Jellem
• Alyssa egyetlen célra tette fel az életét, arra, hogy rendőr legyen. Ez határozta meg minden egyes döntését az életében.
• Alapvetően egy kedves, és őszinte teremtés, de néha tud kemény, és goromba is lenni. Utóbbira nem büszke, de az évek a rendőrségnél ilyenné tették.
• Igyekszik külön választani a munkáját a magán életétől, de sajnos van, hogy ez nem éppen sikerül, és a munkája befolyásolja a párkapcsolatait. (nem éppen a jó irányba)
• Legtöbb idejét a munkának szenteli, de mindig igyekszik időt szakítani a családjára is.
• Nagyon bátor, és makacs lány. Amit a fejébe vesz, arról senki sem tudja lebeszélni. Ez miatt gyakran keveredik bajba a munkahelyén is, mondván sok szabályt megszeg, de ő mégis dacol a szabályzattal, ha éppen egy ember megmentése, vagy egy gyilkos elkapása a tét.
• Reggelente futni szokott, hogy így edz magát (legalábbis amikor nem hívják hajnali ötkor egy gyilkossági helyszínre)
• Imádja a kávét. Mára már alapvető munkahelyi kelléknek számít a jelvénye és a fegyvere mellett.
• Feminista elveket vall, és eléggé szigorú, ha férfiakról van szó, mégis egy kis része még hisz abban, hogy egy napon találkozik az igazival.
Múlt
AZ ÁLMODOZÓ GYERMEK
12.12. 1995, Queens, New YorkAlyssa születésnapi zsúrja volt. Ma volt hat éves, és az édesanyja egy nagyszerű szülinapi bulit szervezett neki az apró lakásukba. Az összes barátnőjét elhívta. A kislányok játszottak a Barbie babákkal, és a buli lényege az volt, hogy bemutatják az egyik kedvenc babájuk, elmesélve annak a történetét. Volt ott Csipkerózsika, Hamupipőke, Hófehérke is, de Alyssa más Barbie babát mutatott be. Az övé rendőrnő volt. A kislányok értetlenül nézték őt, akárcsak az édesanyja, és a nagyszülei.
-
Miért pont rendőr, kislányom? – kérdezte zavartan a nagyapja. Alyssa a nagyapjára mosolygott, miközben a rendőr Barbie haját fésülte.
-
Mert ha felnövök, én is rendőr szeretnék lenni. – mosolygott Alyssa. A nagyszülei, és édesanyja összenéztek, és elmosolyodtak, és a lány kijelentését betudták gyermeki ártatlanságnak. A kislány viszont nagyon is komolyan gondolta, hogy egy napon csatlakozik a rend tisztes őreihez.
AZ ÚJ ESÉLY
06.23. 2006. Manhattan, New York- Alyssa Megan Grey. – hangzik el a neve az igazgató szájából. Hirtelen nagy tapsvihar keletkezik, miközben Alyssa a pódiumra siet. Ma van a ballagása, vége a gimnáziumi éveknek, és egy eseménnyel teli nyár után végre elkezdheti a tanulmányait a
New York City Police Academy falai között. Nem volt éppen könnyű a bejutása, sok tesztet, és szóbeli interjút kellett végigszenvednie, de végre elérte amit akart, bejutott! Ez volt életének egyik nagy napja, egy fontos mérföldkő, egy valaki mégis beárnyékolta. Az apja, akit sosem ismert megjelent a diploma osztóján, és új esélyt kért a lányától. Alyssa (élen az édesanyjával) meglepődött nem kicsit, mégis esélyt adott neki, hogy helyrehozza a hibáit, és a maga módján jó apa vált belőle. Már amennyire tudott. Csak a lánya sikereinél fejtette ki az érzéseit, hogy mennyire büszke rá. Elvitte síelni Aspenbe, fizette az iskoláit, támogatta őt, és a mai napig tartják a kapcsolatot. (Hetente egyszer, pénteken együtt vacsoráznak, megbeszélve a lány mindenapjait, terveit). Más érzelmek kimutatására ennyi év után sem volt képes. Talán nem is képes rá, hiszen sosem kellett apaként viselkednie.
Richard Grey még születése előtt elhagyta őt, mondván nem veheti feleségül az édesanyját, Rachelt. Miért? Mert szegény családból származik. Richard kékvérű családja pedig nem nézte jó szemmel kettejük kapcsolatát. Az apja döntött: A pénzt választotta a szerelme, és a lánya helyett. Bár jobban belegondolva kérdéses, hogy szerelem e volt. Az apja egy hónappal később egy dúsgazdag nőt vett el.(Aztán további hármat alig tíz év alatt)
Ami az édesanyját,
Rachel Goodwint illeti, mára van egy saját étterme Manhattanben, és boldog házasságban él egy Louis nevű férfival, akit Alyssa is bír.
Louis futball edző az NYU-n szóval rendes pasasnak mondható, de ami ennél is fontosabb, bolondul Alyssa édesanyjáért.
