Mindig van valamiért harcolni, ha más nincs, akkor a szabadságodért.
Karakter típusa: saját Teljes név: Chanel Woodland Becenevek: Chanel Születési hely, idő: Brooklyn, 1986. 03.01. Kor: v31 Lakhely:Brooklyn Szexuális beállítottság: Biszexuális ( inkább nő párti ) Családi állapot: hajadon Csoport: Törvényszegők és munkanélküliek Ha végzett vagy még tanul//Egyetem:már végzett Ha dolgozik//Munkabeosztás: utcai versenyző, ez is egy munka. Ha dolgozik// Munkahely: kocsikhoz minél közelebb Hobbi: versenyzés
Teljes mértékben olyan vagyok, mint a többi ember. Én is megfogok egyszer halni ahogy mindenki más, én is csalódtam már és én is éreztem már azt, hogy nincs helyem a földön. Ugyanakkor teljesen eltérő gondolataim vannak bizonyos végletekkel kapcsolatban. Ábrázolom ezt úgy, hogy valakinek szenvedélye a cigaretta, az alkohol, nekem az autók. Amiben más látja meg a saját örömét és elfoglaltságát, azt én az életemnek is tekintem egyaránt. Nem szokásom a langyos vízben lógni, nem helyeslem ha más húzza ki az emberek orrát a szarból. A világ leghelyesebb dolga lenne, ha engem elítélne az emberiség a szokatlan belsőm miatt, de ha én nem keresem az emberek társaságát, akkor ezt kérem fordítva is teljesíteni. Ettől függetlenül én is voltam fiatalabb, tudom milyen érzés amikor megdugnak és utána még meg se várják, hogy felöltözzél máris kivágnak a ház elé. Avagy felkelsz álmaid férfija mellett és ő még csak meg sem ismer. Én vagyok a hibás mert jó testem van és merészeltem hinni másoknak?! Tudom, hogy amikor a legjobb barátnődből egyszerre több és több, vonzóbb és vonzóbb ember lesz a szemedben. Észre sem veszed és már az ajkai között vagy és a hirtelen felháborodás és csalódottság után rájössz, hogy leszarod az egészet és élvezni akarod. Hála a pasiknak. A fenomenális életed során elkezdesz élettelen dolgokba lelket áramoltatni a saját boldogságodért. Valakinek egy plüss állat, valakinek egy kép, nyaklánc...nekem az autóm. Az egyetlen egy jó dolog amit tettem életemben, hogy a legutolsó pasimtól az autóját kértem cserébe azért, hogy fel ne nyomjam a rendőrségen mert eltitkolt, perverz dolgaira fény derült és megijedt a bulvár énemtől. A nagyfiú becenevéből nagylány lett és már el is felejtette a régi gazdájának undorító modorát és bánásmódját. Én próbáltam szeretni, harcoltam a jó oldalamért de rájöttem, hogyha egyszer ezt élvezem, akkor nem kell kergetnem a semmit.
Ide jön az idézet
Az autóm megszerzése után megpróbáltam minél távolabb kerülni azoktól a dolgoktól, amiket szerettem és befolyásoló tényezők voltak az életemben. Szó szerint kell érteni, hogy még aznap este összepakoltam, beültem az exem kocsijába és meg sem álltam az országúton. Nem tud érdekelni, hogy milyen véleménnyel van rólam a kocsija miatt, de még nem jöttek utánam rendőrök szóval valahol tudja, hogy igazam volt akkor azon a napon. Nem kellett volna egy szerethető lányt kényszeríteni perverz dolgokra és akkor nem jön ki belőle a vadállat énje. Egy olyan nő, aki tisztába lett a hatalmával és a férfiak irányíthatóságát elsajátította...bőven veszélyesebb egy izmos karnál. Szóval útra keltem egy autónyi benzinnel, fél bőröndnyi ruhával és a reménnyel, hogyha messze leszek innen, akkor jobb lesz majd ott ahol leszek. Az autónak a hangja lehúzott ablaknál az országúti fények alatt olyan nyugtató és biztonságot adó volt, hogy a távolságnak könyörögtem, hogy sose érjen véget. Olyan fura, hogy jobban bízunk a beszélni nem tudó tárgyakban, mint a saját fajtánkban csak mert szó nélkül megcsinálja amit akarunk tőle. Most a hatalomvágyunk biztosítása miatt bízunk, vagy tényleg vágyak ösztönzik ezt ? Ahogy ott haladtam a sötétség felé, párszor meg kellett állnom mély levegőket venni, körbenézni a messzeségben a reflektorvilágításban és hobbi szinten hányni az út mellé. Egy benzinkútnál álltam meg, hogy kiöblítsem a számat és rendbe rakjam magam. Vettem friss vizet és az utolsó dollárjaimból