindez? Picivel több, mint félévvel ezelőtt. Augusztusban sugárzó arccal rohantam át Kellinhez, jó hírem volt számára. Valami apróság lehetett az egész, mert már nem is emlékszem rá. Hiába próbáltam bemenni nem volt nyitva az ajtó, csengettem, de nem jött ki senki, hívtam, de nem vette fel. Kezdtem aggódni, hogy valami baj történt, nagy nehezen lenyugodtam, majd hazamentem. Másnap megismételtem ezt, majd az azutáni napon megint. Nyár végéig mindenegyes nap, több száz nem fogadott hívást, s sms-t hagyva a srácnak, de nem reagált rá. Kissé mérgesen, ám izgatottan léptem át a Badminton kapuját szeptember elsején, hogy újraláthatom, de nem jelent meg az iskolában. Új irodalomtanárt kaptunk, pedig olyan jól elterveztem mindent. Bejön órára vagy meglátom a folyosón, s félrehívom vagy megvárom, míg mindenki kimegy és odamegyek hozzá, hogy magyarázza meg miért tűnt el, de nem kaptam válaszokat a mai napig. Ekkor kezdődött minden, ekkor kezdtem elzülleni. A folyosón sétálva a mobilommal a kezemben nézegetem a facebook értesítéseim. Még egy srác bejelölt, akit nem fogok visszajelölni. Nem akarom, hogy az ismerőseim között legyenek az egyéjszakás kalandjaim, akárhányan rám írnak közülük rögtön törlöm az üzenetet, nem vagyok rájuk kíváncsi. Mindössze egy másodpercre pillantok fel a telefonomból, amikor meglátok valakit, s még a szívverésem is felgyorsul. Hányinger fog el az izgalomtól, amit érzek. Azt hittem már nem látom többé és ott van életnagyságban. Kissé megváltozott, talán izmosabb egy kicsit és a haját is levágta. Levágatta azokat a gyönyörű, hosszú, göndör fürtjeit. A szívem majd megszakad, de akarva-akaratlanul is elindulok felé. Alig kapok levegőt, mikor megállok előtte. Nem tudom, hogy mit is mondhatnék. - Kellin… - alig hallhatóan ejtem ki a nevét a számon, s reménykedem, hogy meghallja. Tudom, hogy az iskola falain belül Mr. Holloway-nek kellene szólítanom és bárki meghallhatja, de nem foglalkozom vele. Annyi mindent tudni akarok. Miért ment el? Hol volt? Miért van itt megint? Miért nem keresett? Kérdések hada merül fel bennem, de egyiket sem tudom feltenni.
Kedves Hazel! Örülök, hogy az egyik kreatív megoldást választottad a jellemed leírására. Véleményem szerint így gyakran többet is tudunk meg a karakterekről, mintha a hagyományos, novellaszerű jellemleírással találkoznánk, ez pedig a te esetedben sem volt másképp. A növényallergiáddal együtt tudok érezni, bár az enyém enyhébb verzió mint a tied, de attól még hasonló. Sajnálom, hogy az apukád meghalt, egy családtag elvesztése sosem egyszerű, viszont azt is sajnálom, hogy ennyire elzüllött életet élsz. Jól érzed, az anyukád biztos csalódott, de szerintem annál jobban félt inkább, mert nem tudja hol vagy és mit csinálsz. Biztos nehéz időszak ez számára is, akárcsak neked, de sosem tudhatjuk, hogy mikor változnak meg a szokásaink, lehet, hogy az irodalomtanárod újboli megjelenése majd helyes utakra vezérel. Már ha egy tanár-diák viszony mellett beszélhetünk helyes utakról ugyebár Mindenesetre és szurkolok neked, hogy nem csak a kialakuló kapcsolatod, de az életviteled is visszatérjen a rendes kerékvágásba. Kár lenne pár év múlva úgy visszagondolnod az egészre, hogy többet is elérhettél volna, szóval kitartás! Látogasd meg az avifoglalót, ha még nem tetted volna, aztán nyomás játszani!
Kezdőlap
