Tulajdonságok:
Pozitív: Intuitív, személyiség, sokszor hagyatkozik a megérzéseire és az ösztöneire; Azonban alapvetően megfontolt, tetteit hosszas mérlegelés előzi meg, szeret a biztos utakon járni; Alkalmazkodó, képes beilleszkedni könnyedén az új helyzetekbe vagy ráhangolódni új hatásokra, amennyiben a helyzet úgy kívánja; Kötődő, igazi társasági ember, aki vidámságával bearanyozza mások szürke hétköznapjait; Családcentrikus, tehát akkor érzi a legjobban magát, ha családtagjaival tartani tudja a kapcsolatot, illetve számára az ideális jövőkép végső soron a megállapodás, saját család alapítása; Művelt, néha már-már tudálékos is; Ambíciós, törtető személyiség; Kreatív ötletei vannak, ami a munkahelyén hatalmas előnyhöz juttatja marketingesként
Negatív: Hajlamos önfejű és makacs viselkedésre, főként akkor, ha valamivel felhúzzák az agyát; Sértődékeny természetű, amit sokszor meglepően jól képes álcázni; Az érzéseit gyakran magában tartja, ezért rejtélyesen viselkedik, esetleg ha a szükség úgy kívánja, akkor hazudik; Időnként (de nem mindig) narcisztikus megnyilvánulásai vannak, amiket nem feltétlen vesz észre magán; Nehezen viseli a kritikát; Maximalizmusa révén egyben túlbuzgó is, ami időnként kiegészül türelmetlenséggel; Komplikált természete van alapvetően, amivel nem mindenki tud azonosulni;
Példaképe: Az apja, aki sikeres üzletember lett
Meghatározó pillanatok az életéből: Amerikába költözés, az első kutyája, egyetemi évei, első biszexuális élménye, első munkahelye (Mazars)
Bakancslista: Jó karriert felépíteni, utazni a világban, házi gokart versenyeket nyerni, megtanulni szörfözni, családot alapítani, tanú lenni egy esküvőn, egy híres emberrel barátságot kötni, egy nagy zenei fesztivált meglátogatni barátokkal, részt venni a Pride-on, Flash Mob-hoz csatlakozni, hírnevet szerezni,
Kedvenc helyszíne: Nutella Cafe -> mert imádja az édességeket
Mottó: "Az idő az egyetlen, ami magától megy, a többi rajtunk múlik"

Arnaud ahogy azt már a neve is mutatja francia származású. Bár bőrszíne alap esetben nem erről árulkodna, de ő bizony annyira francia, hogy Lyon-ban született, még anno '95-ben egy esős nyári napon. Családjáról azt kell tudni, hogy dúsgazdagok, az apja  a mai napig egy befolyásos üzletember Mazars-nál, az anyja pedig egy ügyes kezű sebész orvos. Tehát ebből kifolyólag Arnaud-nak sosem kellett igazából nélkülöznie, sőt, még talán többet is kapott, mint néhány gyerek az ő korában, bár ettől még nem lett elkényeztetett. Egyébként egyke, bár ami azt illeti van egy féltestvére apai ágról, de arról a család nem tud, tehát gyakorlatilag számukra olyan, mintha nem is lenne.
Jogos kérdés azonban, hogy egy francia srác mit keres az államokban? Ha őt kérdezné valaki, akkor biztosan azt mondaná, hogy már rég megtalálta amit keresett, a boldogságot. De komolyra fordítva a szót, ugye gazdag famíliáról beszélünk, az apuka pedig a nemzetközi cégen keresztül kapott lehetőséget egy vezetői pozícióra itt az USA-ban, de az anyukának sem volt ellenvetése azzal, hogy változtassanak a helyzetükön, így nyakukba kapták a világot, meg az akkor még csak 5 éves Arnaud-ot és annyira megtetszett nekik a környezet, hogy azóta is itt élnek New York-ban. A nyelv elsajátításával főleg Arnaud-nak voltak problémái, hiszen a szülei már tudtak angolul, csak akkor még ő nem, azonban mára már két nyelven beszél folyékonyan a srác, ráadásul csak minimális akcentusa van, amit csak a vájt fülűek hallanak ki.
Az általános iskolát és a gimnáziumot is New York-ban végezte el Arnaud, sőt még az egyetemért sem kellett messze mennie, de miért is ment volna, mikor itt volt minden a lába előtt? Nyilván megvan benne az egészséges kalandvágy fiatal srácként, de nem volt arra igénye, hogy csak azért menjen más egyetemre, hogy ne kelljen otthon lennie. Plusz a gyakornoki program keretein belül bekerült az immár apja által is vezetett Mazars New York-i irodájának egyik asztala mögé marketinges szakemberként, és azóta is ott tevékenykedik, immár teljes munkaidőben.
Ami az élete egyéb aspektusait érinti, szerencsére nem élt eddig túl zűrös életet, körülötte az átlagosnál is csendesebbek voltak a dolgok. Neki nem voltak iskolai bántalmazásai sem szerencsére, meg barátjai is mindig akadtak szép számmal, szóval erre sosem panaszkodhatott és nem is deformálódott el ilyenek miatt a személyisége. Egyedül egy valamiben azonban szerencsétlenebbül járt, az pedig a szerelmi élete, ami viszont annál zűrösebb volt. Először ugyanis még tizenéves srácként a fiatal lányokkal próbálkozott valamiféle kapcsolatot kialakítani, azonban pár hónapnál többet egyik lánnyal sem volt együtt. Ráadásul folyton ürességet érzett eközben, egészen addig, amíg az egyik egyetemi bulin össze nem kavart az egyik szaktársával, aki iránt akkor és ott olyan mély érzései támadtak (és nem csak a pia miatt), hogy gyakorlatilag plátói szerelmes lett belé. Utóbbi csak azért, mert másnap ezt megbeszélték és a szaktársánál vélhetően inkább a túl sok alkohol okozta megtévelyedésről lehetett szó, Arnaud egója pedig nem engedte, hogy bevallja az igazságot. Azóta már természetesen sok víz lefolyt a Hudson folyón, de a srác csak nem talált komoly kapcsolatra egyik nemnél sem, viszont legalább az önismerete megnőtt és tudja magáról, hogy biszexuális.