A NYOMOZÓ
09.26. 2018. Bronx, New YorkA nyomozó léptei visszhangoztak az elhagyatott raktár épület padlóján. Sötét volt, csupán a pislákoló neon lámpák fénye világított elszórtan. A fegyverével a kezében lépett előre, miközben fel volt készülve arra, hogy a gyújtogató bármikor felbukkanhat. Kezében egy gyufával, vagy öngyújtóval. Az egész épület bűzlött a benzintől, így tudta, jó helyen jár, és a nyomok, amiket követett helyesek voltak. Bár jelen pillanatban nem volt elragadtatva a helyzettől, hiszen el kellett tennie a fegyverét. A benzin és a lőfegyver nem jó ötlet együtt. A gyújtogató három tüzet is okozott az elmúlt egy hétben, közben pedig öt ember életét vette el. Kiemelt ügy volt New Yorkban, és ő kapta az ügyet az új társával.
Lépteket hallott, és arra fordult, de már késő volt, balról támadt rá az egyik polc mögül a gyújtogató, de ő gyorsan lefegyverezte, kivéve a kezéből az öngyújtót, és közben térdre kényszerítette egy orrba vágással.
-
Te rohadt ribanc. – nyögte a véres orrát fogva, a gyanúsított. Alyssa csak elégedetten rá mosolygott, majd a férfi kezeit hátra kulcsolva megbilincselte őt.
-
Ha nem fogja be, máshol is megütöm maga elmebeteg pszichopata! – Alyssa komolyan gondolta, vagy legalábbis ezt akarta elhitetni a férfivel.
-
Mr. Thomson. Jogában áll hallgatni, bármi, amit mond felhasználható ön ellen a bíróságon. Valamint jogában áll ügyvédet fogadni. Ha nincs rá elég pénze, akkor a bíróság kijelöl önnek egyet... – ismertette a szokásos eljárással a férfi jogait, majd lábra kényszerítette őt, és vállon lökte a kijárat irányába.
Lucille, az új társa csak percekkel később ért oda, félúton a kijárat felé találkoztak. Kissé lihegett, és értetlenül nézett a megbilincselt férfire.
-
Sajnálom, lemaradtam. – szuszogott az új társa, miközben Alyssa kivezette az elkövetőt a raktárépületből, és átadta az egyik járőrnek. McGrath pedig kiskutyaként követte őt. Hihetetlen ez a lány, komolyan, mégis a régi önmagára emlékezteti, így még ad neki esélyt. Ő is ilyen lelkes újonc volt, és hitt abban, hogy képes megváltani a világot. Hamar rá fog jönni Lucille is a valóságra, most mégsem akarta kioktatni.
-
Nincs baj, csak legközelebb fuss gyorsabban. – mosolygott rá, majd vállon veregette. Ennyivel le is zárta a témát. Látta a lány igyekezetét, így esze ágában sem volt leszidni őt.
-
Úgy lesz. – mondta zavartan Lucille.
-
Mi a baj Lucille? Mesérültél? Bántottak? – jelent meg
Scott McGrath aggódva. Ki is ő? Egy seggfej tűzoltó, aki napi rendszerességgel idegesítette Alyssa mindenapjait, ugyanis Lucille bátyja volt, és mióta a húga vele dolgozott, lépten nyomon megjelent. Mondjuk a gyújtogató ügyénél jogos volt a jelenléte, de hetek óta ez az első eset, hogy nem hívatlanul jelenik meg a férfi.
-
Nem, bántották. Nem kéne ennyire aggódnia, a húga remek munkát végez. – Alyssa tartotta a férfitől a tíz lépés távolságot, de ez nem volt éppen könnyű, tekintve, hogy állandóan a nyomukban volt. Mármint értette, hogy félti a húgát, neki is volt családja, akiért naponta aggódott, de annak nem örült, hogy akadályozza a munkájuk. Lucille arca persze felragyogott a dicsérettől, amin már Alyssának is mosolyognia kellett.
- Csak vigyázok a húgomra. – felelte Scott, és Alyssa érezte, hogy a hírhedt nyugodtsága percek alatt eltűnik.
- Én vigyázok a húgára, mert a társam, és ő rám. Ez a dolgok rendje. Ne lebzseljen állandóan a közelemben. – Alyssa ellépett a férfitől idegesen, még csak rá volt szüksége a mai nap ahhoz, hogy teljesen kikészüljön. Így is megvolt a maga baja azért, mert az édesapja olyan nővel randizott, akinek a családjáért nem éppen rajongott. Féltette őt, nagyon, de hiába próbált beszélni vele, ő, vagy az édesanyja is, nem hallgatott senkire.
- Nem lebzselek maga körül, nyomozó, egy gyújtogatóval volt dolgunk, itt a csapatom helye. Kicsit sokat képzel magáról. Nem gondolja? – a férfi túl közel jött Alyssához, zavaróan közel, és a modor, amit megengedett vele szemben, egyre inkább a nyomozónő agyára ment.
- Hagyjon békén, van elég bajom maga nélkül is. – nézett a férfire dühösen. Még van képe provokálni őt, ennyi rendőr között, főleg munka közben. Mit képzel magáról ez a férfi?
- Az új családja? Hallottam róla. – felelte elégedetten, és Alyássa abban a pillantban oldalra nézett az új társa, Lucille felé, aki pedig zavartan félre. Pletykás család.
- Értem. Nos szépfiú, nekem mennem kell, és a húgának is, és ne kövessen. – fordul Alyssa a férfi felé, bár túl közelire sikeredett. Alyssa bármennyire is utálja ezt a férfit, nagyon is vonzónak találja. De nem szabad elgyengülnie, főleg nem egy ilyen beképzelt férfinek. Most az új mostoha testvérei felé kell fordulnia, és megvédenie a családját a káosztól, amit ők okozhatnak.