Laurel az a nő, akinek bármit elmondhatsz, biztosan nem fogja elkotyogni. Egykor könnyen ment neki az ismerkedés és bár most is szívesen ismer meg új embereket, sokkal nehezebben bízik meg bennük.
Szeret szórakozni, élvezni és élni az életet, viszont olykor nehezen megy neki az ellazulás. Ez idővel, ahogyan a sebei teljesen begyógyulnak, megváltozhat, ahogyan a bizalmi problémák is.
Büszke és makacs nőszemély, aki néha elég önfejű is tud lenni. Csakis azok véleménye érdekli, akik közel állnak hozzá. Ha te nem tartozol azon emberek közé, hiába is jártatod a szádat. Jobb, ha nem húzod az időd és megtartod a véleményed.
Imádja az állatokat, ezért is kezdett el lovagolni. A lovardában, ahová jár meg is van a "kis" kedvence, aki egy gyönyörű fríz mén. Ott akár egy fél napot is képes eltölteni barátja társaságában.
Ha teheti, szívesen tölti idejét a természetben, távol a város/világ zajától.
Nem csak a rajzoláshoz volt mindig is tehetsége, a hangja is különleges és bár a képzésével sosem foglalkozott, otthon egyedül, esetleg a barátai társaságában szívesen énekel.
Odafigyel az alakjára, részben ezért is sportol. Ettől függetlenül nem az a lány, aki kerülné a gyorskajákat.
Főleg a hobbijai azok, amelyek elfeledtetik vele a gondjait, illetve a kevésbé szép emlékeit.
Szókimondó, aki ritkán finomkodik, aztán pedig ha megsért a túlzott és nyers őszinteségével - feltéve, ha fontos vagy számára -, megbánja, hogy egyáltalán kinyitotta a száját.
Szinte mindenkivel kedves - kivéve, ha bal lábbal kel fel - és segítőkész, ráadásul humora is van (csak a favicceket mellőzd).
Elég maximalista, főleg ha a munkájáról van szó. Rühelli, ha elbaltáz valamit, ilyenkor mérgelődik egy sort, majd kijavítja a hibákat.
Azt említenem sem kell, hogy szereti a divatot. Emellett a zenét és a könyveket is.
Erős nő, ezt bizonyítja az is, hogy a sok negatív történés után is igyekszik pozitív lenni és nem mindenben csak a rosszat látni, de persze ez nem mindig sikerül és nem is mindig volt így.
A családja és a barátai azok, akik a legfontosabbak számára, értük bármit megtenne. Ők azok, akik bármikor számíthatnak rá.

Isabel Marciano és James Murphy egyetlen gyermeke. Édesanyja fiatalon modellkedett, később divattervező lett, apja pedig a családi Murphy's éttermet vezeti. Szerette volna, ha idővel lánya veszi majd át a helyét, ám Laurelt sokkal jobban érdekelte a művészet, így inkább anyja nyomdokaiba lépett. Már gyerekként is gyönyörűen rajzolt, azóta pedig sokat fejlődött, részben az egyetemnek köszönhetően.
Keveseknek adatik meg, hogy azzal foglalkozhassanak, amit igazán szeretnek, így mázlistának tartja magát, amiért ő ezt megteheti.
Az egyetemet Angliában végezte el, azon belül Londonban. Ott ismerte meg első nagy szerelmét is, akivel másfél évig voltak együtt. Bár a kapcsolat véget ért, mai napig mosolyra húzódik a szája, ha eszébe jutnak a közös, szép pillanatok. Van abban valami, hogy az ember sosem feledi el az első nagy szerelmét.
Miután sikeresen lediplomázott, az útja Milánóba vezette, hogy szakmai tapasztalatot gyűjtsön. Ott ismerkedett meg Matteoval, a jóképű, karizmatikus, magát üzletembernek mondó férfivel. Szerelem volt első látásra, idővel pedig ahogyan az lenni szokott, összebútoroztak és egy ideig boldogan is éltek. Laurel később teherbe esett, aminek néhány napig még örült is. Azt tervezgette, hogyan lepi majd meg a férfit a nagy hírrel, ám véletlenül megtudta, hogy Matteo az egyik olasz bűnszervezet megbecsült tagja. A nő ekkor besokallt. Tudta, hogy egy gyerek egy életre összekötné a férfivel, akit elhagyni készül. Nem szívesen, de a mielőbbi elvetetés mellett döntött, így egy nőgyógyászhoz fordult. A probléma csak az, hogy nem tudta, hogy Matteo minden lépését figyelteti, a nőgyógyász pedig hamar elárulta a férfiaknak, amit azok tudni akartak. Amikor a hír Matteo fülébe jutott, enyhén szólva bepipult, ám Laurel eközben már fogta is legfontosabb holmijait, hogy menekülőre vegye. Még aznap felült egy gépre, mely egyenesen Japánba repítette. Tudta, hogy szüleit nem kell féltenie, mivel édesanyja két unokatestvére is a DEA-nál dolgozik, így nem lenne okos ötlet a szervezet ottani embereinek bepróbálkozniuk.
Elle Japánban hetekig rettegésben élt, aztán megismerkedett egy sushi mesterrel, Katsumotoval, aki néhány éve szakított a Yakuza társadalommal.
Laurel idővel elmesélte neki, hogy mit is keres Tokióban. Ahogyan kialakult a bizalom, úgy később a szerelem is. Évekig éltek együtt boldogságban. Egy nap Katsumoto meghívást kapott egy New Yorki sushi fesztiválra. Mivel azt hitték ennyi év után a dráma már feledésbe merült, így nyugodtan utaztak el az USA-ba. Az eseményen a párról lőttek egy csodás képet, mely bekerült az újságokba, a szervezet ottani emberei pedig azonnal értesítették Matteot, amint meglátták a nőt a képen.
Katsumotonak feltűnt, hogy figyelik őket, ekkor pedig cselekedett. Az unokatestvére által kapcsolatba lépett a Yakuzával, akik jó kapcsolatot ápoltak az egyik New Yorki olasz "családdal", ráadásul közös ügyleteik is voltak. Egyik félnek sem lett volna kedvező egy felesleges viszály, ami árt az üzletnek, így megegyztek, a pár pedig védelmet kapott. Matteo ezt nem volt hajlandó elfogadni, megszegte az egyezséget, és másnap NY-ba utazott.
Ismeretségének köszönhetően hamar megszerezte Laurelék címét, amikor pedig Katsumoto lelépett otthonról, meglepte a nőt. Sem őt, sem a lakás berendezését nem sajnálta. Kiadta magából a felgyülemlett haragját, ám a japán férfi időben érkezett haza, hogy megmentse szerelmét. Dulakodás közben leszúrta Matteot. Amikor pedig azt hitte megnyugodhatnak, Matteoban sajnos még volt annyi erő és bosszúvágy, hogy a nagy nehezen előhúzott fegyverével lelője a férfit. Mindketten belehaltak sérüléseikbe, Laurel pedig bár fizikai sérüléseket is szerzett, a lelki sérülései sokkal súlyosabbak voltak. Jó ideig terápiára járt, hogy kiheverje a traumáit, eközben pedig elkezdett dolgozni a J.Crew-nál. Néha a munkája mellett szívesen besegít apjának is az étteremben.