ameddig tudtam, megtankoltam a kocsit. Meg is született bennem a végzetes kérdés, hogy most hogyan tovább. Mit fogok enni ? Hol fogok aludni ? Az alvást még megoldottam a kocsiban és a ruháimból csináltam párnát a hátsó üléseken. Az evés már problémásabb volt és jó lett volna fürödni már. Mikor megérkeztem egy kisvárosba, az autóból kifogyott a fele benzin, kora reggel volt és nem tudtam, hogy merre is forduljak. Betértem a legközelebbi étterembe és a pultos lánytól érdeklődtem, hogy tud e valami alkalmi munkát. Megkaptam az amerikai szeretetet, csak a szemöldökét emelte feljebb " mit akar itt ez a picsa " gondolattal. Rá volt írva a fejemre, hogy bármit megcsinálok csak adjanak pénzt...nagyobb kurva nem is kellett, hogy legyek.Már fordultam volna ki az ajtón, mikor megszólított egy férfi a mellettem levő boxból. - Tényleg pénz kell csillagom ? - Odanéztem és egy önelégült, perverz szempárral rendelkező arcot pillantottam meg. Nem a legígéretesebb kezdőgrimasz. Ha ebbe belemegyek nem biztos, hogy felkelek holnap is. - Ennyire nem kell, megvannak a módszereim!. - Azt látom, szart pucolni és mosogatni a nagy jövőd? A hajad csomós, koszos a bőröd és izzadsz, mint egy ló! Mi az Istent akarsz itt? -Nem kérdeztem a véleményedet! - De ugyanakkor bassza meg, igaza van. - Ki a franc vagy te ? Kinek képzeled magad ? - A férfi felállt, megigazította az inget magán és közelebb jött hozzám. Beleszagolt az aurám levegőjébe és utána a kocsimra mutatott az ablakon keresztül. - Tudod te, hogy milyen hatalom van a kezedben ? Fogalmad sincsen, hogy mire képes az a vas amit hajtasz. - Az a charger ? Biztosan sokat, de nem azért szenvedtem érte, hogy elbasszam! Egyébként is minek magyarázkodom neked ? Hagyj békén!- Kihúz a zsebéből egy köteg pénzt, ami biztos nem 5 dollárosokból állt. Sose láttam még ennyi pénzt egyben ilyen hirtelen. Elkezdte lóbálni a szemem előtt, amik akaratlanul követték. - Én ezt egy olyannal szereztem, ami neked van! A tied tuningolt gép...nem kérdezem meg, hogy honnan van de ha loptad akkor jobban teszed ha elrejted a kíváncsi szemek elől! - Kinéztem én is az autóra és abban a másodpercben elfogott a szabadság érzete. Tényleg képes vagy erre nagylány? Tényleg ennyire vadmacska lennél? Valóban ezt akarjuk? Az életünkkel akarunk játszani ezentúl? Gondolati kérdéseimre választ kaptam a felkelő napfény segítségével, lágyan szántotta végig a kocsi fémszínű orrának peremét. Akkor abban a parkolóban a kocsim felnőtté vált...és én is. Nem tettem egyebet, csak beültem az autómba, a hapsi az ablaknál könyökölt be. Beindítottam a motort és a megszokott negyed nyomás helyett behúztam a kéziféket és teljes gázt adtam. Akkorát bömbölt a nagylány, hogy én is vele tartottam benne. A srác csak mosolygott egyet, adott 100 dollárt és egy fecnit, amire egy helyszín címe volt írva.
Kedves Chanel! Annyira gyönyörű neved van Tudod, hogy egy istennőt is így hívtak? Oké, talán nem volt igazi istennő, de nekem az, így már ezzel a csodás névvel levettél a lábamról Már a jellemzésedet olvasva tudtam, hogy mennyire különleges leszel, nem egy hétköznapi kiscsaj és milyen jól megéreztem én ezt! Nagyon menő az a kapcsolat, ami közted és az autód között van, pedig én sosem voltam nagyon nagy autó fan, mégis a te történetedet olvasva teljesen átéreztem azt, amit te és megértettem azt, amit érzel Jól tetted, hogy lecsaptál erre a járgányra az exedtől, s bár tudom, hogy ez a fajta versenyzés mennyire nem szabályos és törvényen kívüli, mégis csak azt tudom mondani, hogy mindent bele, száguldj, légy szabad és élvezd! Kíváncsi vagyok, meddig sikerül vinned e téren, s remélem, hogy nem buksz le a zsaruk előtt, hiszen jól tudjuk, hogy az nem lenne kellemes, s ha mázlid lenne, akkor ugyebár csak a pénztárcád bánná a dolgot, de ehhez tényleg nagy szerencse kéne. Foglalókat látogass még mielőtt játékba kezdesz, aztán már nem is tartalak fel tovább, taposs a gázra és irány a játéktér!